Gőzölgő

... Hazajött a közeli vándormészész szotyiról, eltelt 1-2 hét és szó szerint néhány hét leforgása alatt kiürültek a kaptáraim, meg az összes röpkörzeten belüli méhészeté is. ....

Esetleg ha gondolkodnál?
Próbáld nyugodtan, nem fáj!!!
Egy állományon belül sem terjed a ceranae ilyen sebességgel, nem egy körzeten belül.
Igyál még egy pohárral és fogd a vánorméhészre!

Ha gondolkodáson azt érted amit itt felvázoltál, akkor inkább nem szeretnék gondolkodni.  Nem is nagyon kellett, mert önköltségen vittük a mintákat laborba, és ott állapították ezt meg, sem atkafertőzöttséget, sem olyan mérgezésre utaló vegyületet nem találtak ami indokolta volna a veszteséget.
Nem terjed? Te már csak tudod. A környék összes méhészete oda járt rabolni több napon át, mert a tulaj házon kívül volt, lepakolt, és azt sem tudta hogy mit hozott haza.
Innék én, de nem megy mert antialkoholista vagyok, kb. annyira hiányzik az alkoholok összes formája mint a spenót, azaz semennyire. Neked viszont jobb lenne csökkenteni a napi adagot,mert akkor össze tudnál spórolni némi pénzt egy értelmes mikroszkópra. Azzal aztán meg tudnád nézni a spóraszámot repce előtt 3-4 nappal, majd a virágzás közepén, és rácsodálkozhatnál a kettő közti nem kis különbségre. Na meg, talán marhaságokat sem irkálnál hasra ütve. 

Kedves WilágRekord!

Te még tényleg nem hallhattál alkoholról sem a csecsen csüngve (bocs, nem bántásként csupán az alliteráció kedvéért említem a Mama emlejét), amikor a jó öreg Huber már több Nosema spórát látott a látótérben, mint amennyit te józanul valaha láthatsz, mert  az Öreg még jócskán Mézengúz előtt kezdte a spóraszámlálást, s azóta is csinálja. Szóval ne légy pimasz, s maradj inkább tényleg józan és ne oktasd te a jó Hubert, mert jobb néha a bölcs hallgatás, mint az ilyen elméncnek szánt riposzt után a pironkodás közepette előadott bocsikérés.

Az tagadhatatlan, hogy az Öreg nem hordta a laborba a mintáit, de feltehetően régen sem a mikroszkópra valót ihatta el, amit szemmel láthatóan az antialkoholista színjózanok egyike-másika még nemigen tudott utána csinálni. A "hasraütve hülyeségeket hebegek-habogok" viszont látom, alkoholfogyasztás nélkül is megy már némely nagyarcúnak... (bocsi, ma úgy tűnik, nem sikerül ellenállnom az alliterálásnak, eszerint úgy vagyok ezzel, mint Vivaldi az ironizálással)

Erdőben tartott, mezőgazdasági művelés nélküli, nem vándoroltatott, évi kétszeri kezelésnél, ami 5 db antiváros füstölés Szeptemberben, és két destruktoros záró kezeléssel, illetve tavaly már 1 apioxos kezeléssel kezelt méheknél is előfordul.
 Tehát, ha valami okozhatja, akkor az amitráz, és az oxál. Mert más nem éri a méheket.
 De, sokkal gyakoribb, mint ahogy azt bárki állítja, csak nem veszik észre. És a terjedéséhez nem kell vegyszer. Sőt, én azt állítom, hogy valamely atka ellen használt készítmény még gátolja is.
Sokkal gyakoribb lenne, ha atka ellen nem kezelnénk a méheket.

Erdőben tartott, mezőgazdasági művelés nélküli, nem vándoroltatott, évi kétszeri kezelésnél, ami 5 db antiváros füstölés Szeptemberben, és két destruktoros záró kezeléssel, illetve tavaly már 1 apioxos kezeléssel kezelt méheknél is előfordul.
 Tehát, ha valami okozhatja, akkor az amitráz, és az oxál. Mert más nem éri a méheket.
 De, sokkal gyakoribb, mint ahogy azt bárki állítja, csak nem veszik észre. És a terjedéséhez nem kell vegyszer. Sőt, én azt állítom, hogy valamely atka ellen használt készítmény még gátolja is.
Sokkal gyakoribb lenne, ha atka ellen nem kezelnénk a méheket.

Volt egy viaszhiányos időszak Magyarországon. Talán most is van. De az "ócsó" viaszra mindíg van kereslet.

Egy időben rengeteg piperonil butoxinnal szennyezett viasz került az országba import viasszal. Ez a mérgezett viasz most is itt kering az országunkban. Csak akkor tudod meg, hogy a viaszod ezzel szennyezett-e, ha kérsz erre a molekulára labormérést.

Volt olyan kecskeméti nagy méhész, aki évekig kínlódott, mire rájött,  hogy a viasza ezzel a méreggel szennyezett. lecserélte a viaszkészletét és elmúlt a folyamatos nozémásodás nála.

Szerintem több faktor együttes hatása. Ha csak egyet néz az ember, akkor lehet, hogy semmit nem talál.

A laborokban pedig nem lehet bízni, mint a kérdés eldöntőjében. A moszkvai professzor egyik idevágó üzenete ez volt: A laborokkal nem lehet mérni a molekulák összesített hatását. Lehet, hogy egy kicsit átlakult a molekula, és nem is azt mérik, amit kell. A sokféle molekula egyenként szubletális, esetleg a méréshatár alatt is van. Az is lehet, hogy nem az eredeti molekula mérgez, hanem pl. a metabolitja, az aggregátuma, stb.

Szóval azt mondta Mannapov professzor: a tesztelendő anyagot oda kell adni a méheknek és nézni a méhek viselkedését. Van az egyszerű etetéses teszt. Kicsi anyagigénye van, már írtam az új vegyszerek engedélyezése kapcsán, hogy meg kellene bízni pl. a Kátki-t, vagy valamely Egyetemet, hogy végezze el ezeket a vizsgálatokat. 

Szóval az egészet egyben vizsgálni, és nem molekulánként. Ki tudja pl. hogy mi a metabolitja a imidacloprid-nak? Imidacloprid desnitro, imidacloprid olefine, imidacloprid urea, és további öt molekula majd chloronicotinic acid. A talajban részben más molekulákra bomlik, onnan a növények ebben a formában is fel tudják szívni.
Pl.:  imidacloprid nitrosimine.

Kevés módszer van, ami egyszerre több molekulát azonosít. Laboratóriumi úton aznosítani ezeket tehát elég komoly kihívás, komoly kutatási projekt. 

Komoly, hosszú és drága. Sokkal egyszerűbb a biológiai kísérlet.

Szerintem több faktor együttes hatása. Ha csak egyet néz az ember, akkor lehet, hogy semmit nem talál.

Ez igaz, de azt hiszem, hogy most is benne van a törzskönyvi dokumentációkban a biológiai teszt. A dózisok beállítása másképp nem is lehetséges. Szerintem máshol van a hiba a mostani vegyszer engedélyeztetési folyamatban. De ezt már nagyon sokféle módon kitárgyaltuk.

Ha nem méhészként, hanem technokrata növényvédős szemellenzővel nézném az engedélyeztetési dokumentációkat, akkor is durván hiányosnak és elavultnak tartanám a neonikotinoidos csávázószerek törzskönyvi dokumentációját. Vagyis ha nem lenne betiltva a szántóföldi használata akkor még lehetne javítani a helyzeten és méhekre kevésbé veszélyessé tenni. De ezt megspórolom és inkább szívesen látom a totális betiltást.

Úgy látom erre a fórumra nem nagyon akarja megírni senki a méhpusztulásos történetét. Kitől féltek? Mitől féltek? Az OMME-tól?

Szerintem több faktor együttes hatása. Ha csak egyet néz az ember, akkor lehet, hogy semmit nem talál.

A laborokban pedig nem lehet bízni, mint a kérdés eldöntőjében. A moszkvai professzor egyik idevágó üzenete ez volt: A laborokkal nem lehet mérni a molekulák összesített hatását. Lehet, hogy egy kicsit átlakult a molekula, és nem is azt mérik, amit kell. A sokféle molekula egyenként szubletális, esetleg a méréshatár alatt is van. Az is lehet, hogy nem az eredeti molekula mérgez, hanem pl. a metabolitja, az aggregátuma, stb.

Szóval azt mondta Mannapov professzor: a tesztelendő anyagot oda kell adni a méheknek és nézni a méhek viselkedését. Van az egyszerű etetéses teszt. Kicsi anyagigénye van, már írtam az új vegyszerek engedélyezése kapcsán, hogy meg kellene bízni pl. a Kátki-t, vagy valamely Egyetemet, hogy végezze el ezeket a vizsgálatokat. 

Szóval az egészet egyben vizsgálni, és nem molekulánként. Ki tudja pl. hogy mi a metabolitja a imidacloprid-nak? Imidacloprid desnitro, imidacloprid olefine, imidacloprid urea, és további öt molekula majd chloronicotinic acid. A talajban részben más molekulákra bomlik, onnan a növények ebben a formában is fel tudják szívni.
Pl.:  imidacloprid nitrosimine.

Kevés módszer van, ami egyszerre több molekulát azonosít. Laboratóriumi úton aznosítani ezeket tehát elég komoly kihívás, komoly kutatási projekt. 

Komoly, hosszú és drága. Sokkal egyszerűbb a biológiai kísérlet.

Jani!

Nem köllene játszani az analitikust és a biológust, nem nagyon megy az a Doktor Úrnak!

Ennyi ostobaságot egy helyre leírni, önmagában is alkalmas a nyugalom megzavarására, de ezt Mannapov  professzorral fűszerezni: merénylet. (És akkor Mannapovát még elő sem húzta...)

Az imidakloprid metabolizmusát egyszer már feltettem ide is, aztán le is vettem, mert túlzottan részletes volt annak a méhésznek, aki az olyan hozzászólásokból képes és szeret tájékozódni, mint amilyeneket a Doktor Úr írogat ide. No, nehogy csak a Doktor Úr tudja, milyen metabolitjai vannak az imidaklopridnak, felteszem azt az összefoglalót az imidaklopridról ismét, nehogy csak a Doktor Úr után tudjanak tájékozódni az érdeklődők:

http://www.fao.org/fileadmin/templates/agphome/documents/Pests_Pesticides/JMPR/Evaluation02/IMIDA_EVjjb.pdf

Mint tetszik látni, elég részletes anyag, ráadásul segít az állati, növényi szervezetben és a talajban történő lebomlást is követni. Tanulmányozza Doktor Úr, s azt javallom, azután se tartson belőle előadást, hagyja meg a szakmát azoknak, akik értik a szakmát. Kend majd hozzáteszi az ideológiát, ahhoz ért.

Olyan ökörséget meg ne írjon, hogy " Kevés módszer van, ami egyszerre több molekulát azonosít. Laboratóriumi úton aznosítani ezeket tehát elég komoly kihívás, komoly kutatási projekt."

Hol tanulta a laboratóriumi diagnosztikát? A Lomonoszov Egyetemen is oktatják... Ráadásul feltehetően rosszul értette a jó Mannapovot, mikor az "idevágó üzenetét" fordította, illetve mint inkább valószínű: ferdítette. Kicsit nézzen már utána a kérdésnek, mielőtt szétosztja azt a mérhetetlen tudást, ami a Doktor Úrba szorult.

A növényvédőszerek szermaradványait a laboratóriumok egyszerre sok molekulára nézve vizsgálják először. Ezt nevezik szűrő (screening) vizsgálatoknak. Találat esetén (amennyiben konkrétan keresnek molekulát, molekulákat) célzott (targeted) vizsgálatot végeznek. A főbb metabolitokat is vizsgálják, hogy melyeket, arra nézve határozott protokoll van.

Egy doktori a peszticid analitikáról, ha szeretne képbe kerülni:

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/779/1/Polgar_Laszlo.pdf

No, meg még egy tavalyi, hogy a metabolitok problémája is feltisztuljon:

https://szie.hu/file/tti/archivum/Vass_Andrea_ertekezes.pdf

És akkor jöjjön a valóság, ismerje meg egy kicsit közelebbről azokat a laborokat, melyek a mi mintáink vizsgálatát (is) végzik:

http://portal.nebih.gov.hu/-/novenyvedoszer-analitikai-laboratoriumok

Magyarországon a szermaradványokat vizsgáló laboratóriumok az uniós laborok élvonalában vannak, évek óta a Velencei Nébih-labor  Solymosné Majzik Etelka Ph.D. vezetésével az első helyre kvalifikálta magát az uniós akkreditált laborok versenyében:

http://portal.nebih.gov.hu/-/a-magyar-novenyvedoszermaradek-analitikai-laboratoriumok-europa-elvonalaban

https://www.biokontroll.hu/rangos-elismerest-kapott-nebih-ntai-velencei-novenyvedoszer-analitikai-laboratorium/

https://hungalimentaria.hu/Portals/0/doksik/2015%20El%C5%91ad%C3%A1sok/06%20Mehpusztulsa%20okainak%20analitikai%20vizsg%20-%20Szemanne%202015-04-22.pdf

Ami meg a hazai kutatásokat illeti, nyitott kapukat dönget. A NAIK (is) futtatott ilyen jelegű kísérleteket, a hatóanyagok szántóföldi betiltásával a kutatások feltehetően okafogyottá válnak. A 2016-os kutatási beszámoló (minket a 16-17. oldal érdekelhet):

https://www.naik.hu/system/files/uploads/2017-07/naik_szoveges_beszamolo_2016.pdf

Azt gondolom, nem gondolta komolyan, hogy a "KÁTKI" (mostanság HáGK) bármiféle ökotoxikológiai kutatásra képes lenne... Másra se, gondoljon az OMME méhesének sorsára. Azon is elvergődtek egy darabig, mostanában viszont nagy a csönd. Csak nem megint valamelyik elnökségi tag vásárolta ki  a "romokat", mint legutóbb az autócserekor? Az is egy rémálom, amikor a miniszter a körülmények ismerete nélkül megígéri, hogy a Méhészeti Intézetet feltámasztja. Örösit kellene feltámasztani, akkor talán lenne hazai méhészeti kutatás, de érzésem szerint a Tanár Úr inkább visszafordulna, ha látná, mit akarunk eladni a "KÁTKI"-ban méhészeti kutatások címszó alatt...

Ha képbe került, beszéljék meg Bross barátjával, hogy mi legyen a stratégia, mert szemmel látható, hogy olyan inuk szakadtából keresik a megoldást, hogy Geddekas már kifejezetten sumákolást vélelmez, melynek része a Doktor Úr ködösítő szándékkal írt hozzászólása is. Persze biztosan van, akinek éppen erre van szüksége, ám nekem amolyan "Jenősen" mindig egy vicc jut az eszembe erről a "most már útban vagy, hát kitiltatlak" projektről, amit Geddekassal játszanak. A Doktor Úr is bizonyára érti, mint minden, Moszkva emlején nevelkedett ember:

Két rab beszélget a börtönben.

- Te miért kerültél sittre? - kérdi az egyik.
- Izgatásért. Szidtam a rendszert. És te?
- Nyugtatásért. Azt mondtam, úgy sem tart ez már sokáig.

Remélem a Bross-K-RPJ-tandem is a vicc utolsó sorával analóg módon ül a méhészet nyakán...

Összefoglalom:
A helyzet szar és aggasztó.

Gratula Demeter, hozod magad! Egyrészt nem arról beszélsz amiről én. Ez nevezik úgy mellébeszéllsz! Én minden alkalommal neoellenes voltam.

Eddig ezért kaptam a támadást...

Most minek hozod ezeket a tanulmányokat. Nem értetted az általad idézett cikkeket?

Ennyi hülyeséget hogy tudsz kitalálni, súgnak, vagy magadtól?

Ezt kérdezi KörmendyRácz:
"Ennyi hülyeséget hogy tudsz kitalálni, súgnak, vagy magadtól?"
Magától.
Ehhez mások nem adják a nevüket.
Nagyernyei Attila

 Én leírom, hogy tomipapa, hülyeségeket ír, aztán oda írom a cáfolatot, vagy is oda teszem az érveimet.
 Mert ha csak úgy kibuggyan belőletek, hogy amit valaki ír az hülyeség, de megcáfolni nem tudjátok, az nem más, mint bizonyítvány rólatok.

Vivaldi!
Meleg van Nógrádban is.
Kiszáradt a tó?
Nagyernyei Attila