Neonikotinoidok

  • 1595 válasz
  • 329013 megtekintés
*

Admin

  • *
  • 24
Neonikotinoidok
« Dátum: 2013. December 04. 11:00 »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1 Dátum: 2013. December 04. 21:50 »
Sziasztok!

Javasolnám a Növényvédelmi Cselekvési Terv témakört is felvenni a fórumba.

Üdv.: Zoli

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #2 Dátum: 2013. December 04. 22:16 »
3 méhgyilkos rovarölő szer korlátozása lépett életbe az Unióban

Sajtóközlemény - december 2, 2013
Budapest, 2013. december 2. – A Greenpeace üdvözli, hogy tegnap három rovarölő szer korlátozása lépett életbe az Európai Unióban. Ez nemcsak a méhek és méhészek miatt létfontosságú, hanem azért is, mert minden harmadik falat ételünket a beporzó rovaroknak köszönhetjük.
A Greenpeace által megnevezett hét méhgyilkos rovarölő szer közül három korlátozása december 1-től, egy továbbié 2014. március 1-től lép életbe, három pedig 2014-ben is felhasználható marad. Ezért a zöld szervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy a beporzók védelmében folytassák a forgalomban lévő növényvédő szerek kockázatának felülvizsgálatát, és a méhekre veszélyes összes anyag betiltását.

2013 őszén a Greenpeace, a Védegylet és számos más, az európai agráriummal, a méhek és a környezet védelmével foglalkozó szervezet megalapította az Európai Méhek és Mezőgazdaság Megmentéséért elnevezésű szövetséget. A szövetség a méhgyilkos vegyszereket előállító és forgalmazó cégek közül a Syngenta, a Bayer és a BASF agrovegyipari óriásokat jelölte a „2013 legfelelőtlenebb cége” díjra, hiszen ezek a vállalatok még a méhek védelmében fellépő Európai Bizottságot is beperelték a méhgyilkos vegyszereik „megmentése” érdekében.

A jelöltekre a PublicEye.ch oldalon lehet szavazni, a díjat pedig a davosi Világgazdasági Fórum ideje alatt adják át a legtöbb szavazatot kapó vállalatoknak. A Greenpeace és a Védegylet arra kéri a méheket, méhészeket, élelmünket és a mezőgazdaság védelmét fontosnak tartó embereket, hogy szavazatukkal segítsék hozzá a méhgyilkos vegyszerek gyártóit a „2013 legfelelőtlenebb cége” díjhoz. http://publiceye.ch/en/case/syngenta-bayer-basf/

„Az Európai Bizottság által megalkotott jogszabály fontos, de nem elégséges lépés a méhek védelmében. Amellett, hogy további méhgyilkos vegyszerek vannak még forgalomban, a nagyüzemi mezőgazdaság is számos veszélyt rejt a méhek számára. Az emberiség saját érdeke, hogy olyan módon termeljünk élelmiszert és műveljük a földjeinket, hogy a beporzókat ne veszélyeztessük” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

További információ:
Tömöri Balázs
agrárkampány-felelős
Greenpeace Magyarország

*

Geddekas

  • *****
  • 5624
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #3 Dátum: 2013. December 04. 23:22 »
A decemberi Méhészet folyóíratban ebben a témában két cikk is megjelent.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5624
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #4 Dátum: 2013. December 05. 20:50 »
Megindult a KÉKI-ben a neonikotionidok vizsgálata. Csatoltam be egy cikket doc fileban.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #5 Dátum: 2013. December 12. 21:20 »
Tisztelt Méhésztársak!
Egy kis ízelítő a csávázó szerekről! Simon Gergely vegyi anyag szakértő előadása, a Francia Intézetben!
Van benne hiba! Tudjuk, de amit elmond a kutatók véleménye! Így már más! Hibátlan!
Nézzétek, lesz folytatás is!
Mit reagált rá az OMME vezetése?
http://youtu.be/C0EUq62PDcM
Kellemes időtöltést!
üdvözlettel:Nagyernyei Attila

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #6 Dátum: 2013. December 12. 22:16 »
Sajnos nekem 12 perc után megállt,nem tudtam végignézni, hibát írt ki. :( Nálam van a hiba vagy másnál is jelentkezik?

Üdv. jani bátya

*

ata67

  • ****
  • 351
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #7 Dátum: 2013. December 12. 22:42 »
Nálam is megállt ugyanott.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #8 Dátum: 2013. December 13. 21:31 »
Nálam is megállt, sajnos.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #9 Dátum: 2013. December 13. 21:38 »
Sziasztok!
Tudom a hibát, ki fogják javítani!
Sajnos nincs Magyarországon a szerző!
Már jelezte, hogy vette az adást!
Lesz még másik anyag is mellé!
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5624
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #10 Dátum: 2013. December 16. 12:54 »
Ezt a témát át kellene helyezni a szakmai rovatba és kiegészíteni a címét méhmérgezések szóval, hogy egyéb mérgezések is szóba kerülhessenek.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #11 Dátum: 2013. December 16. 18:34 »
Civilek és méhészek jogi úton védik meg a méhgyilkos vegyszerek uniós korlátozását a Syngenta és a Bayer ellen
Sajtóközlemény - december 16, 2013
Brüsszel–Budapest, 2013. december 16. – 2013. december 1-jén életbe lépett három, a Syngenta és a Bayer által gyártott rovarölő szer korlátozása az Európai Unióban. A tudományosan szilárd, jogszerű, és az európai gazdák és fogyasztók általános érdekeinek védelmében született tilalmat a két vállalat jogi úton támadta meg. A mai napon a Greenpeace International, az Európai Méhészkoordináció és további 4 környezet- és fogyasztóvédő szervezet (1) jelezte az Európai Bíróságon, hogy beszáll a perbe a két agrovegyipari cég ellen, mert mindenképpen meg kívánják védeni a méhekre káros három rovarölő szer részleges uniós korlátozását. (2)
A 2013. december 1-jén életbe lépett tilalom a Syngenta és a Bayer által gyártott három, a neonikotinoidok közé tartozó rovarölő szert érint: a tiametoxámot, illetve az imidaklopridot és a klotianidint. (3) Az Európai Bizottság a tilalmat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelése (4) alapján hozta, amely a vegyi anyagok méhekre gyakorolt veszélyeire fókuszált. A korlátozás az uniós tagállamok körében jelentős politikai támogatottságot kapott. (5)

A Greenpeace nemzetközi szervezete szintén a mai napon mutatta be annak a tudományos szabadföldi kutatásnak az eredményeit, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek több módon találkozhatnak a rovarirtó vegyszerekkel, mint gondolnánk. (6) A vizsgálat bemutatja, hogy azon haszonnövényeken megjelenő növekedési (guttációs) cseppek, melyek vetőmagjait bizonyos neonikotinoid rovarölő szerekkel kezelték (csávázták), nagyon jelentős koncentrációban tartalmazták a vegyszereket. Ez a mennyiség akár a folyadékból szomjukat oltó méhek halálát is okozhatja.

„A három vegyszer részleges korlátozása csak egy kis, de nagyon is szükséges lépés annak érdekében, hogy megmentsük az európai méheket. Így meg kell védenünk a korlátozást is azon agrovegyipari cégek támadásaitól, akik saját anyagi érdekeiket tartják szem előtt” – mondta Marco Contiero, a Greenpeace brüsszeli agrárkampányosa.

Az EFSA korábban a szükséges tudományos adatok hiányát állapította meg; a Greenpeace International ezért az év elején elvégzett kísérletében olyan kukoricanövények guttációs cseppjeit (7) vizsgálta, melyek vetőmagja az azóta uniós korlátozás alá eső tiametoxámmal (gyártója a Syngenta) vagy klotianidinnal (gyártója a Bayer) volt kezelve, csávázva. A kutatás megállapította, hogy a kukoricanövény által kiválasztott guttációs folyadékban az érintett rovarölő szerek a szántóföldi permetezésnél engedélyezett, sőt akár annál jelentősebb hatóanyag-koncentrációban is jelen lehetnek. Ezek a cseppek tehát a méhek számára jelentős mérgezési kockázatot jelentenek. Az ehhez hasonló mérgezési lehetőségek pillanatnyilag még alig vizsgált, a beporzókra leselkedő veszélyforrások.

„Különösen fontos számunkra, hogy pont Magyarországon sikerült bemutatni ezen vegyszerek jelenlegi használatának veszélyeit, ahol a döntéshozók a méhgyilkos neonikotinoid rovarölők tilalmát az utolsó pillanatig ellenezték. Megállapítottuk, hogy az ilyen vegyszerekkel kezelt vetőmagokból kihajtott haszonnövények sarjadási cseppjei a méhek és más beporzók számára heteken át halálos dózisban tartalmaznak rovarölő szereket. Ez még egy faktorral növeli a neonikotinoidok méhekre kifejtett, eddig is elfogadhatatlan szintű kockázatait. Számunkra ez azt is jelenti, hogy a jelenleg életbe lépő korlátozás megalapozott, sőt annak további erősítése, kiterjesztése szükséges” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace Közép és Kelet Európai vegyi anyag szakértője.

További információ a Csepegő méreg című tanulmánnyal kapcsolatban:
Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
mobil: 06 20 252 9212, e-mail: gergely.simon@greenpeace.hu

További információ a Greenpeace méhek védelmével kapcsolatos tevékenységéről:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
mobil: 06 20 469 69 09, e-mail: balazs.tomori@greenpeace.hu

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #12 Dátum: 2013. December 16. 18:35 »
 greenpeace.hu/publikaciok

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #13 Dátum: 2013. December 16. 20:01 »
Köszönjük Zoli!
A Hír Les rovatban olvashatjátok az egész anyagot!
Jó, hogy más is figyeli az infókat!
Üdv:Attila


*

Geddekas

  • *****
  • 5624
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #14 Dátum: 2013. December 16. 23:41 »
Néhány gondolatot kifejtek a "Csepegő méreg" anyagban írottakkal kapcsolatban.

A méhek kialakulásának földtörténeti helye (géncentruma) az Indiai szubkontinens és Távol Kelet szubtrópusi, trópusi övezete. Következésképpen a méhek és rokonaik számára nem jelent komoly veszélyt a faj fennmaradásában a globális felmelegedés, sőt kedvezően befolyásolja a számukra alkalmas életfeltételeket biztosító terület nagyságát. A jelenlegi növényvédőszeres nagyüzemi mezőgazdaság, a monokultúra viszont valóban súlyosan veszélyezteti a méhek és rokonaik fennmaradását.

Különösen veszélyezteti a mai mezőgazdaság a méhészetnek mint gazdasági ágazatnak a megporzás révén a mezőgazdászok közösségére nézve hasznos és személy szerint a méhész számára gazdaságos működését. Nyilván azért is van többek között 1,1 millió méhcsalád a magyar méhészek kezében, mert az egy méhcsaládra jutó várható nyereség évek óta folyamatosan csökken és a méhész számára szükséges nettó bevétel az állandó jelentős veszteség miatt csak nagyobb méhcsaládszám mellett biztosítható, holott az ország méhlegelőjének nagysága évtizedek óta nő és jelenleg kb 3 millió hektár terület. Ennek a területnek a nektártermelő képessége bőven elég lenne a méhészeti ágazat gazdaságos működésére és a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű mézexportra.

Mennyi vízre is van szüksége a méhcsaládnak és mihez?
A méz víztartalma 16-20 %, a virágpor víztartalma sem éri el a 20-30 %. Ehhez képest a méhpempőnek, amivel a dajkaméhek az álcákat etetik 70 % a víztartalma. Látható tehát, hogy a fiasítás nevelés egyik korlátja a rendelkezésre álló víz mennyisége. Ezért állítja le a méhcsalád az utódnevelést az aszály legkisebb jelére.

A kifejlett méhek vízigénye kicsi, számukra nyáron a nektár és a virágpor is elégséges eleség. Nagyon jelentős vízforrása a méheknek a nektár, aminek a víztartalma 85-35 % között mozog. Azért van ekkora szórása a nektár víztartalmának, mert ez függ a nektárforrás fajtájától és az időjárástól is.

Honnan szerzi be a vizet a méh? Tekintettel arra, hogy a faj kialakulásának helyén a legbiztosabb vízforrás nem az álló vagy folyóvíz volt, hanem a növények felületén levő harmat és guttációs csepp (növényfelületen értem a mohás zuzmós növényi és talajfelszíneket, továbbá a mocsaras nádas algás felszíneket is), ezért evolúciótörténeti okok miatt feltételezésem szerint elsődleges vízforrás nem a nyílt vízfelület, hanem a nedves növényi felület.

Minél inkább intenzíven kihasznált növénytermesztésre a táj, ahol a méhcsalád éppen tartózkodik, annál inkább rá van utalva a növényi felületekre, elsődlegesen a mezőgazdasági növények nedves felületeire a vízgyűjtő méh. Minél aszályosabb a mezőgazdasági táj, ahol a méhcsalád van, annál inkább jellemző, hogy a méhek a termesztett növények kiválasztott nedvességcseppjeit, továbbá a leveleken gyűlő harmatot fogyasztják.

A méhek nem mehetnek messze vizet gyűjteni, mert a víznek nincs a méhek számára hasznos energiatartalma. Az időjárási tényezőkön kívül a kaptárból a mézhólyagban kivitt mézmennyiség és a gyűjtendő nedvesség mennyiség szab határt a gyűjtési távolságnak. Mivel a vizet a méhecske a mézhólyagjában viszi haza és a hazaúthoz is kell energia, tehát méz, ezért a gyűjtési távolság növekedésével hatványozottan csökken a hazavihető víz mennyisége. Ugyanakkor a fiasítás kiterjedése függvényében a vízszükséglet a méhcsalád által jól felmért mennyiség minden nap.

Ha a gyűjtő méhek a szükséges vízmennyiséget a méhlegelőről nem tudják biztosítani, úgy a dajkaméhek a fiatalabb álcák alól a pempőt kiszívják, sőt az álca testének nedveit is kiszívják. Így biztosítják az idősebb álcák felnevelését és a család fennmaradását.

A víz a méhcsalád számára létfontosságú még nektárgyűjtés időszakában is. A víz forrása elsődlegesen a növényi felület és a nektár. Minél intenzívebben kihasznált mezőgazdasági tájon él a méhcsalád, annál kiszolgáltatottabb a mezőgazdasági növények nedveinek és a nektárjának. Ha azok mérgezettek, akkor a méhcsalád előbb kisebb veszteséget él át, csökken a fiasítás területe majd egyre nagyobbat ahogy a gyűjtő méhek elpusztulnak, végül maga a méhcsalád is elpusztul.

Üdvözlettel

Csuja László Geddekas
biológus méhész
« Utoljára szerkesztve: 2013. December 16. 23:48 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.