Attila!
Rendben van, azt elismerem, hogy a bevezetőben arra utalt a szerző, hogy a tavaszi mászkálásnak milyen okai lehetnek. Ekkor áttért arra, hogy számba vette mely okok esetén fordul elő mászkálás. Azért azt csúsztatásnak érzem részedről, hogy ezzel azt állítaná, hogy mindezek a dolgok (amitrázos füstölés, Xyladecorozás) valóban tavaszi teendők lennének a méhészetben. Egyszerűen ezek mászkálási okok.
Azonban anélkül sem tudok szó nélkül elmenni, hogy nekem életemben két eset fordult elő NNI csávázószer mérgezés kapcsán, melyekről részletesebb információval rendelkezem. Ez egyik a saját esetem, a Neked 2017 szeptemberi privát üzenetben írtakból idézve:
Történt egy eset, amikor elvándoroltam repcére. A méhek a tájolást követő negyedik-ötödik napon zavarodott viselkedést mutattak. A kaptársor szélétől 100-200 méterre is a bokrok leveleire szálltak le . Nem igazán értettem a helyzetet. Csak mostanában jutott eszembe, hogy a méheim előtt kukoricát vetettek. Ami neoval lehetett csávázva, hiszen még a tilalom előtt voltunk (2010). Tehát a mérgezést okozhatta a csávázószer vetés közbeni levegőbe kerülése. Ez a dolog rendeződött, semminemű veszteségem nem származott belőle.
Tehát ezek a méhek tudtak repülni, nem mászkáltak, hanem a bokrokra telepedtek le.
A másik eset: a szükséghelyzeti engedélyek birtokában az egyik nagyüzem tiametoxammal csávázott repcét vetett. Az egyik falu méhei ezen keresztül repültek át a szolidágóra. Amelyek a porfelhőn keresztül repültek, azok a méhek elpusztultak. Az egyik károsult méhész elkezdte összetakarítani a méhhullákat. Azt mondta, hogy a hullák egy utat képeztek (kvázi kirajzolták a légifolyosót), annak két szélétől nem volt méhhulla. Tehát ezek sem mászkáltak, mert akkor lett volna máshol is elhullott méh. Nem valószínű, hogy mindegyik méh egyszerre kapta meg a halálos adagot, pláne úgy, hogy közben repülni még tudott, hiszen a méhhullák nem a vetésen voltak megtalálhatóak, hanem a méhes mellett.
Ebben a két esetben miért nem volt mászkálás? Lehet, hogy azért, mert az NNI-k nem idéznek elő mászkálást? Itt bármit ex katedra kijelenteni egyenlő az okoskodással, vagy még inkább tudományoskodással. Vizsgálatokra van szükség. Teljeskörű vizsgálatokra. Azt ugye mondanom sem kell, hogy ebből az utóbbi esetből sem sikerült kimutatni a méhekből a tiametoxamot. Az a csoda, hogy a somogyvári esetből sikerült. Ott volt mászkálás?