Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.

  • 745 válasz
  • 400535 megtekintés
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #360 Dátum: 2015. Június 29. 08:20 »
Na akkor tisztázzuk a kérdésre a pontos választ, amire ugyan több oldal írásra lenne szükség, de ugye erre nincs idő!

Napforduló után már nem szeretnek az anyák a szűz lépbe petézni. Ugyan némelyik még ekkor is "befogja", ha nem is táblásan, de petézik oda is, de a többség kihagyja. Tehát ilyenkor már jobb kivenni, mint berakni. ;D a szüzeket. Az idősebb anyák többsége csak a már bábinges lépet fogadja el. Műlépet pedig semmiképen sem szabad a fészekbe rakni. Én csak a méztérben építtetek, ugyanis akkor nem idézek elő kényszerépíttetést, ami a család egyéb munkára való méheit elvonja a feladatuk valódi végzésétől. A méztérben ha akar épít, ha nem, akkor nem.
A fészekben régen én is szoktam betenni műlépes kereteket, amikor még híján voltam a lépkészletnek a sok szaporítás miatt. Ma is látok az őszi vizsgálatok idején kezdő méhészeknél gyakran teljesen, vagy részben szűzlépet a telelő lépkészletben. Sajnos gyakran előfordul amikor olyan helyzet áll elő, hogy a túl későn berakott műlép, vagy szűzlép kettévágja a családot, és ezáltal szinte az egyik felére zárja az anyát a fészekben. Termelő új anyás családoknál ez ilyenkor még nem annyira gyakori, de néhány hét múlva már azoknál is be fog állni ez a tény. Na ilyenkor szokták ezeket a szűzlépeket megtölteni a fészekben napraforgó mézzel, esetleg egy jó tenyérnyi fiassal a közepén, amitől idegbajt tudok kapni. Nem akarom tovább szaporítani a bizonyítékokat, de még soká lehetne... Tehát ezt elkerülendő, a Kiskakas és a Nagy Csaba tökéletesen jól írja, hiszen méhészek. Királyi előadást meg már személyesen is hallottam, hát meg kell mondjam, sok mindent kibírnak a méhek. Csoda, hogy a nozémától léteznek nála. Aki meg gyakran butaságokat beszél és ír, annak már amiként mondani szoktam, azt sem hiszem el, amit kérdez.
Tehát most már csak zsemleszínű lépekkel tűzzük meg a fészket, ha szükséges, és csak a méztérbe rakjon műlépet, aki a lépkészletét szeretné bővíteni, esetleg újítani.

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #361 Dátum: 2015. Június 29. 12:24 »
Kimerítő ebben a témában kivancs111 válasza. Nekem nincs hozzáfűzni valóm.  :)

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #362 Dátum: 2015. Június 29. 14:38 »
Én azt tapasztaltam, hogy az anya szűzlépet, amikor tudja kikerüli. Az év minden szakában így van. A mértékében van különbség napforduló előtt ill. után. Ha nem tudja kikerülni, akkor foglalja el. Tehát félkeretes fiókban ha szabadon mehet akárhová, akkor sosem fogja bepetézni, ha van választási lehetősége. Ha csak egy fiókra van korlátozva , akkor akár augusztusban is. Ehhez persze hordás is kell. Alapvetően a műlép (szűzlép) gátolja az anyát, rajzásveszélyes időszakban rajzás kiváltója is lehet. Inkább rajbölcsőt húz, mint bepetézné. Inkább úgy mondanám, hogy amelyik anya szépen elfogadja a szűzlépet, lendületesen petézi, annál nem kell félni, hogy a közeljövőben rajzani szeretne. Ezért legjobb áprilisban bepetéztetni a szűzlépeket, tűzdeléssel.

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #363 Dátum: 2015. Június 29. 14:47 »
Kíváncsi 111, Irido!
Köszönjük (köszönöm) az összegzést, korrekciót!
Azt elfelejtettem írni, hogy a törzscsaládoknál akác után én is csak a méztérben építettek.
A szűzlép bepetézése, építtetése amiről beszéltem, csak a szaporítmányokra vonatkozik. Részemről méztérről ott még csak ezután beszélhetek, mert most megy rá a 2. fiók. A 10- ből 4 keret föl, 2 műlép közé, és oldalról takarás.
Ata67
« Utoljára szerkesztve: 2015. Június 29. 15:32 írta ata67 »

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #364 Dátum: 2015. Június 29. 15:29 »
Sziasztok!

Én mindig figyelem, hogy mennyire petéznek az anyák a szűz lépekbe. Mert többször olvastam már, hogy nem szívesen. Nálam mindegyik anya petézik szűz lépre, nem válogatnak. Azt hallottam, hogy az öregebb anyák nem szeretik. Egyéves anyáim vannak, azok még vidáman igénybe veszik az új lépeket. Kíváncsi leszek jövőre.

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #365 Dátum: 2015. Június 29. 20:31 »
A Szakmai kérdések/A méhcsaládok általános állapota topikban folytatom.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #366 Dátum: 2015. Július 02. 08:31 »
Jónak mondható az idei akácméztermés az Alföldön!
Sok méhész számára vízválasztó volt az idei akáctermés milyensége. Az elmúlt évek gyatra termése miatt ugyanis szinte létkérdéssé vált, hogy a legfontosabb hazai mézelő növény idén milyen lehetőséget ad a hordásra a méhcsaládoknak. Mint kiderült legalább a jászsági, az alföldi méhészek egy kicsit fellélegezhettek, írja a szoljon.hu.
- Nagyon nehéz egyértelműen azt mondani, hogy jó vagy rossz volt az idei akáctermés – mutatott rá Molnár György, a Szatmári László Jászsági Méhészegyesület elnöke. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy az Alföld nagy részén, közte a jászságban, illetve még a Nyírségben is, közepes, inkább jó termés volt az akácból. Eredményesen hordtak a méhek és volt is mit pergetni a kaptárokból.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #367 Dátum: 2015. Július 08. 21:59 »
Az ész megáll!
Tudtátok kedves méhésztársak, hogy két magyar tudós is kutatta a neonikotinoidok hatását a rovarvilágra?
Olvassátok el Dr.Békési László cikkét a MÉHÉSZET szaklap 28. oldalán.
Az OMME erről tudott?
Az OMME ezt miért titkolta?
Biztosan nem konzultáltak a 13 független tudóssal a neonikotinoidok káros hatásairól, amikor az IB újság címlapján reklámozták a csávázó szereket, és a beljebb írt cikkben egyszerűen siratták azok kivonását.
Nem tudom minek kell még történnie, hogy a magyar méhészek rádöbbenjenek mit művel a szakmai vezetés.
Ellne mennének ha nem ordítanánk az Európai Bizottság által hozott döntésnek?
És még mindig a helyükön osztják az észt, hogy Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a csávázó szerek használata és a méhpusztulások között.
Ez állítólag "évjárattól függ, és nem törvényszerű."
Nekünk sem törvényszerű olyan vezetést támogatni akik a méhgyilkos vegyszereket reklámozza.
A tudományos (nem az OMME ahol semmit nem vizsgáltak dr.Mészáros szerint) következtetés 6. pontjára hívnám fel a tisztelt olvasóim figyelmét.
"6. Szilárd tudományos bizonyítékok alapján az EU növényvédőszer-engedélyezési irányelveiben figyelembe kell venni, hogy a NIK alacsony dózisú,szubletális toxikus hatásaik révén hosszú távon károsítanak számos hasznos, nem célszervezetet, köztük a méheket."
Ezért az egy tudományos megállapításért azonnal el kéne őket zavarni!
Mit keresnek még a méhészeti közéletben azok akik a tudósok megállapításaival szembehelyezkednek?
Legyünk büszkék rájuk, mert az OMME szakmai gárdája, már a tudósoktól is okosabb?
Nekem erről homlokegyenest más volt eddig is, és ezek után is a véleményem.
Akik más véleményét (sőt nemzetközi kutatási bizonyítékokat) nem vették figyelembe, komoly károkat okoztak ágazatunknak, félrevezették a méhészeket, hogy a csávázó szerek az ég egy világon nem okoznak semmi bajt, csak néhány elvetemült akar bennünket kicsinálni.
Menniük kell!

Nagyernyei Attila

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #368 Dátum: 2015. Július 08. 22:53 »
Sziasztok!

A legfrissebb Méhészetben ismét olvasom B.P. cikkét (riportját) "Csaknem 40 év változtatás nélkül" címmel.
Ebben a tartalomban azért már látszik, hogy Péter méhésszel beszélget. A különböző méhészetekben más-más szakmai fogások, szokások vannak és lehet vitatkozni a beavatkozások helyességéről vagy helytelenségéről (pl. keretméret, mézelvétel, atkaírtás stb.) de most legalább hülyeségekről nem esett szó.
2013-ban jártam Szekszárdon a Tavaszváró méhésznapon ahol épp Péter volt az utolsó előadó. Előadásának címe: "Merre tovább magyar méhész(ek)?"
Itt többek között kifejtette, amit ma már -és persze már korábban is- mindannyian tudunk, hogy a magyar méhészeti ágazat válságban van és végső soron az összeomlás szélén áll. Az előadás lényege tulajdonképpen a kérdés helyes feltevése volt. "Merre tovább magyar MÉHÉSZ?". Péter szerint csak a szorgalmas, komoly szaktudással, "biztos" anyagi háttérrel rendelkező fanatikus MÉHÉSZ tud majd fentmaradni, Ő viszont nem fogja majd elmondani másoknak, hogy hogyan is kell ezt csinálni...
Elmondta azt is, hogy nagyon nehéz manapság megfelelő riportalanyt találni a Méhészet újságba. Ezt én el is hiszem és meg is értem. Magam sem lennék jó alany. Ide jutottunk. Ám szerintem ha nem sikerül megfelelő szakmai kvalitású méhészt találni, aki őszintén elmondja  a maga "technológiáját", akkor legalább azt nem kéne leközölni, aki eleve érdekes, mondhatni nehezen elképzelhető dolgokat mesél. És ezt nyilván Péternek is tudnia kell (tudja is) hiszen épp az idei szekszárdi előadásában "A magyar méhészeti ágazat jelenének értékelése -másképp" címmel https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs  56:20-tól 57:55 -ig pontosan, helyesen elmondja azt aminek épp az ellentettjét leközli a múlt havi számban.
Ezt a rövid véleményemet csak azért írom mert úgy gondolom, hogy valakinek, valakiknek szólni kéne azért, hogy egy színvonalas szaklapban ne jelenjenek már meg a tapasztalt méhészek számára egyértelmű "szakmaiatlanságok" a kezdőt ill. érdeklődőt pedig félrevezető illúziók. Péter a korábbi előadásában elmondja, hogy manapság a méhészkedés népszerűségének közgazdasági okai vannak. Mivel a méhésznek sok az irigye, mert a laikus ember csak azt látja, ill. hallja -sokszor magától a méhésztől-, hogy csak pörget és elad... Talán nem feltétlenül kényszerül adósságba verni magát, talán még viszonylagosan megfelelő életszínvonalat képes magának megteremteni. Csak a MÉHÉSZ eközben nem beszél a rengeteg befektetett munkájáról (éjszakáiról, estéiről, vasárnapjairól), pénzéről, több évtizedes szaktudásáról, számtalan kudarcáról, megannyi álmatlan éjszakájáról, sokszor-kiváltképp tenyészidőszakban- számos lemondással a magánéletéből...
Így van ezzel tehát maga a MÉHÉSZ aki pontosan tudja azt is, hogy ebben a szakmában nem garantált neki senki sem biztos sikert, nem ígért neki senki sem fizetésemelést, nincs fizetett szabadság, fizetett ünnep, főnök aki a döntéseket meghozza helyette és a legontosabb- senki nem mondta neki, hogy termeljen mézet...


Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #369 Dátum: 2015. Július 09. 11:58 »
Az ész megáll!
Tudtátok kedves méhésztársak, hogy két magyar tudós is kutatta a neonikotinoidok hatását a rovarvilágra?
Olvassátok el Dr. Békési László cikkét a MÉHÉSZET szaklap 28. oldalán.
Az OMME erről tudott?
Az OMME ezt miért titkolta?
Biztosan nem konzultáltak a 13 független tudóssal a neonikotinoidok káros hatásairól, amikor az IB újság címlapján reklámozták a csávázó szereket, és a beljebb írt cikkben egyszerűen siratták azok kivonását.
Nem tudom minek kell még történnie, hogy a magyar méhészek rádöbbenjenek mit művel a szakmai vezetés.
Ellne mennének ha nem ordítanánk az Európai Bizottság által hozott döntésnek?
És még mindig a helyükön osztják az észt, hogy Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a csávázó szerek használata és a méhpusztulások között.
Ez állítólag "évjárattól függ, és nem törvényszerű."
Nekünk sem törvényszerű olyan vezetést támogatni akik a méhgyilkos vegyszereket reklámozza.
A tudományos (nem az OMME ahol semmit nem vizsgáltak dr.Mészáros szerint) következtetés 6. pontjára hívnám fel a tisztelt olvasóim figyelmét.
"6. Szilárd tudományos bizonyítékok alapján az EU növényvédőszer-engedélyezési irányelveiben figyelembe kell venni, hogy a NIK alacsony dózisú,szubletális toxikus hatásaik révén hosszú távon károsítanak számos hasznos, nem célszervezetet, köztük a méheket."
Ezért az egy tudományos megállapításért azonnal el kéne őket zavarni!
Mit keresnek még a méhészeti közéletben azok akik a tudósok megállapításaival szembehelyezkednek?
Legyünk büszkék rájuk, mert az OMME szakmai gárdája, már a tudósoktól is okosabb?
Nekem erről homlokegyenest más volt eddig is, és ezek után is a véleményem.
Akik más véleményét (sőt nemzetközi kutatási bizonyítékokat) nem vették figyelembe, komoly károkat okoztak ágazatunknak, félrevezették a méhészeket, hogy a csávázó szerek az ég egy világon nem okoznak semmi bajt, csak néhány elvetemült akar bennünket kicsinálni.
Menniük kell!

Nagyernyei Attila

Attilám, Bogaram!

Milyen blődségeket hordasz már megint össze a "szent megváltó keresztes háború" jegyében?

Talán előbb olvasd el az EASAC jelentést, s csak azután vond már le a következtetéseidet. A két magyar kutató, akiről Békési említést tett, konkrétan nem a neonikotinoidok rovarokra gyakorolt hatását kutatta, lévén nem az a szakterületük. Agroökológusok. Ha szeretnéd megismerni kutatási tevékenységüket, akkor olvass utána. Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó a MTA Ökológiai Kutatóintézet, ÖBI Táj- és Restaurációs Ökológiai Osztályának tudományos munkatársa. Az EASAC jelentés három szakmai cikkét vette fel a referencia-listára, ott megtalálod, s láthatod, mit kutatott a hölgy. Egyébként a tudományos tevékenysége sem titok: http://okologia.mta.hu/Kovacs-Hostyanszki.Aniko

D.Sc. Samu Ferenc a MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezető-helyettese, szakterületeit megismerheted a  http://www.agrar.mta.hu/dr-samu-ferenc  honlapról. Tőle nem idéz a jelentés szakcikket.
Idéz viszont Szentkirályitól, Kádártól és Leskótól, Verestől és Vamositól. Nézz utána, miről értekeztek...

Az EASAC jelentést pedig javaslom eredetiben elolvasni, mert akkor nem egy kivonat alapján vonsz le téves következtetéseket: http://www.easac.eu/fileadmin/Reports/Easac_15_ES_web_complete_01.pdf
Nem szeretném, ha az én olvasatomból lennél kénytelen ítéletet alkotni, ezért még csak címszavakban sem adnék kivonatot, aztán ha elolvastad, részletesen is megbeszélhetjük a témát.

Mindenesetre az idézett hozzászólásod alapján levonható a következtetés: hiába próbáltad "beleásni" magad a neonikotinoidok témájába, ismeretanyagod oly szegényes, hogy nem képes megalapozni bármiféle ítéletalkotást az OMME monitoring-tevékenységével kapcsolatban. Most itt a lehetőség az ismerethiány pótlására, de azt mondom, inkább kérj elnézést a megtámadott személyektől, ui. még annak is elfelejtettél utána nézni, hogy ez az EASAC jelentés   (Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids) 2015. április 13-án került a nyilvánosság elé... Mondd már meg, hogyan használhatták volna fel az OMME szakemberei két-három évvel korábbi megállapításaik megalapozásához?

Persze azzal is tisztában vagyok, hogy ez a böstörködésem is teljesen indifferens, hiszen szerinted akár sapkában, akár anélkül: Menniük kell! Lehetséges, de nem ezen jelentésben foglaltak alapján... Mindenesetre olvasgass bátran, mert ha szakma-politikáról akarsz beszélni, azt művelni, akkor nem árthat a szakmát is megismerni... A politika már jól megy neked is, ahhoz nem kell szakma...

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #370 Dátum: 2015. Július 09. 12:25 »
Petronius!
Fogok válaszolni, de most más dolgom akadt.
Nyugi!
Nekem nem kell magyarázkodnom.
Én már 10éve az OMME falára kiszegeltem a Gauchos zsákot!
Akkor még Bross sem hitt nekem!
Őt is támadtam érte!
Mivel Bross kicsit intelligensebb, utána nézett és most már hisz a Greenpeace-nek, meg a tudósoknak.
Szerintem pánik van, mert a méhészek haragja nem kíméli azokat akik a vegyszereket reklámozzák.
A fóliádban remélem gázálarcban permetezel, és nem csávázott vetőmagot vetsz.
Nagyon aggódom az egészséged miatt.
Addig is:
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21384/EKI_Elelmiszerbiztonsagi_Szemelvenyek_2015_06.pdf/23f7a9f6-5ef3-4e9a-a979-e1bc1a70526b?version=1.0
http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/150522.htm?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=feature&utm_campaign=20150522

Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #371 Dátum: 2015. Július 09. 13:10 »
Az OMME monitoring jelentése önmagát minősíti. Azért védi Tomipapa ilyen bátran, mert valószínűleg soha nem olvasta, ami érthető, hiszen neki a virágkertészet a szakterülete és a kft-je pedig többek között növényvédőszer kereskedelemre van bejegyezve.

Az OMME monitoringnak most sincs és nem volt sohasem rendes módszertani leírása vagyis ahogy esik úgy puffan történet az egész. A jelentésből bármilyen értékelhető következtetést levonni addig, amíg a pontos módszertan nem ismert csak nagy bizonytalansággal lehet. Pl. a mintavétel, minta feldolgozása és a mérés technológiája vagy nincs ismertetve, vagy olyan vázlatosan, ami az objektív értékelésnek komoly akadálya.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

BCS

  • *
  • 17
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #372 Dátum: 2015. Július 09. 13:44 »
Tisztelt Nagyernyei Úr!

A világért sem akarom az Ön tapasztalatát, információit és tudását megkérdőjelezni (főleg, hogy jómagam ugye a "sötét oldalról" való vagyok ;).
Csak felhívnám a figyelmét az Ön által itt nemrég belinkelt egyik anyagra amely egy magyar nyelvű publikáció Élelmiszerbiztonsági Szemelvények). Benne vagyon egy rövid cikkecske - A méhek jobban kedvelik a neonikotinoid növényvédő szert tartalmazó ételeket - címmel. Ennek a cikknek az utolsó mondata így szól:

".A kutatás tehát bebizonyította, hogy a méhek nem képesek elkerülni a neonikotinoid expozíciót, és a virágzáskor alkalmazott imidakioprid és tiametoxam neonikotinoidok komoly veszélyt jelentenek a méhekre." Kiemelések tőlem!)

Namármost az eredeti angol publikáció (melynek hivatkozása a magyar nyelvű kiadványban is szerepel) imigyen szól:
"This work shows that bees cannot control their exposure to neonicotinoids in food and implies that treating flowering crops with IMD and TMX presents a sizeable hazard to foraging bees.

Ne nekem higgyen! Higgyen az Angol-Magyar szótárnak!

shows=mutatja (a vizsgálati körülmények között, stb, stb!)

Bizonyít ige sehol sem szerepel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

implies=azt feltételezi (megint csak az adott vizsgálati körülmények között stb, stb)

Jelent ige sem szerepel sehol!!!!!!!!!!!!!! Minden esetben feltételes mód szerepel!

Szóval azt szerettem volna Önnek elmagyarázni, hogy ha csak egyféle oldalról kap az ember tanácsokat, az előbb utóbb beszűkití a látókört. Véleményem szerint a növényvédőszer gyártók nélkül (akik természetesen a Greenpeace és társaik szerint egy csöppet sem értenek a kémia, biológia, állat- és növényélettan, toxikológia, ökológia, fizika, biokémia, parazitológia, fizikokémia, stb. tudományokhoz) nehéz lesz kibogozni ezt a gordiuszi csomót ami a méhek és más hasznos beporzók körül sikerült létrehozni - a média szorgos asszisztálása mellett természetesen.
Mért nincs új atkaölő hatóanyag - kérdi Ön többször is ezen a Fórumon. Növényvédőszer, állatgyógyászati készítmények gyártójához (pl. Bayer) fordult már ezzel a kérdéssel? Visszakérdezek: Addig jó és szüksége van a növényvédőszer gyártóra a méhésznek amíg az (növényi)atkaölő készítményét (Mitac) feketén olcsóbban lehet a méhparazita ellen alkalmazni, vagy amíg Klartán vagy Mawrick néven teljesen feketén (és ellenőrizetlenül!) a tau-fluvalinát atkagyérítő hatását kihasználva alkalmazza azt a méhek kezelésére, gerjesztve így az engedélyezett készítmény azonos hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyaga elleni rezisztencia minél előbbi kialakulását?

Szerény javaslatom így szól: PÁRBESZÉD! akár a Greenpeaceel is! Soha sem késő!

Maradok Tisztelettel,
Csorba Csaba
Bayer CropScience

U.i.
Közben látom Csuja úr is hozzáfűzött az eszmecseréhez egy nagyon is igaz gondolatot. Őt idézem:

"A jelentésből bármilyen értékelhető következtetést levonni addig, amíg a pontos módszertan nem ismert csak nagy bizonytalansággal lehet. Pl. a mintavétel, minta feldolgozása és a mérés technológiája vagy nincs ismertetve, vagy olyan vázlatosan, ami az objektív értékelésnek komoly akadálya. "

Bizony, bizony. Ez minden publikációra igaz, és ezt kellene tenni!

Még egyszer köszönöm Csuja Úr a hasznos gondolatot, véleményem szerint ha ezt alkalmazzuk akkor a párbeszéd során nagyon gyorsan kibogozzuk azt a gordiuszi csomót!

*

BCS

  • *
  • 17
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #373 Dátum: 2015. Július 09. 14:56 »
Tisztelt Csorba Csaba Úr!

Én pedig megköszönöm Önnek, hogy ilyen elfogulatlanul és őszintén szól hozzá a kérdéshez. (a kiemelés tőlem) Külön köszönöm Önnek, hogy a bizonyító erejű vizsgálatok szükségességére felhívja a figyelmet. Azonban feltétlen kiemelendő, hogy a bizonyító erejű vizsgálatok elsődleges szükségessége az egyes növényvédő szerek bevezetése és alkalmazása előtt elengedhetetlen. A „gordiuszi csomó átvágása” itt nem történhetne utólag. Kérdésem a következő, ha a „növényvédőszer gyártó” nem rendelkezik a neonikotinoid hatóanyagú készítmények tekintetében egyértelmű, bizonyító erejű vizsgálattal a tekintetben, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő készítmények az alkalmazásuk során nem károsítják a beporzó szervezeteket, köztük a méheket, akkor milyen felelősséggel és lelkiismerettel gyártják, forgalmazzák és védik ezeket a vegyszereket? Kérem, hogy a továbbiakban ne keverje ide az egyes méhészek egyéb szabálytalan vegyszerhasználatát, mert a neonikotinoid kérdéshez ez a téma még érintőlegesen sem kapcsolódik, szintúgy indifferens az adott kérdésben, mint az, hogy az „újságárus” felesége milyen szivart szív.   

Tisztelt Kánya! (Úr!)

Mivel én leírtam és vállalom a nevemet legyen szíves ezt Ön is tegye meg! Én Csuja Urat szólítottam meg és idéztem, de természetesen válaszolok az Ön által feltett kérdésekre is. Vagy netalántán Önben is Csuja Urat tisztelhetem?

A "növényvédőszer gyártó" minden esetben rendelkezett és rendelkezik a neonikotinoid hatóanyagú készítmények tekintetében egyértelmű, bizonyító erejű vizsgálattal a tekintetben, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő készítmények az alkalmazásuk során nem károsítják a beporzó szervezeteket, köztük a méheket sem. Lássa be: nem is tehet mást mint amit a hatóság (EU-s vagy tagállami, vagy éppen amelyik illetékes) megkövetel. Márpedig ha a hatóság egy adott időben a múltban engedélyezett egy hatóanyagot/készítményt, akkor miért ne hozná forgalomba? Azért dolgozik, fejleszt, kutat, hogy a hatóságok előírásainak megfelelően a szabályokat betartva a tevékenységéből megéljen. Gondolom meg tudunk egyezni abban, hogy ez (a megélhetés, boldogulás) nem ördögtől való!
Namármost ha a következő pillanatban a hatóság felfüggeszt, korlátoz, betilt egy hatóanyagot készítményt, akkor engedtessék meg az egy "növényvédőszer gyártónak" (mint érintettnek), hogy (megint idézem Csuja Urat!) "A jelentés(ek)ből bármilyen értékelhető következtetést levonni addig, amíg a pontos módszertan nem ismert csak nagy bizonytalansággal lehet. Pl. a mintavétel, minta feldolgozása és a mérés technológiája vagy nincs ismertetve, vagy olyan vázlatosan, ami az objektív értékelésnek komoly akadálya."

Tisztelt Kánya Úr! Én nem (most Önt idézem!) "idekeverem" az egyes méhészek szabálytalan vegyszerhasználatát, hanem fel szerettem volna hívni a figyelmet arra, hogy minden - mindennel összefügg. Ha Ön méhész, akkor ezt nagy bizonyossággal megerősíti.

Szóval megkérem arra, hogy ha nyitott a párbeszédre, akkor felejtse el a rosszabik "Énjét", és tegyen meg mindent Ön is a gordiuszi csomó kibogozásához.

Tisztelettel, cscs

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #374 Dátum: 2015. Július 09. 16:39 »
Csorba Csaba (Bayer) írja:
Idézet
Véleményem szerint a növényvédőszer gyártók nélkül (akik természetesen a Greenpeace és társaik szerint egy csöppet sem értenek a kémia, biológia, állat- és növényélettan, toxikológia, ökológia, fizika, biokémia, parazitológia, fizikokémia, stb. tudományokhoz) nehéz lesz kibogozni ezt a gordiuszi csomót ami a méhek és más hasznos beporzók körül sikerült létrehozni - a média szorgos asszisztálása mellett természetesen.

Tisztelt Csorba Úr!

Az 100% biztos, hogy az Ön munkáltatója nem vádolhatja Önt elfogulatlansággal. Elfogultsága (bízom benne, hogy) jóhiszemű és az objektív tények képesek a Bayer cég iránti elfogultságán csökkenteni.

A növényvédőszer-gyártók valóban törekszenek gordiuszi csomót kötni a problémából, holott a tények egyre nyilvánvalóbban bizonyítják azt a hétköznapi tényt, hogy tévúton jár a mezőgazdaság, amikor a kemizálásban látja a fejlődés útját, amikor abban hisz, hogy ettől lesz biztonságosabb a termelés, nagyobb a terméshozam és kisebb a költség. A valóság éppen ellentétes, de a profitrendszer és a kiterjedt és az egész ágazatot működtető kapcsolati háló egyben tartja rendszert.

Ami a legsürgősebb teendő lenne, a hosszú hatástartamú rovarölőszereket ki kellene vonni a forgalomból, hiszen ezek közöt talán egy sincs, amelyik a mezőgazdasági kultúrákban és környezetében élő hasznos (közöttük a beporzókra, ragadozó stb. rovarokra) rovarvilágra ne lenne szinte végzetes hatású.

Azok a rovarölőszerek, amelyek a rovarok szaporodási ciklusánál hosszabb ideig képesek mérgező hatást kifejteni, rendkívül károsak a természetes ökoszisztémára. Pontosan ezért okoznak kevesebb kárt a taglózó szerek, amelyek egy adott "pillanatban" ölnek, de hamar el is tűnnek a táplálékláncból vagyis határérték alá csökken hatásuk.

Személyes tapasztalatom van arról, hogy a taglózó növényvédőszeres mérgezés bár nagyon látványos és tényleg a méhcsalád népességének egy részét "kisöpri", de a méhcsalád rehabilitációja viszonylag gyors. Ezzel szemben egy neonikotinoidos mérgezés után a méhcsaládot meggyógyítani és termelőképessé felhozni iszonyatosan nagy munka és folyamatos készenlétet jelent. Nem beszélve arról, hogy a neonikotinoidos mérgezés után úgy néz ki a méhcsalád, mint az állatorvosi ló, tehát vírus, gomba, parazita, szóval akármi el tud rajta hatalmasodni.

Arról meg ne felejtkezzünk el, hogy ezek a csodálatos kegyszer-vegyszergyártók (köztük az Ön cége) nem híres arról, hogy a neonikotinoidok káros hatásáról korrekt és kimerítő tájékoztatást adna, holott a törzskönyvezési eljárásban óriási tömegű és jól értékelhető adatot összegyűjtenek és azt az engedélyezési dokumentációkba is becsatolják. Én készítettem egy előadást a neonikotinoid mérgező hatásáról és abban végig a gyártó cégek által gyűjtött adatokkal igazoltam, hogy miért és mennyire károsak a neonikotinoidok.

Szóval összegezve, véleményem szerint a gordiuszi csomó átvágásában nem partnerek a növényvédőszer gyártók.

De ha ezt meg akarja cáfolni, akkor kérem támogassa a Greenpeace most induló adománygyűjtését, ahol egy módszertani kísérletre gyűjtenek 870 000 Ft-ot, aminek célja a következő:

A neonikotinoidok olyan kicsi dózisban is mérgezők a méhekre, amelynek kimutatása a megszokott mintavételi és minta előkészítési eljárása során egyszerűen eltűnik, és a műszeres eljárások érzékenységi határa alá csökken. A vizsgálat arra tesz kísérletet, hogy a mintavételnél és a minta előkészítésénél megőrizzen annyi méregmennyiséget, amely már a műszerek validált méréstartományába esik.

Az adománygyűjtés a hét végén indul. A Greenpeace céges és állami adományt nem fogadhat el, így csak természetes személyek, közöttük az Ön és a kedves méhésztársak, valamint a méhekért aggódó emberek adományára számíthat. Bízom abban, hogy a gordiuszi csomó átvágásában ha nem is az Őn cége, de Ön személy szerint adományával részt vesz.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.