Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 772188 megtekintés
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1665 Dátum: 2019. Február 08. 19:22 »
Tóth Péter szerepe nem kérdéses, nem tudom, hogy miért feledkeztek el minduntalan. Tóth Péter tudományos közleménye, amelyet az OMME nevében az OMME kutatásoktól tett közzé egyértelmű. Közleménye a mai napig olvasható a Méhészek Világszövetségének, az APIMONDIÁ-nak a honlapján.


http://www.apimondia.com/congresses/2011/Bee-Health/THE%20CAUSES%20OF%20BEE%20LOSSES%20AND%20ENVIRONMENTAL%20-%20Toth%20Peter.pdf


Nézzük csak, szó szerint hogy fogalmaz Tóth Péter: During our work, we studied with the effect of the neo-nicotinoid type pesticides. According to our experiences these ingredients do not raise serious problems in the honey production.

Azaz: A munkánk során tanulmányoztuk a neonikotionid tipusú peszticidek hatását is. Tapasztalataink szerint ezek az összetevők nem jelentenek komoly problémát a méztermelésben.


Egy másik helyen is keményen kiáll a növényvédőszerek mellett:
 In our opinion the plant-protection activities do not rise to significant bee losses, which were observed in 1987, 1997, and 2007.


Azaz: Véleményünk szerint a növényvédelmi tevékenységek nem emelik számottevően a méhveszteségeket, amelyeket 1987, 1997 és 2007-ben megfigyelhettünk.


Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1666 Dátum: 2019. Február 08. 19:38 »
Töredelmesen be kell vallanom, aljas voltam.
Csapdát állítottam, de arra nem gondoltam, hogy ennyien belesétálnak.
A Zöldön ezt írja Cerena:
"Olvasom az FF-et. Komolyan mondom, hogy Attilánkkal gondok vannak. Én szeretem Attilát, nem arról van szó, hogy kötözködni akarok vele, de ne járassa már le magát ennyire. Megint számon kéri Tóth Pétertől azt, amit a gazdájától Bross Pétertől kellene. Hiszen Tóth Péter pont ezt a tiltakozást szerette volna elérni, amit most Attila számon kér rajta. Amiért Magyarország az EU-s tiltás ellen foglalt állást. Bross Péter asszisztált ehhez a döntéshez, nem Tóth Péter. Attila, még a végén ki fogod nyírni a gazdádat! A döntés 2018. április 27-én volt!
https://www.agroinform.hu/szantofold/do ... -36383-001"
Nekem nem kell magyarázkodnom, én nem változtam.
Mindenki Tóth Péter "szaktudományos" kutakodásaira hivatkozik a mai napig.
Ez elnöktől független!!!!
A gazdámat soha nem fogom kinyírni, mert nekem olyanom nincs.
Olvassátok odaát is Tóth Péter Apimonián előadott borzalmait.
Ki változtatta meg a véleményét?
Ja, a nagy érdekvédő....
Talán Dr.Körmendy-Rácz János alábbi kordokumentuma segíti a méhészeket, hogy ki is védi az érdekeinket.
Botrány.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1667 Dátum: 2019. Február 09. 08:12 »
A gazdámat soha nem fogom kinyírni, mert nekem olyanom nincs.
Attila!
Én pedig ezért voltam aljas, ezért én kérek elnézést! Pont úgy sejtettem, hogy beleugrasz, mint ahogyan Te sejtetted ! János idézett egyetlen mondata (az Apimondiás) eddig az egyetlen olyan bizonyíték, ami valóban jelent néminemű alátámasztást arra, amit évek óta a Kontroll csoport hangoztat. Én akkor javítok. A piros mondataiddal nem a gazdádat, hanem Bross Pétert fogod kinyírni! Így jobb? Ugyanis János idézett mondata azt nem übereli, hogy a kérdéses döntés időpontjában pont azon állt a bál, hogy miért nem küldte el Bross Péter a tiltakozó levelet a miniszternek NNI ügyben. Ha tovább szítod a tüzet, akkor az azt jelenti, hogy Neked az a fontos, hogy tűz legyen. Jó, akkor legyen tűz!
 A gazda szót én sem véletlenül használtam. Hanem áthallásként. Mondd el nekem Attila, hogyan lehet egy előadáson belül olyan ellentmondásba keveredni, mint ahogyan azt Bross Péter tette? Bemutatja a spanyol üzemet, ahol a hígító mézek sorakoznak, és elmondja, hogy ez az európai méhészek sírásója. Néhány perc eltéréssel pedig azt magyarázza a közönségnek, hogy miért kell alacsony szinten meghatározni az akácméz pollenszázalékát. Ugye minél alacsonyabb ez a szám, annál több mézet lehet hígítani! Ki kérte meg Bross Pétert arra, hogy kiálljon az alacsony pollenszázalékú méhek érdekében? Szerintem a gazdája! Na, ki a gazdája? Az alacsony pollenszázalékú méhészek tulajdonosa? Kizárt dolog! Ugyanis senki nem tudja azt, hogy ő az alacsony pollenszázalékú méz tulajdonosa, mert nem szokás ezt közölni a méhésszel, ha még abba a kategóriába tartozik, amelyet átvesz a felvásárló. Akkor közlik vele, ha már át sem veszi. Tudtommal a boltba került mézek miatt van a nagy sietség, hogy az OMME álláspontját közöljék a miniszterrel. Akinek szintén egykor a gazdája volt az említett mézkiszerelő, hiszen neki vásárolta fel a mézet! De hát ha eddig át sem vette az alacsony pollenű mézet, akkor az meg sem bukhatott a mézvizsgálatokon! Tehát akkor kinek az érdeke megvédeni az alacsony pollenű mézeket? Hát az alacsony pollenű mézek leendő tulajdonosának! A méz felhígítása után! A vak is látja ezt az összefüggést. Most akkor hülyének néz minket az elnök? Légy szíves valljál színt, hogy akkor most Téged is hülyének tart az az ember, aki nem a gazdád? Ennél azért még a gazda is megbocsáthatóbb kategória!
Az OMME elnöke nyílt színen vallja be, hogy ő nem a méhészek érdekeit képviseli, hanem a mézhígítókét! Minél alacsonyabb szinten húzom meg az akácpollen szintjét, annál jobban hígíthatom a magas pollenűt, tehát annál többet gyárthatok belőle, annál jobban leszoríthatom a felvásárlási árat! Az OMME elnöke, ha akácpollen ügyben tenni akar valamit, akkor miért nem a grammonkénti akácpollen mennyiségért küzd? Hiszen természetesen igaza van abban, hogy a pollenszázalék egy alkalmatlan kategória. Saját maga is bevallja! De azért küzd érte!
Hát akkor légy szíves kedves Attila, és válaszolj nekem a következő kérdésre! Szerinted Bross Péternek, az OMME jelenlegi elnökének ki a gazdája? A méhészek, vagy Takács Ferenc? Ha szerinted is előbbieknek kellene lenniük a gazdának, akkor miért nem értük küzd, miért a mézhígítás legalizálásáért? Ki kit néz hülyének? De egyáltalán, ki is a hülye ebben a kérdésben?

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1668 Dátum: 2019. Február 09. 08:31 »
Neo!
Fogok válaszolni, de eddig a neokra voltam rákattanva.
Rendesen más irányba terelted a témát, amikor is elismered, hogy:
" János idézett egyetlen mondata (az Apimondiás) eddig az egyetlen olyan bizonyíték, ami valóban jelent néminemű alátámasztást arra, amit évek óta a Kontroll csoport hangoztat."
Eddig jutottam, amit utána kérsz tőlem arra készülnöm kell.
Most rohanok mert mézért jönnek, meg rendeltem 2 élő kakast amit meg kell pucolnom.
Este írok.
Nagyernyei Attila

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1669 Dátum: 2019. Február 09. 10:38 »
A méhészek, vagy Takács Ferenc? Ha szerinted is előbbieknek kellene lenniük a gazdának, akkor miért nem értük küzd, miért a mézhígítás legalizálásáért?
Nos az egész úgy van beállítva, hogy értük küzd. Állítólag sok méhész sok akácmézét nem veszik át emiatt. Persze a valódi számokat-hogy mekkora tételt érint- senki sem tudja, így lehet a zavarosban halászni.
 Csak kíváncsiságképp: itt a fórumon van olyan akinek nem vették át az akácot pollenszámra hivatkozva? Végül mi történt azzal a mézzel?

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1670 Dátum: 2019. Február 09. 11:40 »
Persze a valódi számokat-hogy mekkora tételt érint- senki sem tudja, így lehet a zavarosban halászni.
Bross Péter említett kaposvári előadásában végső konklúzióként azt hozta, ki, hogy a termelői bolti mézek vizsgálata során kb. 20 százaléknyi akácmézet nem lehetne akácmézként értékesíteni a szigorúbb paraméterek alapján. Lehet, hogy tévedek az arányt illetően. Egy azonban biztos: a kevés pollen százalékú mézek aránya volt kisebbségben a megfelelőhöz képest. Akkor miért is a kisebbség érdekeit kell védeni a többséggel szemben, ha ez visszaélésre ad lehetőséget? Miért nem azért küzd, hogy ne az akác pollen aránya számítson, hanem az, hogy hány db akác pollen van 1 grammnyi mézben? Azért, mert így nem lehetne hígítani! Hiszen ez a szám nagyon nagy valószínűséggel sokkal kisebb szórást mutatna időben és térben. Magyarul, ha valaki akácon termeli a mézét, annak mindig lenne elegendő számú akácpollen a mézében. Ugyanis az egyenes arányban van az akácvirág látogatás mértékével. Évjáratonként persze lenne eltérés, attól függően, hogy egy akácvirág mennyi nektárt termel az adott évben: többet vagy kevesebbet. Tehát a helyes kritérium az azévi átlagos akácpollen mennyiségtől való eltérés meghatározása. Csak akkor nem lenne meg ez a szám, ha pollen nélküli, vagy más pollent tartalmazó mézzel mesterségesen hígítanák.  Nem is értem, hogy miért a pollenarány a mérőszám, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy akácmézről van-e szó. Az akácpollen darabszámra vonatkozóan miért nincsenek irodalmi adatok? Ezért kellene küzdeni, ha már egyetértünk abban, hogy a pollenarány rossz mérőszám. Ha az OMME elnöke a méhészeket akarná képviselni, akkor a Nemzeti Programban azt kellene képviselnie, hogy minden méhésznek járjon egy-egy ingyenes mézvizsgálat, amelyből megismeri a saját méze paramétereit, és össze tudja hasonlítani az  átlagéval, ami viszont nyilvános lenne. Ennek ismeretében pedig lehetne arról szavazni (minden OMME tagnak saját magának), hogy az OMME elnöke mit írhat a miniszternek. 

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1671 Dátum: 2019. Február 09. 11:48 »
Ve
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 19:44 írta oszkár »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1672 Dátum: 2019. Február 09. 13:00 »
Pár éve elvitte tőlem a kereskedőm az akác mézemet.
Mint mindíg akkor is jó volt a labor szerint.
Szoktam pár hordót hagyni üvegezni, de tavaszra maradt kb.egy hordónyi amit egy közeli felvásárlónak akartam eladni. Mintázás után egy héttel nem keresett, ezért én hívtam fel hogy mi lesz a mézzel.
A válasz az volt hogy kevés benne az akác pollen ezért nem viszi el.
Hogy hova lett belőlle a pollen a télen az nem derűlt ki máig sem.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1673 Dátum: 2019. Február 09. 18:16 »
Tehát akkor válaszolok Neo kérdéseire, reményeim szerint kielégítő lesz.
Ha nem, akkor felőlem folytathatjuk, de egy másik rovatban!
Egy 15 évvel ezelőtti történettel kezdem.
Vándortársam (1/2NB rakodós) akácméze 0 az-az nulla akácpollent tartalmazott Wild János laborja szerint.
Ez egy 2. akácon történt pergetés, a Nógrád megyei Kisecseten. (Mózes Albert ismeri kiről beszélek, ott ismerkedtünk össze.)
A helyszíni mintázás után ledobtunk a hordó aljára egy fém pénzt, és amikor a nap átsütötte lehetett látni a hordó alján!
Gyönyörű, víztiszta akácméz volt!
Ezt írja Neo, de szerintem meg is adja a választ.
"Bross Péter említett kaposvári előadásában végső konklúzióként azt hozta, ki, hogy a termelői bolti mézek vizsgálata során kb. 20 százaléknyi akácmézet nem lehetne akácmézként értékesíteni a szigorúbb paraméterek alapján."
Ma beszéltem Péterrel, és azt mondta írjam le a következőt.
Ha leírják az élelmiszerkönyvbe, hogy pl.15% akácpollen alatti mézek nem akácmézek, vannak olyan évjáratok amikor Magyarország a jó minőségű akácmézeinek a fele nem ütné meg ezt a szintet.(Erről írtam a hozzászólásom elején példát!
Tehát ha kőbe véssük, hogy ennyi-vagy annyi pollen alatti mézek nem akácmézek, akkor rengeteg termelőt hozunk bajba.
Elmondta, hogy az egyik hőzöngőnek megnézték a mézét, és rögtön becsendesedett.
Sima virágméz árat kapna, ha engedne a szakmaiatlan,  rosszindulatú nyomásnak!
De ne csüggedjetek az elnökség egy része is ennyire mellette van a témának, különösen a kiváló jogászaink fitogtatják tudásukat a méz alkotóival kapcsolatban.
Akkor kerülnek bajba ha kérdéseket kapnak, mert akkor jön hogy.... ööööö....aaaaa, közben a "külsős" karmester ordít, nem tanul belőle, hogy ezért bukott el.
Azt látjuk, hogy az édeshez nem értenek, jogi kérdésben meg mindjárt a Soóst kérik.
Bross azt üzeni Neo méhésztársnak, hogy vegyenek közjegyző előtt mintát a tavalyi akácmézéből (ha van még) az OMME bevizsgálja,csak nehogy meglepődjön.
Tegnap is felhívott Tóth Béla küldött elég magas hangon, és közölte Bross tönkre teszi az ágazatot, lerontotta a méz paramétereit, hogy a "gazdájának" kedveskedjen.
Azt nem értem miért nekem panaszkodtok?
Péter teljesen nyitott, nincs nála kuss ülj le.
Aki ezt tette az ordít most is a legjobban, bár már lassan a kutyákat sem érdekli.
Na vissza a témához.
Azért nem akarnak pollen százalékot megadni, mert 1625 más módja is van a hamis mézek kiszűrésének, ezzel pedig egy csomó kiváló akácmézet elgáncsolnánk.
A többit Szekszárdon, Székesfehérváron, Miskolcon és ott hallhatjátok amerre Bross tájékoztatót tart.
Na meg a tavaszi OMME Küldöttgyűlésen.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1674 Dátum: 2019. Február 09. 19:17 »
Azért nem akarnak pollen százalékot megadni, mert 1625 más módja is van a hamis mézek kiszűrésének, ezzel pedig egy csomó kiváló akácmézet elgáncsolnánk.

Attila! Miért tereled a beszélgetést olyan irányba, amelytől én el szerettem volna terelni? Ki akarja a méz pollenszázalékát jogszabályi úton meghatározni? A minisztérium, vagy az OMME, vagy senki sem? Az érvényes méz direktíva nem írja elő, hogy a pollenre vonatkozóan szerepeljen előírás. Ki akarja azt, hogy a nemzeti szabályozás pollenre vonatkozó értéket írjon elő? De leginkább azt, hogy annak valamekkora pollenszázaléknak kell lennie? Írtam már délután, hogy legyen grammonkénti darabszám az éves átlagtól való eltérés százalékában meghatározva. Azért, hogy a hígítás lehetőségét minimálisra lehessen leszorítani. Alacsony értékű pollenszázalék esetén a hígítás lehetősége kap nagyon tág teret. Ebből az aspektusból kell az OMMÉ-nak közös álláspontot kialakítania, és azt kommunikálni a minisztérium felé, nem pedig elnöki magánakció keretében. Én azzal egyetértek, hogy nem jó a pollenszázalék, de ha nem jó, akkor miért kell egy alacsony pollenszázalék mellett érvelni? A zöldön elolvashatod a nyílt levelemet, emelyben leírtam: Nem laboratóriumi-kémiai alapon kell a méz megnevezés használatát szabályozni, hanem informatikai alapon. Csak az használhassa a méz megnevezést, aki bizonyítani tudja a méz mögött a méhcsaládokat egy köznyilvános adatbázisban. Kémiai-laboratóriumi módszerek igénybevételét pedig kockázati alapon kell meghatározni azok esetében, akik az  átlagtól leginkább eltérnek mennyiségi termelés tekintetében.
Szumma szummárum: Mi Péter álláspontja abban a tekintetben, hogy a mézhígítás lehetőségének minimálisra szorításának érdekében kellene-e az OMME-nak bármit tennie, vagy nem. Tehát hagynia kellene  a hígítás lehetőségét annak érdekében, hogy ne lőjünk vele öngólt? Ha kellene tennie, akkor  szerinte mi lenne az az 1625 módszer? Ugye jól értem, hogy  ő nem azt akarja, hogy alacsony szinten legyen a pollenszázalék meghatározva, hanem azt, hogy  semmilyen érték ne szerepeljen, ahogyan az a mostani szabályozásban sem szerepel?
Ja, ezeket a hsz-ket át kellene tenni máshová.

*

linen

  • ***
  • 117
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1675 Dátum: 2019. Február 09. 19:53 »
Ellenőrzésre már régóta kitalálta a NAV az online rendszert amit nyugodtan be lehetne vezetni a nagykereskedőknél is.
Nyomon lehet követni a felvásárolt, eladott és a raktárkészlet mennyiséget is bármikor.
Így szükségtelenné válnának a mézek laborvizsgálatai a kiszerelt mézek esetében mert azonnal kiderül a pancsolás.
Nem lenne tovább  gond az a fránya pollentartalom ide oda huzigálása.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy élelmiszerről és a méhészek becsületéről valamint megélhetéséről van szó.
Természetesen szükséges az időnkénti raktárkészlet ellenőrzés a rendszer biztonságos használata miatt.
Csak akarat kérdése a rendszer beüzemelése, és megszünne a pancsolás, a méhészek lehúzása és természetesen az extra profit is a csalók részéről.
Nagyon nagy dobás lenne a méhészek érdekében egy ilyen eredmény.
Gondolom a nagykereskedők is kitörő örömmel fogadnák a dolgot!  :)

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1676 Dátum: 2019. Február 09. 20:11 »
Kedves Nagyernyei Attila,
Ez nem válasz Neo kérdésére, ez elkendőzése mellék vágányra terelés. Csak a vak nem látja melyik oldalra "húzol".
Valami alaposabb indok szügségeltetik.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1677 Dátum: 2019. Február 09. 20:21 »
SzaboJ!
Lassan érő típus vagy, soha nem rejtettem véka alá, hogy mi a véleményem a szakmapolitikáról.
De ezt most már tényleg másik rovatban folytassuk.
És neked mi a SAJÁT véleményed a mézparaméterekről?
Én ennyit tudtam összehozni, példát is írtam, ha neked az jön le az le az egészből, hogy ....én merre húzok...sajnálom.
Az a legnagyobb bajotok, hogy engem semelyik kereskedővel nem tudtok összekapcsolni.
Kicsit gyúrjatok még.
A gőzölgőben folytathatjuk.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1678 Dátum: 2019. Február 12. 10:09 »
Talán Dr.Körmendy-Rácz János alábbi kordokumentuma segíti a méhészeket, hogy ki is védi az érdekeinket.
Botrány.
Na akkor erre is megszületett a hiteles válasz:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=7&p=167490#p167490
A lényege:
Idézet
Az eddigi tapasztalataink szerint ezek a hatóanyagok üzemi szinten nem okoznak olyan komoly problémákat Magyarországon, mint arról a szakirodalomban másutt olvasni lehet.

Ezt angolul a következőképpen fordítottuk:

According to our experiences these ingredients do not serious problems in the honey production, oppose other experts.

Azt gondolom Bross Péter nem tudná így megvédeni magát. Az ugyanis nem fordítási hiba.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1679 Dátum: 2019. Február 12. 13:13 »
Neo!

Szerinted ebben mi a különbség?
Mert szerintem semmi.


Üdv. jani báty