Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 772206 megtekintés
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1590 Dátum: 2018. Augusztus 30. 22:57 »
sajnos
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1591 Dátum: 2018. Szeptember 03. 18:17 »
Bár csak ne lett volna igazam abban, hogy a jegyző felelősséget akar hárítani! De március legelején már leírtam, hogy mit javasolok:

Idézet
Méhészeti közélet / Re:Neonikotinoidok
« Dátum: 2018. Március 07. 10:48 »
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.

Tehát elsősorban a méhész az ügyfél! Lehetetlenség nincsen, csak tehetetlenség.

Én már korábban leírtam, hogy az a méhész, aki repcére vándorol évtizedek óta, minden évben jó sok mézzel tér haza, akácon is termelők a családjai, annak hiába magyarázod, hogy őt kár érte. Ha továbbra is megy, akkor nem érte olyan kár, ami eltántorította volna. 

DE megváltozott a helyzet: A jegyzők le akarják tolni a felelősséget, idézet a levélből: ide csak a rizikó ismeretében vándoroljanak! Azaz ha lesz kár, akkor az nem a jegyző, és nem az állam sara. 

Ott van a csúsztatás, hogy az álló méhészetek nem tudnak egyszerűen arrább állni. És ez a mi jogi lehetőségünk: minden álló méhész tehet beadványt. Ne mutogass x.y. SENKIRE, TE IS TEHETSZ VALAMIT! Akinek kell, nem jogászi, és nem OMME EB tagként, hanem szigorúan privátban segítek. 

Én kértem ilyen levelet a méhésztársaktól, kaptam. A közigazgatási ügyben az ügyfeleknek van beleszólása. Az érvek mindig ugyanazok: nemzetközi bizonyítás szerint károsítja a méheket, álló méhészet ott van, ahol van, nem veszélyeztetheti az én méheimet a saját gazdasági hasznának növelésére. Mert ugye annyi a nyeresége, ami a tavaly előtti és az idei év közötti átlagos termésátlag növekedés. Ezért a nyereségért kockáztatja a mi tulajdonunkat.
Azaz nincs szükséghelyzet, hanem haszon maximalizálás van.


A jegyző elrendelheti a tulajdon védelmét és elrendelheti a beszántást is (szerintem).

Az OMME akkor lehet ügyfél, ha bejelentkezik annak. Ehhez vannak feltételek, ezeket meg kell teremteni.

Helyi szinten, amikor a méhész kap levelet, a méhész az ügyfél. Ahogyan a permetezéskor is, meg a méhegészségügyi zárlat, vagy a vándorlási engedély esetén is.

A gyors megoldás: Helyi fellebbezés, törvényességi felügyeleti eljárás indítása.
A hosszú: a törvények megváltoztatása az OMME indítványára. Itt lehet közigazgatási eljárás vagy Alkotmánybírósági beadvány: a szükséghelyzeti engedély méltatlan mértékben sérti az álló méhészet szerzett jogát a gazdálkodásának zavartalan folytatására.

Vagy jogbizonytalanságot okoz két jogszabály egymással ellentétes hatása, az egyik, amelyik lehetővé teszi a szükséghelyzeti engedélyt, a másik amely az állatok védelméről szól. t.i. az engedély kiadásának nem elég körültekintő a feltételrendszere.

Harmadik út magának a szükséghelyzeti engedélynek a jogi megtámadása Törvényességi Felügyeleti eljárás keretében. Érvek ugyanazok.

Mindegyik jogászi munkát igényel. Beválasztottunk két jogászt az elnökségbe, én naívan azt gondoltam, hogy Ők majd ezen jogi útvesztőkben kalauzolják az OMMÉ-t.

Először nézd meg, hogy Te mit tehetsz, aztán mutogass, hogy a küldötted mit szavazott meg, aztán mutogass a helyi elnökre, aki a megyei szinten nem képviselt, aztán mutogass a Kamarára, aminek kötelezően tagja vagy, hogy nem segített (ja beadvány kell, mint lottó ötöshöz egy szelvény), aztán mutogass a parlamenti képviselődre, aki a beadványodat nem terjesztette napirend előtti felszólalásban a miniszter elé, vagy napirend után, vagy törvényjavaslatban, vagy parlamenti vitanapban, és mutogathatsz az OMMÉ-ra is. Ők se tettek semmit, igaz nem is küldtem el nekik még a jegyzőtől kapott levelet se...

Aztán vegyél jegyet a bábszínházba, ott megnézheted, hogyan mutogatnak a profik...

majd kicsit később kérdésre tovább boncoltam:
Idézet

Méhészeti közélet / Re:Neonikotinoidok
« Dátum: 2018. Március 07. 17:41 »
Kedves Uraim,

Nem tisztem eldönteni, hogy akartok-e magatok tenni a saját ügyetekben, vagy nem. Amikor permeteztek, akkor is szólt a jegyző. Én meg vagy ezt tettam, vagy azt. Jogviszonyban vagyunk. Nem vártam az OMMÉ-t, hogy szóljon az én falusi jegyzőmnek bármit is.

Most más a helyzet.

A birtokvédelem tudomásom szerint jegyzői hatáskör. Ha tévedtem bocs. Ezért gondoltam, hogy ha én kapok egy levelet a jegyzőtől, akkor a jegyzőnek válaszolok.

Egy biztos, ha nem válaszolsz, akkor tudomást vettél róla, és többet nem szólalhatsz meg.

ÉN NEM ARRÓL BESZÉLEK, HOGY MI MINDENT LEHETETT VOLNA MÁR 10 éve csinálni, vagy 2 éve, vagy tavaly. Hanem arról, hogy most a jegyző letolja a felelősséget. És ezt nem szabad hagyni, mindenkinek a saját levelét meg kell válaszolni. 


Abban igazad van, hogy az OMME jogászai kidolgozhatnának valamit. De ehhez kell nekik írni egy levelet, mert nem mindenki olvas fórumot. Én is sérelmezem, mint magánember, hogy a jogászaink még nem találták ki, hogyan lehet az OMME ügyfél, hogyan tud bekapcsolódni magába a közigazgatási eljárásba.

Azt, hogy levelezünk a Miniszterrel dicséretes, de nem oldja meg azt a kérdést, hogy a JEGYZŐ LETOLTA A FELELŐSSÉGET A MÉHÉSZRE!

Szóval aki a saját levelét nem akarja szó nélkül tudomásul venni, az írjon. Ha kell segítek.

Izsonak igaza van röpkörzet kérdésében.
A lista azt hiszem nyilvános. Sajnos nem elég könnyű vele dolgozni, ki kell bogarászni, hogy melyik táblák az érintettek. Viszont a Méhész látja, hogy a röpkörzetébe belesik-e vagy nem. És elindíthatja a területileg illetékes jegyzőnél a birtokvédelmet. Egyszerűen elegendő egy sima bejelentés: Itt és itt álló méhészetem van, kérem biztosítsa, hogy a méheimre veszélyes anyagokat tartalmazó, potenciális veszélyt jelentő anyagok a növények virágporában és nektárjában nappal ne jelenjen meg. Ez az álló méhészet 5 km sugarú körére vonatkozik.

Ezt a munkát szerintem helyi szinten kell megcsinálni. Minden méhészegyesület fogja a saját tagjainak a röpkörzetét, és berajzolják a térképre a "tiltott zónákat".

Mondjuk van egy tippem, én nem megyek oda, de lesz aki örömmel odavonul...


Először kellene egy ilyen szükségállapoti engedély. Valaki tud szerezni?
« Utoljára szerkesztve: 2018. Szeptember 03. 18:32 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!


Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1593 Dátum: 2018. Szeptember 06. 13:54 »
Szia Anti!
Látod azért kulturált államokban van demokrácia és felelősség érzet az emberekben a jövő generációk érdekében (emberek, méhek ). Tiszta fejjel fel tudják mérni a jó és a rossz közötti külömbséget.
Szép hazánkban még eltelik vagy 25-30 év mire eddig eljut a társadalom, ha egyáltalán eljut.
Ettől függetlenül bízzunk a jövőben.
Szép új világot mindannyiunknak , ha lehet atkamentesen egészséges méhcsaládokkal és teli hordókkal.
Üdvözlettel : Molnár Csabi

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1594 Dátum: 2018. Szeptember 07. 08:53 »
A lassú víz, a hasznot előbb kiveszik a technológiából, csak utána engedik megszüntetni sajnos nem magyar jelenség. Ne felejtsd, hogy ezen szereket nem magyarok gyártják.

Mondok egy példát:
A CD technológia rég kész volt, de még nyomták a bakelitet meg a kazettás magnót. Százezerért lehetett hifi mangnót venni, ami ment a hifi toronyba. Amikor már eleget kivettek belőle a finanszírozók, akkor jöhetett a CD technológia. Mára alig van bakelit, alig van magnó.

Ugyanez van a kémiai mérgek területén is.

Volt a DDT. Hu milyen jó, milyen kevés kell belőle. Kellett sok év, mire be lehetett bizonyítani, hogy az engedélyezés nem volt körültekintő, ott van a talajban, és mérgez minket. Újabb sok év, amire az aggódók csatát nyertek a pénzt gyártókkal szemben, győzött a lelkiismeret a kapzsisággal szemben. Kis szünet, - lépések nem olyan fontosak,- majd jött a neonikotionid. Megváltás. 6000-szer erősebb, mint a DDT, hurrá, még kevesebb kell belőle. Ezzel nem találkozik a rovar!, nem károsít semmi. Megint egy minden alapot és alaposságot nélkülöző eljárás: ismét a kapzsiság győzött. Ismét sok év, kiderül, hogy van leporzás, guttáció, megjelenik a virágporban, a nektárban,...Újabb évek és lassan betiltják.

 Miért most? DE mikor?

Amikor kész a következő anyag, a következő méreg. Még stabilabb, még olcsóbb az előállítása (mert még kevesebb kell), még jobb, és bemutatják: Íme a megváltó méreg. És akié, az megint dörzsölheti a mancsát.

Ha nem tanulunk, és nem vizsgáljuk az egy éven túli megmaradásának arányát, nem vizsgáljuk méheken, táblán a hatását, akkor megint sok év lesz, amire majd sikerül felderíteni az új méreg igazi arcát. Az ember menekül a tudatlanságba. Ez jó, mert erről nem tudunk semmit!

Most megváltó csodaszer! Mert azt a genya neonikotionidot ki lehet vele ütni.   Mint annak idején a DDT-t.

« Utoljára szerkesztve: 2018. Szeptember 07. 09:18 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Bicska

  • *****
  • 601
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1595 Dátum: 2018. Szeptember 10. 11:08 »
Nem vagyok szakfordító, az eredetit is mellékelni fogom. Minden esetre elgondolkodtató a szántóföldi kísérletek hitelessége ennek a függvényében.

Méhek kórokozóinak mintavételével kapcsolatos kritikák.
2014. november, Bengt Nihlgård 
Julia Goss mesteri tézisei, kritikái 2014 júliusában lettek publikálva. (Neonikotinoidok és a mézelő méhek egészsége, SLU, Uppsala, 53pp).
A tanulmány célja, hogy rávilágítson a varra atka, és a nozéma megjelenésére, elterjedésére a méhkolóniákban, melyek a tavaszi repcéről hordtak, annak függvényében, hogy kezvelve volt-e a növény, vagy sem clothianidin-nel, ami a legerősebb neonikotinoid.
A vizsgálat alapja a virágzás előtt, és virágzás után készült mintavétel. északi időjárás).
A mintákhoz a méheket a kaptárak előtt a kijárónyílásnál gyűjtötték. Ezek főleg idősebb méhek, kijáró méhek. Minden kolóniából 100 db méhet gyűjtöttek, összesen 96 méhcsaládból. Hozzá kell tenni, hogy a családok Langstroth kereten voltak, egy db 10 keretes fiókban a vizsgálati periódus alatt.
1-es számú kritika: A varroa vizsgálatához családonként legalább 300 méh kell, legalább 3 alkalommal, ami 900 méhet jelent, amiket a kaptár különböző pontjairól kell gyűjteni. Máskülönben a bizonytalanság túl nagy lesz, ha csak 300  méhet analizálunk, akkor fias lépről kell gyűjteni a mintákat, melyben kell legyen lárva, és báb is és biztosan nem olyan lépről, melyen csak öreg méhek vannak, hiszen, mint az köztudott, az atkák leginkább a fiatal méheken találhatóak. Biztosan nem elég csak 100 méhet gyűjteni, ami legtöbbször valójában csak 90 db. Ez azt jelenti, hogy lehetetlen bármilyen határozott következtetést  levonni az atkafertőződéssel kapcsolatban különböző módon kezelt repcetáblák esetén.
Így az a hipotézist, mely szerint az atkák száma csökken a neonikotinoiddal kezelt növénykultúrákból gyűjtő méhcsaládoknál meg kellene fontolni. Valójában lehet, hogy a varroa atkák negatívabban reagálnak ezekre a mérgekre, mint a méhek, melyek ezzel a méreggel fertőzve nőnek fel, azonban az állítást nem lehet bizonyítani a nem megfelelő mintavétellel elvégzett vizsgálattal.
2-es számú kritika: A mintavétel csak kaptáron kívüli öreg méhekből történt. Ezek a méhek növekedésük során nem lettek neonikotinoiddal szennyezett pollennel és nektárral etetve.
A neonikotinoiddal közvetlenül kapcsolatba lépő méhek pedig valószínűleg csak egyszer lépik át a bejératot, mert nagy részük a tájékozódó képességüket elvesztik, és soha nem találják meg a visszafelé vezető utat. A neonikotinoidok egyik ismert hatása, hogy rontja a méhek szaglási és tájékozodási képességét. Így rossz méheken történt a mintavétel. Azok az öreg méhek, akik pedig túl sok mérgező nektárt fogyasztottak, már rég elhagyták a kaptért.
3-as számú kritika
A mintavétel időpontjára különösen nagy figyelmet kell fordítani. 2013 tavaszán a tavaszi repce Dél-Svédországban június harmadik hete, és július 1-2 hete közt virágzott. Az ebben az időszakban lerakott peték három nap múlva lárvák lesznek, és további hat nap után bábok. Újabb 12 nap elteltével kikelnek, mint kifejlett méhek. Ekkor már július utolsó három hetében vagyunk, és nem sok méhet várhatunk augusztusig. Ezek a méhek, amelyek méreggel szennyezett pollennel és nektárral vannak felnevelve nem válnak azonnal gyűjtőméhekké az első két-három hetet dajkaméhekként, tisztító-építőméhekként töltik. Nem várható belőlük kijáró méh augusztusban. Ezt minden méhész valószínűleg tudja. Mivel a mintavétel a kaptárak egy részénél július 25-én tették meg, a másik részüknél augusztus 5-én, így nem valószínű, hogy a mintavételhez használt méhek mérgezett pollennel és nektárral lettek táplálva. Nyilván nem mondható meg a neonikotinoid hatása az aktkafertőzöttségre és nozémára, ha nem a megfelelő méhekből vesszük a mintát.
4-es számú kritika
A méhek Tomas Carling elmondása szerint egész nyáron egy fiókon voltak tartva Langstroth keretméreten. A kísérlet viszonylag kis népességű családokkal kezdődött. Azonban az időjárás kedvezően meleg volt és a családok szépen fejlődtek, és jópár kaptárból megrajzottak. Nem tudom, mennyi, de Tomas Carling szerint a nagyrésze megrajzott. Rajzás alatt a kolónia 50%-a elmegy, így ez azt jelenti, hogy a vizsgált periódusban a rajzott családoknál a méhek 50%-a eltűnt. Nagymennyiségű fiatal méh, nagy mennyiségű fertőzött méhek, és atkák is. Új peték, lárvák, bábok, és atka csak azután lesz a kaptárban, ha az új anya megkezdte a petézést. Erre az időre viszont már a repce elvirágzott, és a kaptárak vissza lettek szállítva az eredeti telephelyükre.

Kritika 3. Az expozíció utáni méheket reprezentáló mintavétel időpontját különös figyelmet kell fordítani. 2013 folyamán a tavaszi repce Dél-Svédországban virágzott június harmadik hete és július első és második hetében. A tojások ebben az időben három nap múlva lárvák, és hat nap alatt lárvákként táplálkoznak. Ezután újabb 12 nap múlva pupillák, és összesen három héttel a tojás után méhekként születtek. Aztán július utolsó három hetében vagyunk, és sok méhekig nem augusztusig. Ezek a fiatal méhek, amelyek mérgező pollenre és nektárra táplálkoznak és nőnek fel, nem válhatnak azonnal a méhek közé, de az első két-három hetet ápolónőként, takarításként és méhek építésénél használják. Elképzelhető, hogy augusztusban a repülési méheket várják. Ez minden, amit a méhész ismeri. Mivel a méhek mintavételezését néhány méhkas már július 25-én és a többiek augusztus 5-én, nem valószínű, hogy néhány repülő méhek táplálják a mérgező pollen és a nektárt. Nyilvánvalóan nem vonható le semmilyen következtetés a varroa atkák, a Nosema és a vírus megjelenésére a méhekre, amelyek mérgező pollenre és nektárra táplálkoznak, mivel elkerülhető volt a megfelelő mintavétel időpontja az érintett repülési méheknek.   Kritika 4. A felelős szántóföldi asszisztens (Tomas Carling) adatai szerint a méhek egész nap folyamán folyamatosan csak egy Langstroth-fésűvel rendelkező méh dobozban tartották a méhek társaságait. A kísérlet egyforma méretű, viszonylag kis méhek társaságokkal kezdődött, így ez volt a kijelentés. Azonban a nagyon szép nyári időjárás miatt a méhészeti társaságok nagyon gyorsan fajták, és nagyszámú dobozban jelentek meg rajta. Nem tudom, hányan, de Tomas Carling szerint nagyon sok a doboz. A kaptárból kilépő rajz azt jelenti, hogy a kísérleti időszak alatt a méhek 50% -a eltűnik. Ezután különösen nagyszámú fölösleges fiatal méhek tűnnek el a királynővel, majd nagy mennyiségű mérgező méhekkel és méhekkel. Ezenkívül néhány új tojás, lárva és pupára a varroa atkák számára csak egy hónappal később lesz elérhető, amikor az új királynő megkezdte a munkáját. Abban az időben a tavaszi canola megszüntette a virágzást, és a méhészeti társaságokat visszavitték az eredeti méh tulajdonosra.


•   Ringsjöortens Biodlarförening
•   Filmer
•   Bilder
•   Bilder Biboet
•   Historik
•   Om pollinering
•   Om mjölksyrabakterier
•   Om honung, propolis m m
•   Om gifter och deras effekter
•   Om lagar och förordningar
•   Om avel och drottningodling
•   Bins näringsbehov
•   Om bin och biarter, innehåll
•   Om bisjukdomar
•   Riskbedömningar 2017
•   Om sockerinfodring
•   Länkar till diverse om biodling
Criticism concerning investigations on
pathogens on honeybees
Nov. 2014 by Bengt Nihlgård
 
 
A master thesis by Julia Goss has been published during July 2014 (Neonicotionoids and honey bee health, SLU, Uppsala, 53pp). The studies aim to show light on the appearance of varroa-mites, Nosema and virus in bee societies having foraged on spring rape with and without treatment with clothianidin, one of the strongest neonicotinoids.
 
The investigations are based on sampling of bees before and after flowering of the spring rape. This meant June 6-7, and after flowering July 25 or August 5. At the sampling bees from the outer comb close to the entrance of the beehive were collected. This means mostly older bees, particularly flight bees. 100 bees were sampled for analyses at each occasion from each of the 96 societies. It should be added that the bee societies were kept on only one box with 10 combs (Langstroth) during the whole experimental period.
 
Criticism 1. For analysing varroa mites from a bee society the recommendation is that for a good precision one should sample 300 bees, preferably three times, meaning in total 900 bees and from different parts of the hive. Otherwise the uncertainty will be too big (Lee et al 2010). If sampling only 300 bees one should sample bees from a brood comb with larvae and pupas, and definitely not from a comb with old bees, as it is well known that mites are preferably found on young bees. Definitely should not only 100 bees be collected, especially as in the end they were often only 90. This means it is impossible to draw any firm conclusion about the appearance of mites on the differently treated canola fields. A hypothesis worth testing would have been “mites are decreasing in bee hives exposed to canola fields treated with neonicotinoids”. It could in fact be possible that varroa mites react more negatively due to these poisons than bees grown up on this poison. This possibility is totally missed by not taking samples on bees correctly.
 
Criticism 2. Sampling was taken only of old bees on an outer comb. This means that bees fed and grown up on pollen and nectar containing neonicotinoids almost certainly are avoided. These are probably only once on the entrance, because when they have left the hive they will probably never find the way back to it again. This is one of the known sub-lethal effects of neonicotinoids, that bees loose their smell and localisation senses (Blacquière et al. 2012, Henry et al 2012). Thus sampling has been done on wrong bees to show neonicotinoid effects. Old flight bees, having eaten too much of poisonous nectar, might also already abandoned the hive.
Criticism 3. The sampling date representing bees after exposure should be specifically thought of. During 2013 spring rape flowered in southern Sweden from the third week of June to the first and second week of July. Eggs laid during this time are larvae after three days and are fed up as larvae during six days. Then they are pupas for another 12 days and born as bees in total three weeks after egg laying. Then we are in the three last weeks of July, and for many bees not until August. These young bees, fed and grown up on poisonous pollen and nectar, will, however, not immediately become flight bees, but are using their first two-three weeks as nurse, cleaning and building bees on the brood combs. One can expect them as flight bees earliest in August. This is something every beekeeper is aware of.
As sampling of bees were done on some beehives already July 25 and of others in August 5, it is not likely that some flight bees fed up on poisonous pollen and nectar will be included. Any conclusion concerning the appearance of varroa mites, Nosema and virus on bees fed up on poisonous pollen and nectar can obviously not be drawn, as the correct sampling date to get affected flight bees has been avoided.
 
Criticism 4. According to information from the responsible field assistant (Tomas Carling) all bee societies were continuously kept on only one bee box with Langstroth-combs during the whole summer. The experiment started with relatively small bee societies of equal size, so this was a statement. However, the very nice summer weather caused the bee societies to breed very fast, and swarming appeared in a great number of the boxes. I don´t know in how many, but according to Tomas Carling it was a great deal of the boxes. A swarm leaving the hive means that maybe 50% of the bees disappear during the experimental period. Then especially a great number of superfluous young bees disappear with the queen, and then also a big amount of poisonous bees and bees with mites. In addition, some new eggs, larvae and pupas for varroa mites to breed on will not be available until after a month, when the new queen started her work. At that time spring canola has stopped flowering and the bee societies have been moved back to the original bee owner.
These circumstances are reasons enough not to include swarmed societies at all in the studies, if one want to illuminate the potential effects of neonicotinoids on pathogens on honeybees. Swarming might be seen, except as a natural breeding strategy for honey-bees, also a way for the bee society to escape from diseases in the hive or eventually as a way to avoid poisonous food. In this way the honey bee society can be regarded as a relatively stabile community, resistant towards disturbances. But if you want to check the effects on pathogens due to agricultural pesticides, then swarming from a full box is not to be regarded as a significant reaction on poisons. In this case it is totally up to the beekeepers responsibility.
It´s a bit curious that Goss (2014) does not mention anything about swarming, which indicates that she has not been informed about these at all.
 
In summary my conclusion of this criticism is that the investigation unfortunately is of no value for understanding clothianidins eventual impact on pathogens like varroa mites, Nosema and virus. It is not possible to conclude, as is done in the paper, that clothianidin has no effect on these pathogens, because the bees that could be expected to show some effects have not been sampled.
 
According to the project plan 2014 for the whole experiment, a repetition of the sampling has taken place, and as it seems with similar mistakes in sampling. It seems as if the project managers don't like to see any effects of neonicotinoids on honeybees and their pathogens. This is serious, because the interpretation of Goss (2014) might lead to premature and probably wrong conclusions concerning the effects of neonicotinoids on honeybees and their pathogens.
 
References
Blacquière et al. 2012. Neonicotinoids in bees: a review on concentrations, side-effects and risk assessment. Ecotoxicology, 21(4): 973–992.
Goss, J. 2014. Neonicotionoids and honey bee health, Independent project/Degree project / SLU, Department of Ecology 2014:4. Uppsala, 53pp.
Henry L et al, 2012. A common pesticide decreases foraging success and survival in honey bees. Science, Vol. 336, 6079: 348-350.
Lee, K. V., Moon, R. D. Burkness, E. C. Hutchinson, W. D. and Spivak, M. 2010. Practical sampling plans for Varroa destructor (Acari: Varroidae) in Apis mellifera (Hymenoptera: Apidae) colonies and apiaries. J. Econ. Entomol. 103(4): 1039-1050; DOI: 10.1603/EC10037.
 
 
Professer Ingemar Fries, Swedish Agricultural University in Uppsala, has given a detailed reply, but not so much explaining why not sampling was done on the right bees. His reply was during a short time to be found under Biodlingsföretagarna, Nyheter. Below I give my comments to his explanations.
 
 
Comments to Prof. Ingemar Fries explanations
Unfortunately my criticism is confirmed. The circumstances around the layout of the project, as explained by Ingemar Fries, do not support that sampling has been done correctly.
 
Criticism 1, sampling concerning varroa mites was made on too few bees on wrong combs and at wrong time. Ingemar Fries says that the purpose has not been to state the number of mites, but to study varroa on a smaller number of bees to see if they had been more or less affected by virus. To me this seems to be a secondary fabrication, as Ingemar Fries usually put forward that it is above all the varroa mites and not neonicotinoids causing the death of bee societies. If he believes so, then it would have been really important to make an adequate sampling of these mites.
It is very curious that in such a big and costly project as the present, they did no use the opportunity to find the reaction of mites and if clothianidin has any effects on them and coexisting virus and Nosema. It must be seen as a scientific mistake.
This is how Julia Goss claims in her thesis: ” The infestation with V. destructor was relatively low and the exposure to clothianidin had no significant impact on the V. destructor prevalence and infestation rate of the colonies.”
Obviously this is how she conceived the project, and she account for the experiment in a way that it was totally clear for her that she studied the impact of clothianidin on the mites, as well as on Nosema and virus. But then the sampling cannot be approved concerning varroa mites, and accordingly not for the appearance of Nosema and virus.
 
For sure the sampled field bees have got some nectar from the toxic spring rape and will show chlothianidin at the analyses, but not in the amount that those been breed on toxic pollen from the fields certainly would have shown. To hope/think that some toxic breed bees would have been included in the sample is not enough. Those bees should have been included, and then the sampling of field bees should have been done one-two weeks later when these bees for sure have become field bees (cf Figure 1). I addition it would have been more logic to sample at least another 100 bees on the brood frames for comparison. Thus, the fact remains that mistakes have been done.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Figure 1. The time perspective June 18 – August 27 and those processes of interest. Above the time scale is shown the development for honey bees bred on spring rape treated with clothianidin. Below the time scale is shown the development of a swarm. Blue arrows indicates when sampling should have been done.
 
Criticism 2, bees having been toxified by clothianidin will disappear. Ingemar Fries means this is not proved in field trials. No, obviously not so much, and maybe I overblow the effects of clothianidin, but I wish that in this project they had marked bees bred on toxic pollen and nectar in order to find out what happens with them. That´s what is done in smaller experiments. We are many experienced beekeepers having observed the effects of spring rape in the neighbourhood, and when our bees are lost during late summer/ autumn it seems quite obvious what has happened. What is missing are clear evidences and analyses, but then you need to have not only money, but also the knowledge of how to study it. That´s what I was hoping to see from this project, but obviously I was fooled.
 
Criticism 3, bees bred on toxic pollen and nectar have not been sampled. Ingemar Fries cannot explain why they avoided to sample field bees that were exposed to clothianidin during their grown up time and have become tracking field bees. I am not insinuating, but just state that either the correct sampling was consciously avoided, or the directors of the project were so uneducated concerning honeybees development that they missed to take samples from bees being exposed for clothianidin during their whole life time. The last alternative seems less likely with professor Fries experience and competence.
Bees eat pollen to build up their bodies, and they do it efficiently and quickly during 6 days as larvae. It is in this stage one can expect that the very strong nerve toxin clothianidin will have an impact, when the nerve system and brain is formed, and it is very close to assume that then the bees are also affected concerning their immunity towards pathogens. Of course these bees should have been the primary goal for studies on pathogens, but they have not been sampled (cf Figure 1)!
From one report (Delrapport 2013, Rundlöf et al 2013) of the project it is very clear that the highest concentrations of clothianidin are found in pollen. If bees grown up on this pollen had been sampled and analysed, they would probably shown the highest values! It would have been wise to follow the effects on pathogens on such bees.
 
Criticism 4, swarming bee societies should not been included in the studies of pathogens.Ingemar Fries says that the swarming societies are equally distributed between the two different experimental groups, and then there is no reason for criticism. Well, it is good if there was an even distribution of the bee societies, but nevertheless they should have been reported separately, as at the latest sampling date these bee societies probably had no brood at all, thus less breeding of mites and probably also lower amounts of other pathogens.
 
Shortly, all my criticism remain, and it is not possible to claim, like Ingemar Fries and Julia Goos, with a clean conscience, that no effects on the pathogens of honey bee societies exist in this field trial. Because wrong bees have been sampled. Their statement might mislead the whole world, except beekeepers with a knowledge, and it might affect EUs decision concerning prolonged banning of the use of these toxins. This is very serious accusation, and being Sweden´s only professor in apiculture Fries should know better. The investigations of Goss are certainly very good, but they have been done on too few and wrong bees.
 
Added reference
Rundlöf, Fries, Gunnarson, Jonsson, Pedersen, Smith, Bommarco, 2013. Inventering av risken för förgiftning av bin med växtskyddsmedel av typen neonikotinoider under svenska förhållanden. Delrapport 2013. Jordbruksverket.
 
Professor Ingemar Fries replied on this that he did not wish to continue the discussion.
 


Up
 
Back to start
 
Senast uppdaterad 14-12-01

"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1596 Dátum: 2018. Szeptember 29. 11:34 »
Azé
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:52 írta oszkár »

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1597 Dátum: 2018. Október 01. 18:21 »
En
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 18:03 írta oszkár »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1598 Dátum: 2018. Október 01. 20:16 »
Nem vagyok szakfordító, az eredetit is mellékelni fogom. Minden esetre elgondolkodtató a szántóföldi kísérletek hitelessége ennek a függvényében.

Méhek kórokozóinak mintavételével kapcsolatos kritikák.
...
Professor Ingemar Fries replied on this that he did not wish to continue the discussion.

Kiváló a fordítás, gratulálok. Rávilágít arra, hegy nem elég kémikusnak lenni ahhoz, hogy egy biológiai kísérletet jól felépítsen valamit. Nagyon kell tudnia, hogy mit keres: a subletális dózis hatását az utódokon, a betelelési atkamennyiséget…

Az utolsó mondat még fontos: Ingemar Frie azt válaszolta felvetéseinkre, hogy nem kívánja a párbeszédet folytatni. Magyarul megkapta a lovettát, a többi nem érdekli. Nem szakmai becsületről van szó.

Megvann az eredeti tanulmány. https://www.jordbruksverket.se/download/18.37e9ac46144f41921cd273f6/1406555863809/Delrapport+2013+Neonikotinoidundersökning.pdf

Első ránézésre bele kell abba is olvasni, mert nem biztos, hogy a mi célkitűzésünk egyezett a kutatóéval. Pl. virágport is vizsgáltak. A részletek:


Kimutatták, hogy megjelenik a virágporban ötféle neonikotionid. (Az engedélyezési doksi alapján nem jelenhetne meg, tehát már
is bizonyították, hogy az engedélyezési dokumentáció benyújtásakor valótlan feltételezést tartalmazott.

Az Öt neonikotionid különböző mértékben fordult elő a mintákban, de volt olyan, amelyik a virágporban, nektárban és a méh testében is megjelent.  (23-24 oldalak)


A tanulmány aláhúzza, hogy az EFSA jelentése szerint 10 microgram-nak nincs hatása, itt azonban 16 mikrogrammot mértek…

Hiába volt rossz a tanulmány, arra jó volt, hogy bemutatta: gáz van.

Nem igaz a kritika, hogy nem vizsgálta az utódokat, ugyanis részletesen nézte még az áttelelést is. Ezt egy másik tanulmény tartalmazza, keresem... (Szóval a kritika sem százas.)


Át kell nézni részletesen a tanulmányt.

Megvan a folytatás: https://www.jordbruksverket.se/download/18.1cc979d215215dfe04bb8650/1452158845294/Rapportbinochneonikotinoider.pdf
« Utoljára szerkesztve: 2018. Október 01. 20:50 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1599 Dátum: 2018. Október 01. 21:43 »
Oszkár!

Nem tudok javasolni Neked semmi mást,mint a hivatalos utat.
Nébih.
Minden hozzájuk tartozik.
Sok szerencsét!

Csányi Antal

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1600 Dátum: 2018. Október 02. 12:29 »
ju
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 18:03 írta oszkár »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1601 Dátum: 2018. Október 02. 13:29 »
Mire ez a nagy herce-hurca? Nem lehet csávázott repcét vetni?
Dehogynem! Hiszen szükséghelyzeti engedély van rá! Majd kijavít valaki, ha tévednék...

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1602 Dátum: 2018. Október 02. 14:05 »
Egy biztos, az atkakérdésnek jót tesz.  :D Feleannyit védekeztem az atka ellen mint tavaly, mégis alig van, 3 és 12 között pottyant legutóbb. A méhekkel együtt az atkát is vitte a neo. Most még kapnak egy kezelést, 2-3 hét múlva egy zárót és ennyi.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1603 Dátum: 2018. Október 02. 14:28 »
Pedig az ember azt gondolná, hogy mivel nem szorítják ki az anyát a napraforgómézzel, még több is van.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1604 Dátum: 2018. Október 02. 14:55 »
Az atka kérdéssel még várni kellene. Előttünk van a betelelés és a kitelelés. Addig lehetnek meglepetések!