Gőzölgő

Szia kiskakas ! Őrűlők hogy meg vagy, és nem tálaltak fel. Gondolom nagy a baromfi udvar, és van dolgod elég.  Űdv.  Antal

Arisztaiosz!
Az írása számomra igen igen gyenge védekezési produkció. ...

Az írásában megemlített "Dr Csuja" az csak Csuja, vagy ha úgy megfelelőbb az ön számára, akkor csak agyszerűen, Geddekas, és így nem lesz áthallás pejoratív módba. ...

Én továbbra is csak arra kérném, legyen befogadó, és nagyvonalú, mert nem mindenki olyan kvalifikáltságú itt, mint Ön.

Arany Atyám!

Ön végzetes tévedésben van: a rosseb se akar védekező pozíciót felvenni!
Nekem nincs miért védekeznem, lévén nem azt mondtam, hogy saját nevemen nem kívánom vállalni, amit bárhol is leírtam, mindössze azt, hogy a privát szférámba nem óhajtok semmilyen mocskot beereszteni. Mint tudjuk, a Dr. Úr is rendkívül kényes arra, hogy csak saját mivoltában utálják, de a privát világát ő is igyekszik megvédeni.
Az én civil szférámba sem kívánom bebocsátani azt a szellemiséget, amit önök közül többen is megtestesítenek ezen a Klubon.

Pont. Ha mégis behatolni igyekeznek a privát szférámba, afelől biztos lehet, hogy képes vagyok megvédeni azt. Ígérem, nem rendőrségre, ügyészségre, bíróságra igyekszem szaladgálni, ha szükségét érzem távol tartani önöket, s kérem, ezt ne vegye fenyegetésnek, csupán ígéretnek...

A Dr Úr megszólítás nem tudom, mitől lenne pejoratív, de ha netán az lenne, kérje meg a Klubvezetőt és a másik ideológus kollégáját, Tóth Zoltánt, hogy tartsanak sajtótájékoztatót és ott, ők kérjenek bocsánatot a Dr. Úrtól, hogy ilyen pejoratív felhangú titulussal illették:
"Én többször hallottam Dr. Csuja Lászlót!
Tóth Péter volt vezető szaktanácsadót,majd Veszprém megyei kollégámat nyolc és fél éven keresztül kénytelen voltam hallgatni, Csuja László előadására saját akaratomból mentem." (Írta Nagyernyei Attila az "ókorin")
"Doktor Úr! A kidolgozott mintavételi módszertana jelenleg publikus-e, amennyiben igen tájékoztatna-e bennünket?" (Tóth Zoltán az "újkori Klubon)
Atyám! A két harcostárstól nem pejoratív? A Dr. Úr egyik esetben sem nehezményezte, hogy ilyen pejoratív titulussal ékítették fel, azt meg bizonyára észlelte, hogy én meg kínosan igyekszem, hogy meg ne sértsem az érzékeny lelkét...

Summa, summárum, ígérem, továbbra is igyekszem nem csak befogadó, hanem esetenként akár tényfeltáró is lenni, ha ennek érzik szükségét. Általában mindenki háza táján van mit feltárni, s abban is biztos lehet, hogy ha tényeket kell feltárni, elsősorban precíz igyekszek lenni. Azt nem ígérhetem, hogy megtanulok kukorékolni, kotkodálni, bégetni, csipogni vagy röfögni.Kérném, ne becsülje túl a kvalitásaimat, én már nehezebben sajátítom el az önök ilyetén nyelvezetét, mentalitását, de azt ígérhetem, hogy korlátaim között igyekszem megszolgálni a bizalmát.

Arisztaioszhoz

megsebzett lelked nem gyógyíthatom,
eltévelyedett elmédnek utat nem mutathatok,
nem létező terveidről mit sem halhatok
következetességedre soha sem számíthatok
elárvult testrészed fel nem támaszthatom
szakma iránti tiszteletet tőled nem várhatok
kéréseket feléd nem fogalmazhatok
őszinte igaz gondolatokat tőled nem olvashatok
igazságot tőled el nem várhatok
megjavulásodra végképp nem számíthatok
józan ítélőképességet nem adhatok
így bocsánatkérésedre sem számíthatok

Járj sűrűbben Isten házába
meglátod majd segít tisztánlátásodban!

Nézd Arisztaiosz, én ezzel a versikével amit direkt neked rögtönöztem lezártnak tekintem a köztünk is húzódó értelmetlen vetélkedőt.

Nem várom el, hogy nyomomba eredj és verselésbe kezdj.

Tisztelettel megkérlek rám még csak ne is hivatkozz írásaidban, mivel a legutolsó bejegyzésedben is két alkalommal említettél.

Én meg már a googlival is rákerestem, hogy ki írta ezt a borzalmat, de akkor megnyugodtam, hogy nem költő követte el.

nagyon kíváncsi lennék arra az Uniós rendeletre, határozatra, kijelentésre vagy akármire ahol "megtámadták" szeretett nem őshonos fánkat

Attila!

A rendelettervezet itt olvasható: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2013:0620:FIN:HU:PDF
A sajtóközlemény pedig itt: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-818_hu.htm

Átolvasva a dokumentumokat, valóban nem tűnik olyan szigorúnak a dörgedelem, mint amekkora a felhajtás körülötte. Akácról -név szerint- természetesen szó sincs, még a néhány konkrét példát hozó sajtóanyagban sem. Ráadásul az ügy érdekessége, hogy a tagállamoknak kell a listára fajokat javasolniuk, tehát kicsit olyan ez, hogy mentsük meg az akácot saját magunktól (minthogy kormány oldali politikai kezdeményezésről van szó...)!

A sajtóanyag másik érdekessége, hogy a gazdasági érdekeket az ökológiai szempontok elé helyezi a felsorolásban, én azt gondolom, hogy nem egészen véletlenül. Márpedig akácunk gazdasági haszna elvitathatatlan (nem csak méhészeti szempontból), szerencsénkre nem allergén, ill. az emberi egészségre nem ártalmas, tehát jó eséllyel nem kerül fel arra az ötvenes (!) listára, amit a 12.000 fajból összeállítanak.

Azért engem érdekelne, hogy Elnökünknek mi komoly feladatai merülnek fel e téma kapcsán?

Sziasztok!

Én beszéltem régebben egy helyi erdésszel, aki vezető beosztásban van itt nálunk az Gemenc zrt.-nél. Kerekedő szemekkel kérdezte, hogy honnan vettem azt, hogy kiírtják az akácot Mo.-on! Azt mondta, hogy nyugodjak meg, szó sincs az akác eltüntetéséről kis hazánkban.

Nb18

aki elmondása szerint, annak idején azt sem tudták, hogy miről szavaznak, csak ("jó elvtárs módjára") nyújtogatták a kezüket. Az én meglátásom az az, hogy ez a jelenség = az önös érdekekkel

Atya!
Én úgy gondolom, hogy az, hogy ők ott és akkor nem tudták (pontosabban félreértették), hogy miről szavaznak, nem elsősorban az ő hibájuk, hanem azoké a személyeké, akik a javaslatot előterjesztették, ill. a kérdést szavazásra feltették. Ami számomra érthetetlen, hogy azok az OV-tagok, akiket emígyen megvezettek, átvertek, és ezáltal cinkosukká tettek, vajon miért nem érzik még mindig a felelősségüket e kérdésben, és miért nem emelik fel a szavukat a saját tisztességük érdekében?

Egyszer volt egy tőrpe , belenézet a tűkörbe, látta hogy a lába gőrbe. Szegény szegény kicsi tőrpe , nem néz tőbbet a tőkörbe.   Antal

Gyerekek, gyerekek. És még ti támadjátok Arisztaioszt ? Űdv. Antal

jakabadam!

Talán várják az új laptopot, amivel majd tudnak, menet közben is pasziánszozni, mint a nagyok a parlamentben.

Sziasztok!
Kérlek benneteket a Méhészklub színvonalát tartsátok tiszteletben.
Kicsit elment olyan irányba, ami már sértő, és eltántorítja a külső olvasók,érdeklődők táborát.
Megértéseteket köszönöm!
Nagyernyei Attila

.....
Nézd Arisztaiosz, én ezzel a versikével amit direkt neked rögtönöztem lezártnak tekintem a köztünk is húzódó értelmetlen vetélkedőt. Nem várom el, hogy nyomomba eredj és verselésbe kezdj.

Tisztelettel megkérlek rám még csak ne is hivatkozz írásaidban, mivel a legutolsó bejegyzésedben is két alkalommal említettél.

Fejembe vettem egyszer, nem feleselek veled, mert eszes, kellemmel telt, fesztelen feleleteket felesleges neked eregetnem, mert neked nem ez kell…
Fejedbe vetted: eme ember ellenetek emel fegyvert. Egy fene, egyetlen levelem sem ellenetekbe termett, nem egyes embereket „nevelgetek”, de szegezek szellemet, nyelvet  eszmerendszeretekkel szemben, mely e helyen jellegzetes, s nem felel meg nekem, mert fertelmesen embertelen, szeretetlen. Egy szervezetben egyes emberekkel nem helyesen mentek szembe, elrekkentetek, levertek, nem csevegtek, s nem felemeltek, de egyet emlegettek feszt: „le vele!” „el veletek!”…   
Esmeg le kell szegezzem: nem egyes emberekkel perlekedek, de eszedbe kellene venned, egy esetben nem megyek szembe veletek: meg kellene ehhez nyernetek eszmerendszereteknek. Ez  jelen cselekedetetekkel, nyelvezetetekkel nem megy, s nem leszek veletek, mert engem nem e szellemben neveltek egyszer, fejem meg bederesedett, nem tekergetem semerre sem, mert ennen eszemnek, szellememnek kell megfeleljek, nem veletek enyelegnem, sem   seregetekben perlekednem, fegyverkeznem, verekednem.
Ezzel bevezetve, egy eszperente verselettel teszek kedvedre, vedd szeretettel:

Ejnye-bejnye, Kedves Lelkem!
Feleletet nem terveztem…
Elemezgetsz szellemtelen?
Nem veszed el ezzel kedvem…

Nem kenyerem nekem versben
Teveled feszt perlekednem.
Lelkem csendes, nem terveztem
Fegyvert vennem ellenedben…

Vedd eszedbe, ellenfelem:
Helytelen e gerjedelem…
Veszekedned kellemtelen…
Nyelvezeted? Egy fertelem…

Eszed, lelked fene terhe
Embereket terhel egyre.
Felelgetned –kerge, sedre-
nem kellene eme helyre…

E tereken bee-keeperek
Kellemesen ellehetnek….
Nem lelkeket elemeznek,
melyek fellegeket vernek…

Nem kellene verselgetned,
Nem kenyered ez teneked!
Felesleges begerjedned….
Levelemet nevetve vedd!

Levelemet, mekk-versemet ne vedd lelkedre, nem tettem velek egyebet, egy „lemezt” tettem elejbed, mely nem egyenes, de melyre szemedet emelve, benne meglelheted: fent netre vetett  leveled egy cseppet „ferde”. E mekkenetemet versnek sem kellene neveznem, nem ezzel nevelnek egyszer verseletre embereket egyetemeken, s nem es ezzel terveztem felkepesztenem egy hegyre, melynek neve elmekeghetetlen, s melyre egyes emberek mennek fel, melyek verselgettek egyszer, s melyek feje levelekkel fedett, (ezen leveleket emberek  fejre es helyeznek, keretezve ezeket, de levesbe es tesznek, mely levesben lencse, esetleg „been” leend)

Befejezve: ne vedd ezt fel, egyet tehetsz, velem nevetsz!

„Ereszteiesz” (S egyszer-egyszer Mekk Elek, de nem lesz ez rendszeres. Erre  emelek  kelyhet, mely erjesztett levet rejt, s egy nyelet szeszt leeresztve emelek neked fejfedelet)

Arisztaiosz!

Látom fejlődsz írásod már nem förtelem,

de a részidőd még mindig gyötrelem,

hiába szaporítod őszhajad szálát,

sikertelenül vágod az ellenállók számát!



A lényeget tekintve engedj meg egy idézetet:

"Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek?
Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, és ezért jó volt az is amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az üggyel. Az ügy igazával, mert meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek. Vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak. Elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet szolgálsz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."
/Márai Sándor/

Kedves Tóth Zoltán!

Okosan...!

Köszönöm, hogy újabb rímfaragási próbálkozásait rövidebbre vette, s helyette valódi értékeket adó idézettel örvendeztetett meg. A másik témában elsóhajtott óhajára ott válaszoltam már, ide is csak azért ugrottam át, hogy megköszönjem ezt a Márai-idézetet. Köszönöm, mert megerősített abban, hogy továbbra is érdemes kimondanom "azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."

Hiteles emberek mögé, hiteles program mögé képes lennék felzárkózni, ha sikerülne meggyőznie, meggyőzniük, hogy ügyük igaz. Egye fene, legalább egy része legyen az... Legfeljebb majd ahhoz csatlakozom. Most már csak meg kellene győzzenek. Sem meggyőzni, sem legyőzni nem ezzel az idézettel sikerült, de legalább tudom, hogy ha nem is észérvekkel manipulál, legalább igyekszik hinni az igazában. Én ettől még egyelőre a sajátomban hiszek inkább, ha változna valami a szituációban, azonnal jelzem.
Okos ember ön, de sajnos még nem elég bölcs. Van másik idézet is Máraitól, ami meg engem erősít meg:
„Az okosság nem bölcsesség. Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni."

A bölcsességhez több kell, mint görcsös akarás.
Üdv: A

Szentséges Úristen Tomipapa, hogy kerültél már ide is? Majd jól megmondalak az odááti/ződfórum/ moderátoroknak.