Tisztelt Nagyernyei Attila!
Bükk ment volna túl messzire...? Komolyan? Az ön személyeskedő támadására -melyet ha ön követ el, az csak egy vicc, ha más teszi, nemtelen támadás és provokáció- reagált Feri...! Válaszra sem méltatja...? Igaza van Ferinek, ennél nemigen van már lejjebb...
Nem tudom, kitől olvasta a "méhmérgezések tagadását", lévén sem Bükk, sem más (jómagam sem) nem tagadta, hogy léteznének méhmérgezések Magyarországon. Méhmérgezések természetesen léteznek Európában és itthon is. Azt is hajlandó vagyok belátni, hogy nem minden mérgezési esetet jelentenek be a méhészek. A bejelentetteket viszont a hatóság kivizsgálja. E vizsgálatok eredménye alapján készül az a statisztika, mely adatai nyilvánosak. E statisztika szerint Európában -s így nálunk is- az éves családpusztulások az össz-családszám mintegy 20 (néha és néhol 30) %-át teszik ki. Ez Magyarországon évi 150-200 ezer elpusztult méhcsaládot jelent. A növényvédelmi tevékenység következtében elpusztult méhcsaládok száma hazánkban (a hivatalos statisztika szerint) évi 5-10 ezer körül alakult az utóbbi években. Ez az összes méhcsalád 0,5-1 %-a. Hajlamos vagyok belátni, hogy a hivatalos adatok nem pontosak, de ennek nem a növényvédelmi tevékenység és a hatóság az oka, hanem az olyan méhészek, mint ön is, akik nem jelentik be a mérgezési eseteket, hanem inkább csak"turistaként látogatnak Somberekre". Aztán azok a méhészek, akik nem jelentették be a mérgezési eseteket, nem kértek kártérítést, kreálnak maguknak egy elméletet, s az alapján kipécéznek egy hatóanyagcsoportot, melyet mindenért felelőssé lehet tenni. Lehet, hogy valóban felelősek azok a hatóanyagok, de ezt nem "agyalással" lehet és kellene bizonygatni, hanem korrekt vizsgálatokkal. Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt.
Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan, amit gépész-méhész volta miatt senkinek nem jutna eszébe az ön szemére vetni mindaddig, míg el nem kezdi osztani a nem létező növényvédős észt, leócskázva olyan szakemberek tevékenységét, akik otthon vannak a területen. Az ön által folyamatosan rentyölt szakemberek soha nem mondták azt, hogy egy rovarölő növényvédőszer nem jelent kockázatot a méhekre, ők azt állították, hogy a helyes és szabályos növényvédelmi gyakorlattal használt csávázószerek kisebb kockázatot jelenthetnek a méhekre, mint hiányukban a helyettük virágzásban kijuttatott rovarölő szerek. Ez az állításuk a közeljövőben beigazolódhat, az idei napraforgó már rovarölő csávázószerektől mentes lesz, viszont a sárga szilva-levéltetű, a fekete répa-levéltetű, a gyapottok bagolylepke, a mezei poloska, a vörösfoltos bodobács, muszkamoly, bagolylepkék, sárgagyűrűs bogáncscincér (hogy csak a fontosabb kártevőket említsem) is "tudják" ezt, s tudják a gazdák is, akik folyamatosan -csillagbimbós és virágzó stádiumban is- kénytelenek lesznek védekezni ellenük, ha aratni is szeretnének. Ön mostanában egyre erősebben harsogja, hogy a gombaölő-szerek milyen veszélyesek a méhekre nézve. Ha ez igaz, akkor a napraforgót igen nagy ívben kell kerülnie a méhészeknek, mert ha a repcét "vegyszer-növénynek" titulálták, a napraforgó még fokozottabban az, hiszen nagyon sok gombák okozta betegségét ismerjük, melyek egyenként is képesek akár a teljes állományt is fertőzni, s ezzel szinte teljesen elpusztítani. Az Alternaria, Macrophomina phaseolina, Phoma macdonaldi, Diaporte helianthi, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea és a Plasmopara halstedii ellen szinte folyamatosan védekezni kell, sajnos nem csak a vegetáció elején, hanem csillagbimbós állapotban és a virágzás kezdetekor és végén is... A klubtagság iránti kíméletből a használt hatóanyagokat fel sem sorolom, gondolom, ön képben van velük kapcsolatban...Ha mégsem, kérdezze Geddekast -az ügyeletes "szakértőt"- növényvédelmi kérdésekben...