Dr. Cserényi Péter állatorvos az OMME szakmai elnökhelyettese újra bizonyítékát adta inkorrektségének és szaktudása hiányosságainak.
Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének kongresszusán "a méhegészségügy aktuális tennivalói" címmel tartott előadást és nem felejtette el újra félreértelmezett információval besározni nagy nyilvánosság előtt Csuja Lászlót.
Tette ez úgy Dr. Cserényi Péter, hogy Csuja László nem tudta elmondani, hogy Cserényi úr álláspontja félrevezető és hamis.
Tisztelt Cserényi Úr!
Nem tehetek róla, hogy Ön nem figyel oda kellő alapossággal a méhcsaládjaira, nem használja a józan eszét és nem olvas szakirodalmat sem. De sajnos a tollam alól kikerülő cikkeimet sem olvassa el, pedig ha egyik értelmiségi kritizálni kívánja a másikat, akkor illendő kellő alapossággal megismerni annak érveit akit kritizál, mert máskülönben saját magát hozza kellemetlen helyzetbe.
A Varroa atkát nagy valószínűséggel előbb ismertem meg, mint Ön, lévén Debrecenben és környékén méhészkedtem azokban az években amikor az atka átlépte a magyar határt Románia felől. Pocsaj és Bakonszeg településen találták meg az atkát először, de akkor már nemcsak ott volt, hanem az egész Román határ mentén élő méhészetekben is jelen volt.
Mint fiatal diplomást azonnal belevontak a diagnosztikai munkákba, felmérésekbe, atkairtók kipróbálásába. Örömmel vállaltam a feladatot. Kipróbáltuk a Folbexet, de nem hatott, kipróbáltuk a többi atkairtót is és nagyon gyorsan rátaláltunk az amitrázra, hogy azt a méhecske jól tűri és az atkát pedig kiválóan pusztítja. A szerves savak közül egyedül a hangyasavat alkalmaztuk, de jó technikát nem találtunk arra, hogy a párolgást megfelelően szabályozzuk, ezért azt hamar elvetettük. Az amitráz használati technikája a permetezés és a füstölőcsík volt. A füstölőcsík volt a legkisebb munkaigényű, ezért ez terjedt el.
Már akkor megfigyeltem néhány alapvető dolgot.
1.
A legerősebb legnagyobb mézelő képességű méhcsaládokról hullott le a legtöbb atka minden évben.
2.
A fiatal anyás, még csak felfutóban levő és az évben elindult családokról kevés vagy kevesebb atka hullott.
3.
A bármilyen betegségben szenvedő méhcsaládok egy részéről szintén kevés atka hullott az atkairtás során, míg más részéről rendkívül sok.
4.
Azokban a legyengült családokban, amelyekről sok atka hullott, voltak csavarodott szárnyú, csökött potrohú, szárnyatlan és egyéb anatómiai rendellenességgel bíró méhek, sőt a fiasításban is láttunk rendellenességeket.
5.
A végállapotú méhcsalád a fiasítást hagyja kihűlni, sok kényszer rajzással lehagyja a kaptárt. Sok méhcsaládból egyszerűen eltűntek a méhek.
Szöget ütött már akkor a fejemben, hogy annyira összetett tüneteket tapasztalunk, ami arra utal, hogy bár kulcstényező az atka, de nemcsak az atka az oka ennek az egész tünetcsoportnak. Akkor még nem tudtuk, de ma már tudjuk, hiszen a szakirodalom leírta, hogy az atka vírusgazda és megfertőzi a méhcsaládot. A varroa atka rengeteg vírust hordoz és ezek a vírusok adják az atkafertőzés tüneteinek változatosságát, sőt ezek okozzák a betegség súlyosságát.
Azt is leírja a szakirodalom, hogy a világ számos részén élnek úgy méhállományok, hogy állandóan magas bennük az atkaszám és mégis élnek, termelnek fölösleget, rajzanak, szaporodnak. A tudományos kutatók és az Ön tisztelt szakma társai, tehát az állatorvosok megállapították, hogy azokban az állományokban képes az atka és a háziméh egyensúlyban maradni, ahol nincs számottevő vírusfertőzés.
Kérem Ön Dr. Cserényi Péter állatorvos urat, hogy legalább saját szakmatársainak tapasztalatát, vizsgálati eredményeit legyen szíves elfogadni! Magyarországon és általában Európában azért pusztul el az a méhállomány, amiben nem irtanak atkát, mert az atka olyan vírusokat terjeszt, ami a lárva halálát okozza, a lárva egyedfejlődését megsérti és ezek következményeként elnépteleníti a méhcsaládot.
Egy gondos méhész, ha a rendszeres atkairtás ellenére bármilyen vírusfertőzésre gyanút lát a méhcsaládjainál, akkor teszi a legjobban, ha azonnal atkairtásba kezd. Ezt a mondatot még az Ön szájából soha nem hallottam.
Pedig ez lenne a korrekt szakmai továbbképzés kulcsmondata, nem pedig mások mószerolása. Ha nem ért egyet szakmai álláspontommal, akkor legyen szíves álljon ki vitára olyan helyen, ahol nekem is van annyi időm megszólalni, mint Önnek!
Maradok tisztelettel
Csuja László Geddekas