Valójában én ettől messzebbre megyek.
Te átvitt értelemben a magyar parlamentarizmust kérdőjelezed meg amikor ezt írod.
" Ne néhány ember magánvéleménye döntsön, hanem közös döntés legyen annak fényében, hogy mindenki elmondja a maga érvrendszerét:..."
Azért vannak az országgyűlési képviselők, az OMME-ban küldöttek, hogy a nép hangját továbbítsák.
Érdekes lenne 13.500 méhészt összetoborozni egy gyűlésre és kikérni a véleményüket.
Éppen most szűkítettük a küldöttgyűlés létszámát, mert a 430 körüli küldött már kezelhetetlen volt.
A probléma nem az OMME-val van!
Helyi szinten nem működnek az általad kifogásolt dolgok, és ez főként az OMME alapszervezetekre igaz.
Az önálló egyesületeknek sokkal nagyobb a rugalmasságuk, és leveszik a központ válláról a terhet, mert önálló költségvetésük is van.
Ha nem kérik ki a tagság véleményét az nagy hiba.
Nálunk a küldöttek is választás útján vannak kijelölve, és amire büszke vagyok Tolna megye mindig teljes létszámmal, aktívan részt vesz az üléseken.
Olyan küldötteket és helyi elnököket kell választani akik legalább eljárnak az évi 2 alkalommal az OMME ülésekre.
Ez a rész ide tartozik!
"Az egyesület vezetőségében egy ideje már folyik a vita arról, hogy az Élelmiszerkönyvben leírt mézparamétereken túl szükséges-e és ha igen, milyen értékekkel kell specifikálni az akácmézünket.
Ahhoz, hogy az egyesület szakmailag kellőképp megalapozott javaslattal tudjon az illetékes hatósághoz fordulni, szükségesnek látták egy vizsgálatsorozatba kezdeni. Ehhez 206 db, 2018-ban pörgetett akácmézmintát gyűjtöttek az ország teljes területéről. Első körben a mézmintákat megvizsgálják az alapvető paraméterekre (cukrok, HMF, diasztáz, pollen...), majd egy tárolási kísérletet beállítva, ugyanezen mézeket időszakosan (félévente, két éven át) újra vizsgáltatják a változó paraméterekre. Ezzel párhuzamban különböző technológiákkal feldolgozott és kiszerelt friss mézekkel is elvégzik ugyanezen vizsgálatokat, hogy tiszta képet kaphassanak arról, az egyes feldolgozási technológiák mennyiben befolyásolják a mézeink „öregedését”.
Miután a NÉBIH az elmúlt 1-2 évben minőségi kifogással élt a forgalomban lévő akácmézekkel és ezt a mézet előállító vállalkozások nem fogadták el, az agrárminiszter kérte az OMME állásfoglalását az akácméz minőségi előírásaival kapcsolatban.
Bross Péter szerint nagyon nehéz döntést kellett meghozniuk, mivel, „nehéz bármely méz paramétereit olyan hatósági környezetben számszerűsíteni, ahol nulla tolerancia működik”. Mit jelent ez?
A sokszor szubjektív alapokon és nagy mérési bizonytalansággal bíró adatokban, a megadottól kicsit is eltérő értékű mézet nem tekinti a hatóság méznek, vagy az adott fajtára jellemző méznek. Így könnyen előfordulhat, hogy természetes akácméz hatósági eljárás alá kerül, vagy éppen fordítva, akácnak nem nevezhető méz lesz akácméz. Másképp fogalmazva: minden becsületesen és maximális szakmaisággal termelő méhész tudja értékesíteni akácmézét akácmézként, de egyik, akáchoz hasonló mézet se lehessen értékesíteni akácmézként.
Az elnökség döntése értelmében, a Tanács 2001/110/EK Méz Irányelvben leírtak logikáját követve, a következő állásfoglalást adták meg:
1. Érzékszervi tulajdonságok: Mivel az akácméz természetesen lágy aromájú méz, az érzékszervi jellemzőinél el kell fogadni a „gyengén jellemző", „enyhe" vagy „közepesen intenzív", érzékszervi minősítést. Fontos kritérium még, hogy ne legyen az akáctól eltérő más nektárforrásra jellemző íz érzékelhető az adott akácmézben. Idegen illattól mentes legyen.
2. Mikroszkópos tulajdonságok: A klímaváltozásból adódó „együttvirágzás” és a repce vetésterületének nagyságrendekkel történő megnövekedése miatt nem lehet százalékos követelményeket megadni az akácméz pollenösszetételére. Ehelyett azt kell vizsgálni, hogy a pollenkép megfelel-e az akác gyűjtési időszakának. A gyűjtési időszaknak az a pollenkép felel meg, ahol az akáccal együtt virágzó, vagy az akácvirágzásba belenyúló nyílási idejű virágok (kora tavaszi, tavaszi, nyár eleji virágok) pollenjei vannak jelen túlnyomó többségben. Mivel a kaptárban elkerülhetetlenül jelen van más gyűjtési időszakból származó méz, illetve a méhek által betárolt virágpor is, kis (minor) mértékben jelen lehetnek az akácmézben nyári, őszi pollenek is. Fontos, hogy a magyar akácmézre jellemző az összpollen-gazdagság, ami viszont éppen okozója az alacsony relatív pollenszázaléknak. Persze mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az akácfát, mint méhlegelőt, nem virágporáért látogatják a méhek, hanem elsősorban nektárjáért.
3. Kémiai tulajdonságok: Az akácméz legfontosabb ezen tulajdonsága, a benne található gyümölcscukor (fruktóz) és szőlőcukor (glükóz) mennyiségének aránya. Az állásfoglalás szerint, a minimum 1,45-ös arány jellemző az akácmézre.
4. A fenti mindhárom fajtajellemzőnek (érzékszervi, mikroszkópos, kémiai jellemzők) meg kell felelni, hogy akácméznek lehessen nevezni az adott mézet. Továbbá kifejtették, hogy az akácméz diasztázaktivitása 6 és 8-as érték közötti is lehet.
Az elnökség akácmézzel kapcsolatban hozott állásfoglalásával szemben négy elnökségi tag (Mészáros László, Bezzeg László, Sebők Péter és Tóth Péter) kifogással élt és nyílt levelet fogalmazott meg az egyesület elnöke részére, melyben kérik a határozat visszavonását és újabb vizsgálatok elvégeztetését. A témában heves vita bontakozott ki a küldöttgyűlésen és az azt megelőző őszi országos vezetőségi ülésen is. Az ellenvéleményt megfogalmazók szükségtelennek és megalapozatlannak tartják, hogy az egyesület a „hatályos jogszabályokban meghatározott paraméterektől alacsonyabb értékeket” javasoljon, mert ez szerintük minőségromláshoz vezethet. Bross Péter elnök válaszában úgy fogalmazott: jó döntést hoztak, megfelelő javaslatot tettek a hatóság számára, hiszen még a jelenlegi szabályozás szerint is sok minta kiesik, illetve ki fog esni a vizsgálatok során, ez pedig a méhészeknek hátrányos."
Szerinte ez sok mindenre választ ad.
Nagyernyei Attila