Méhek vs. növényvédelem

  • 1401 válasz
  • 565134 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #105 Dátum: 2014. Június 04. 23:32 »
A Greenpeace nem tudományos kutatóintézet, de csak jól képzett széles látókörű szakembereket alkalmaz, akik képesek és hajlandók felhasználni a legkorszerűbb tudományos eredményeket. Csak olyan kijelentéseket tesznek, amiknek bizonyított alapja van. Ha ezt nem hiszi valaki, akkor nézzen utána. Azok a szaktudományos cikkek elérhetők az interneten, sőt a Greenpeace oldalán ott a pontos hivatkozás is, tehát megtalálni se nehéz.

Van cikk arra is, hogy melyik gombaölő fokozza és melyik rovarölő hatását.

De józan ésszel is felfogható, hogy a gombaölők milyen hatással lehetnek a méhekre. Ha egy cseppet is gondolkodik valaki és látott már virágporos lépet, akkor pillanatok alatt rájön az összefüggésre. Ehhez még 8 általános iskola elvégzése se kell, csak a szemét kell kinyissa. Meg is teszik sokan. De úgy látom, hogy az írástudók között egyelőre nem túl sokan.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #106 Dátum: 2014. Június 05. 08:33 »

Nagyon érdekes,hogy a méhmérgezések (eltűnések) 90%-a repce, illetve napraforgó virágzás körül van sok éve.
Több hozzászóló azt feszegeti, hogy a gombaölő szerek nem okoznak problémát.
Általában így is van, de sokszor bizony pont az teszi be nekünk a kaput.
Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle.
(Ne legyintsetek, hogy a csávázás tiltott, már a múlté. Ja a drogkereskedelem is tiltott, és jobban űzik mint valaha. A csávázás olcsó, hatékony, egyszerű. Ezt fogják még feketén használni. Akkor lesz a nyavalygás, hogy látjátok van méhpusztulás de már nem is csávázták a növényt. Hol éltek? A pénz, a haszonszerzés reményében meglátjátok lesz még gondunk. GMO-s növényt is szántottak már ki, azt is tilos vetni.)

A gombaölő szer reakcióba lép a csávázó szerrel, ennek  van egy szakmai kifejezése, majd Arisztaioszt megkérem segítsen mis az. (Valószínű közben megtaláltam. Azért kérdezem ez az? Szinergikus hatások?)
Kontrahatás, kereszt reakció vagy mi a frász.
Megkeresem ezeket a szakcikkeket, és leközlöm.
Etienne Bruennau az UNIO méz munkacsoportjának elnöke, nagyon sokat beszélt erről azon a bizonyos csávázó szer konferencián.
Tehát ne legyetek nyugodtak ha "csak" gombaölővel kezelnek egy olyan mezőgazdaság kultúrát (repce-napraforgó-kukorica) amelyet a méhek látogatnak, mert hatalmas károtok lehet.
Valamikor hónapokkal ezelőtt leírtam a saját esetemet.
Tavaly előtt repcén, világos nappal 30 fok melegben "csak" gombaölővel permeteztek. Odaszaladtam a traktoros Úrhoz, hogy mit csinál? Kérdőre vontam. Megnyugtatott, hogy nem bejelentési köteles növényvédelmi munkát végez. Nem nyugodtam meg. Aggodalmam beigazolódott. Nagy veszteség ért. Előtte való nap még 2.6 kg-os gyarapodásom volt, attól kezdve nulla!
Mi történt?
Érdekességként megjegyzem, hogy az egyik IB tag is panaszkodott hasonló esetről. Most miért hallgat?

Kedves Attila!

A kifejezés, amit talált, tökéletes, de nevezhetjük additív hatásnak is. A "Ződön" egyébként írtam már arról, hogy vannak gombaölő hatóanyagok, melyek egyáltalán nem kockázatmentesek a beporzó szervezetekre, ott megtalálja a hozzászólást.

Ezen tények ellenére mégis BCS klubtárssal értek egyet: nem elegáns olyan kijelentéseket tényként előadni, melyek semmilyen konkrét bizonyítékkal nincsenek alátámasztva. Ha ön mérgezést szenvedett egy gombaölővel kezelt repcetáblán, azt laboratóriumi vizsgálattal kellene alátámasztania. Minta a méhekből. amennyiben "hazataláltak', minta a növénykultúrából, melyről gyűjtöttek. Minta a méhkenyérből, mézkoszorúból. A méz a legkevésbé releváns, a méhek a legtöbb esetben kiválóan méregtelenítik a nektárt, általában abban a legalacsonyabb a reziduumok mennyisége. Csak a laboratóriumi vizsgálatok alapján lenne szabad olyan kategorikus kijelentéseket tenni, amelyekkel ön igyekszik manipulálni a tájékozatlanabb közvéleményt. Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a vélekedését, hogy egy esetleges gombaölőszeres kezelés okozta a családok gyűjtésének leállását, ráadásul azt sem hozta tudomásunkra, hogy a hordás leállása népességvesztésből vagy repellens hatásból származott. Ha a népességvesztés (haza nem térő méhek) okozta a kárt, a gyűjtött táblán általában megtalálhatók az elpusztult méhek. Ez a tünet egyértelműen piretroid-típusú mérgezésre utal. A szakirodalom a neonikotinoidok szubletális kontaminációjakor is hasonló tünetekről számol be. A táblán mindenképpen megtalálhatók az elpusztult méhek. A letális dózisban felvett neonikotinoid hatóanyag okozta mérgezés tünetei a foszforsavészter hatóanyagok által okozott mérgezéssel azonos tüneteket produkálnak: a kaptárak előtt és a kaptárakban tömegesen pusztulnak a méhek. A piretroidoknak jelentős repellens (taszító) hatása is lehet, a méhek az ilyen hatóanyaggal kezelt táblákat akár napokig sem látogatják. Ekkor olyan koncentrációjú hatóanyag-kitettségnek vannak kitéve, mely bőséggel elegendő az akkut mérgezéshez.
Előszeretettel riogatnak a csávázószerek illegális használatával. Nem állítom, hogy nem történhet meg ilyen eset, de hogy nem lehet tömeges jelenség, arra a nagyon szigorú hatósági növényvédelmi és forgalmazási ellenőrzési gyakorlat jó garanciákat biztosíthat. Előszeretettel emlegeti példaként a GMO-növények illegális vetését is. Bizonyára ismeri az ügy részleteit, de esetünkben nem GM kukorica-fajtát, hanem GM szennyezett vetőmagot hoztak be az országba a forgalmazók. A példája már csak azért is sántít, mert a hatósági ellenőrzés során állami kártalanítás mellett azonnal felszámolták a GM szennyezettséggel érintett táblákat.
A mérgezésekkel kapcsolatos drámai kijelentések önmagukban semmit nem érnek, ha nem támasztják alá hiteles laboratóriumi vizsgálati eredményekkel. Addig csak arra jók, hogy megpróbáljanak hangulatot kelteni, s esetleg eltereljék a figyelmet a valós, komplex problémákról. Nem tudom, miért érdekük ez, miből gondolják, hogy csak e módszerrel lehetnek képesek a "szent, megváltó" mozgalmuk mögé állítani a méhész-közvéleményt. Ha igazán a méhészeti ágazat érdekében szeretnének cselekedni, s nem csak a saját kis pecsenyéjüket sütögetnék, akkor a párbeszédet választanák a konfrontálódás helyett. Csányi Antal is leírta, hogy Tóth Péterék rendkívül empatikusan, segítőkészen igyekeztek segíteni egy mérgezési esetük idején. El kéne netán fogadni, hogy nem Tóth Péterék a méhészet ellenségei, velük együtt dolgozva, egymást támogatva bizonyára sikerülne előbbre lépni. Tudom, ők ott ülnek abban a "vezetésben" melyben önök szeretnék betölteni a helyüket, de a jelenlegi félretájékoztató, konfrontatív módszereikkel erre minimális esélyük van: a józan többség erre nem vevő. Ráadásul a növényvédő-szerek hatósági engedélyezése és méhmérgezési esetek hatósági vizsgálata nem az OMME, hanem a NÉBIH feladata, ha tehát a méhészek érdekeit kívánják képviselni, támadják talán a NÉBIH módszereit és stábját. Az önök növényvédelmi, ökotoxikológusi kvalitásaival és gyakorlatával a hatóság leváltása sem látszik lehetetlen feladatnak...

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #107 Dátum: 2014. Június 05. 16:54 »
"Tóth Péterék".
Érdekes kifejezés, de a jelenség még érdekesebb.
Az IB döntése alapján Tóth Péter megsokasodott, mégpedig megkapta társul azt a Lászlóffy Zsoltot, aki mélyen hallgat évek óta méhmérgezés ügyekben, holott valami külügyis rangja is van tán az OMME-ban és a konferenciákon kapja a nemzetközi infókat, hogy a méhmérgezések milyen formában jelentkeznek és milyen károkat okoznak. Megkapta továbbá Tóth Péter társul a régi kollégiumi hálótársát, aféle "ikertestvérét", akinek szőröstől-bőröstől ugyanaz a végzettsége, sorsa és szemlélete, mint neki. Tehát az OMME-ban a Tóth Péter féle vonal megerősödéséről beszélhetünk. A valóban szakszerű monitoring helyett Arisztaiosz szavaival élve lehet, hogy hármasban sütögetik?

Nagy előrelépést várok ettől a tirumvirátustól, ahogy az OMME vezérkara is. Még több méhész lesz elmarasztalva, hogy milyen szarul dolgozik és még jobban le lesz cseszve az Úristen, amiért ilyen időjárást küldött ránk. Mindezt meg fogjuk kapni Dr. Cserényi Péter előadásában az őszi OV-n a 20 millió Ft-os keret felhasználásának elmagyarázásakor. 
Mi szegény pórnép, behúzzuk fülünket farkunkat és bólogatunk, hogy "milyen szépen is beszélt!"
Egy fenét beszélt szépen! Mellébeszélt és félrevezetett minket már évek óta. 

Párbeszéd?
Tóth Péter teljesen ok nélkül úgy üvöltött a mikrofonba az OMME küldöttgyűlésén, mint a fába szorult féreg. Sokan befogták a fülüket, hogy mert fájdalmat okozóan ordított.

Párbeszéd?
Az OMME vezérkara ígéretet tett februárban Tolnán, hogy lesz. Mi lett belőle? SEMMI!

Helyette most meg is jelent az 50 millió Ft kutatási keret megpályázható témái. Ezek között a méhmérgezés nem szerepel. Ez nem ügy az OMME számára, ez nem probléma. Ha ez nem ügy és nem probléma, akkor nem lehet róla beszélni. Akkor nincs párbeszédre még lehetőség sem.

Az OMME monitoring rossz működése miatt mi a jó fenéért támadnánk meg a NÉBIH-et?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #108 Dátum: 2014. Június 05. 21:28 »
Arisztaiosz!
Több ponton is próbálkozik rajtam fogást találni.
Nézzük valótlan állításait.
Először is nem vágyom semmilyen büszke címre, nem azért ostorozom az OMME vezérkart, mert a "bársonyszékük" hiányzik. Egyébként abból semmi jó nem származna, mert nem sokan maradnának ha rajtam múlna. Remélem egyszer lesz rá módom, hogy részletesen kifejtsem mi a bajom velük. Persze mindent elkövetnek, hogy hallgassak. Egyedül Fáskerti Laci szólt oda az OV-n az elnöknek,hogy " Az Attilának adjál szót, régóta jelentkezik." Meg is lepődtem rajta.
Különben is ezt a méhészek, és rajtuk keresztül a küldöttek döntik el, hogy kik vezessék az egyesületet.
Most így döntött a többség, majd ahogy haladunk változnak az idők. Ki emlékszik már Dr. Torgyán Józsefre?
Úgy fognak emlékezni a jelenlegi vezetőkre is. Most nyalnak falnak nekik, mert a pénzosztó dirigál.
Ha nem lesznek pozícióban úgy köpnek majd utánuk, ahogy ők Brossal tették.
Kifordul a gyomrom, ahogy a jelenlegi szaktanácsadók egy része,és a vezetők nagy része "elnök Urazott",
"Brossizott",meg puncsolt. Ez nekem nem ment. Ahogy Bross becsukta az ajtót, az lett a sztár aki Pétert a legjobban szidta. Ez a mai napig tart.
Egy éve nem vagyok szaktanácsadó,nem pályáztam újra. Életem legjobb döntését hoztam,bár Dr.Mészáros László még lakásomra is eljött kérlelni,de hajthatatlan voltam. Jól döntöttem. Amit nekem mondott az "elnök Úr",
a vezetők körében másként adta elő. A szavahihetőségnek nem lesz bajnoka. Pedig azt mindig hangoztatta, hogy Ő Tolna megyei, és ott ilyen " tökös" csávók vannak.
Hát mit mondjak, jól összeállt ez a bagázs. Őszintén örülök, hogy nem kell hallgatnom a sok süketséget.
A szakmai munka szinte nulla. Bátran merem minősíteni,mert ez a véleményem egy év elteltével is.
Kapkodó, nem átgondolt tűzoltó munka zajlik az OMME-ban. Erre nem vágyom,hogy részese legyek.
Az IB az OMME-ban az Atya Úr Isten, gyakorlatilag ők döntenek, a küldöttek meg bólintanak.
Egyelőre, tegyük hozzá.
Másik felvetése.
Vegyek mintát, ha méhmérgezés ért.
Kedves Arisztaiosz. Aztán hogyan, ha a méhek haza sem jöttek? Még rajtam kívül három méhészetről tudok akit kár ért. Ez ebben a csacskaság, hogy nem lehet mintát produkálni.
Amíg a traktor nem járta a repcetáblát, addig méhfelhő volt a kaptárak előtt. Délutánra síri csend.
Nekem ez elég bizonyíték, nem kértem kártérítést, Somberekre csak turistaként fogok látogatni,mert amúgy nagyon tetszik a falu.
Nagyernyei Attila


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #109 Dátum: 2014. Június 06. 08:57 »
Kedves Attila!

Végzetesen félreértett, én azt írtam, hogy ha ön kategorikusan kijelenti egy internetes portálon, hogy méhei végzetes mérgezést szenvedtek egy "gombaölő-szeres" növényvédelmi munka során, azt a kijelentést illenék alátámasztani laboratóriumi vizsgálati eredményekkel. Ön ezzel szemben kinyilatkoztatott egy vélelmet, melynek valóságalapját semmivel nem támogatta meg. Magyarán: hablatyolt egy gusztusosat.

A tünetek, melyet immáron leírt, egyértelműen piretroid-típusú mérgezésre utalnak: a méhek nem találtak haza, a kijáró népesség eltűnt. Nos, ön azt állította, hogy a repce permetezése következtében tapasztalta a tüneteket, azt állítva, hogy még a "traktoros Úrral" is konzultált a növényvédelmi munkáról... Eszerint azt is tudta, hol található a repcetábla, melyet permeteztek. Innen már csak egyetlen lépés a mintavétel: kimegy a repcetáblára és az ott található mérgezést szenvedett méhekből gyűjt mintát. Az ilyen akut mérgezés esetén ui. a méhek a mérgezett táblán pusztulnak el, taglózó hatású mérgezést szenvedve. Minta tehát gyűjthető belőlük. Ha viszont nem talál a repcetáblán elpusztult méheket, akkor feltehetően nem azon szenvedtek mérgezést a gyűjtő egyedek. Egyúttal a táblát járva növény-minta gyűjtésére is módja nyílt volna, bizonyítékul az állítólagos  helytelen növényvédelmi munkavégzésre.

Az eljárásrend, mintavétel kérdésében forduljon Geddekashoz, nála képzettebb személyt nem talál a Klubon és a méhészeti ágazat szereplői között. Hozzáteszem, hogy a leghelytelenebb magatartás az, ha a méhészek nem jelentik a mérgezési eseteket, a hatósági eljárás költségét az állam viseli, s a felderített esetek segítenek a helytelen növényvédelmi gyakorlaton történő változtatásban, mert amelyik gazda fizetett már jelentősebb összegű növényvédelmi bírságot, az a gazda még az öntözővíz kijuttatásával is óvatosan és szabálykövetően jár el, nem hogy a peszticidekével. Természetesen ezen esetben nem lehet a kiagyalt koncepciót az ön módszerével illusztrálni, s ennek nyomán az OMME vezetőséget rentyölni, de önnek kell eldöntenie, hogy hitelesen akarja-e tájékoztatni a méhészeket, vagy a hitelességnek semmilyen jelentőséget nem tulajdonítva, egyszerűen tovább kívánja szítani a gazdák-méhészek közötti feszültséget, továbbra is hangsúlyozom: mindenféle hiteles bizonyíték nélkül... 

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #110 Dátum: 2014. Június 06. 09:35 »
Szép napot!
Mérgezés, mintavétel, hatóság, laborvizsgálat,  eredmény stb. nem egy egyszerű és eredményes mutatvány. Rengeteg idő és  pénz...Példám: néhány éve Baranyában napraforgón a legközelebbi táblában négyzetméterenként 8-15 db méhhulla, röpnyílások előtt maroknyi méhtetem. A  gazda előzetesen közölte, hogy gombaölőt és méhekre "nem  veszélyes" rovarölőt fog használni. Permetezéskor ugyan nem voltam ott, de az eredmény magáért beszélt.
Elmenekültem a "látványt" követő napon hajnalban. Abban az évben ez már a  harmadik mérgezéses esetem volt. Elég lett!
Másik év,  másik hely:  tulajjal előzetes egyeztetés, ők csak gombaölőt használnak. Napraforgó  virágzásban,  kijáró méhek mindenki kint, jött a hidas traktor, nyomta egész nap a 160 hektáros táblát. Délután 5  órakor csend
lett a méhesem körül. Ettől az 50 családtól  (ezek voltak amik előbb érkeztek , a másik 50 következő nap) elvehető mézmennyiség nem volt. Igen, és ezek után minden szép és jó....?

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #111 Dátum: 2014. Június 06. 19:49 »
Kedves Hungarikum!
Bocs, Kedves Fehér akác! ( Ezt viccnek szántam.)
Amit Te leírtál az a gyakorlat, a szín tiszta valóság.
Amit Arisztaiosz hozott össze az meg elmélet.
Arisztaiosz!
Képzelje az ország eddigi legnagyobb méhpusztulását én irányítottam, a hatósági minta vételtől a bírósági peren keresztül, a végrehajtásig. A kioktató stílusa teljesen bele illik a jelenlegi OMME-ban uralkodó szemléletbe.
Állít valamit, mondja a maga körmönfont agytekervényes sületlenségeit, de a tényeket nem ismeri.
Volt katona Arisztaiosz? Pihenj!
Az ominózus repcetáblától 30 méterre voltam. A méhek egyértelműen tömegesen látogatták, a "légi folyosó" jól mutatta a méhlegelőt. A traktorossal valóban beszéltem, és kértem halassza el a permetezést. Ő nyugtatott, hogy nem lesz semmi gond, mert csak gombaölőszert szór ki.
Ennyire nehéz ezt megérteni? Keressen más vitapartnert, ne provokáljon tovább.
Egyébként Tolna megyében minden méhegészségügyi felelős kézbe kapta, hogy " Mit kell tenni méhmérgezéskor".
Tudta, hogy a NP-ból az első méhegészségügyi felelős továbbképzést én szerveztem, ez lett a minta?
Az óta is így folynak a képzések.
Most adta ki ezt az OMME!!!!!!!!!!
Nekem ne nyafogjon, hogy mit kell csinálnom.
Úgy érzem ismét magam mint amikor szaktanácsadóként az akkori vezető szaktanácsadó kioktatott, hogy kell a Tavaszváró Méhésznap utáni költségeinket visszaigényelni, milyen papírok kellenek hozzá.
Utólag bevallom, már az egyesületünk számláján volt a pénz amikor nyomta az agyam, de had mondja szegény.
Ugyan ebbe a miliőbe való Ön is.
Oktassa a kezdőket.
Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek megszívlelendő értelmes gondolatai.
A csomagolás,ahogy előadja kicsit más.
Valóban nem rég írta, hogy az ön írásait a másság jellemzi.
Jelentem én jég hideg vagyok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Valóban, írásom elején van egy félreérthető mondat, de ezért jó a kontroll.
Arisztaiosz mindent megtalál,hogy belém tudjon kötni, most köszönettel tartozom.
Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy mindenki átugorva a hibás részt tudta, hogy mire gondolok.
Én is emberből vagyok, még jó, hogy az Ókori olümposzi istenek eledelén nevelkedett Arisztaiosz figyelmeztet.
Tehát a mondat helyesen: "Az ország legnagyobb méhpusztulásának koordinálását én irányítottam.."
Így megfelel?
Nagyernyei Attila


« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 07. 05:48 írta Nagyernyei Attila »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #112 Dátum: 2014. Június 06. 23:36 »
Arisztaiosz nem méhész, papírízű amit ír.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

bükk

  • ***
  • 169
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #113 Dátum: 2014. Június 07. 07:12 »

 
Valóban nem rég írta, hogy az ön írásait a másság jellemzi.
Jelentem én jég hideg vagyok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila



Te most itt konkrétan buzizol? Elfogytak az érvek,van még ennél is lejjebb Attila?

Talán inkább arról kellene beszélni miért van az hogy ugyanazon a repcetáblán az egyik méhész szép
hordást tapasztal,a másiknak meg eltűnnek a méhei. :(
Vagy az ország nagy részén a méhészek nagy reményekkel várják a napraforgó virágzását mivel az elmúlt 2 évben kimagasló méztermést értek el.Ez mentette meg őket a veszteségektől és segíti túlélésüket miután az akác az elmúlt 5évben csak egyszer mézelt igazán.
(A Méhészetben a napraforgót egyenesen a legfontosabb mézelő növényünknek nevezik.)
De az is tény hogy az ország egyes részein aggódva várják a napraforgó virágzását mert rendre eltűnnek/elpusztulnak a méheik.
Ezen ellentmondás feloldásán kéne inkább munkálkodni. >:(




Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #114 Dátum: 2014. Június 07. 07:37 »
 A vaddohányon is jelentős mértékben jelentkezik elhullás "ha nem hoz, visz".
Ugyanezt lehetett hallani a napraforgóról is. Hallottam már olyanról is ,hogy ez miatt a "koptatás" miatt nem is vándorol a naprára. Ha ezekhez társul még a vegyszer által okozott elhullás, bizony csúnya dolgok tárulhatnak az ember szeme elé a kaptáraknál. Végül is mindenki maga dönti el mit nyer a réven vagy bukik el a vámon. Volt pár év jó napraforgós év ami után ténylegesen a méhészek megmentőjeként beszéltek a növényről. De pályafutásom alatt több rossz mint kiemelkedő évre emlékszem mézelés szempontjából .

Üdv. jani bátya
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 07. 07:45 írta jani bátya »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #115 Dátum: 2014. Június 07. 17:02 »
Bükk!

A hétvégi méhész sok mérgezést észre se vesz. Ezért nem biztos hogy alapos a felvetésed ő csak a mézhiányt látja.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #116 Dátum: 2014. Június 07. 21:34 »
Kedves Bükk!
Túl messzire mentél.
A viccnek szánt részből személyeskedő támadást indítottál, válaszra sem méltatlak ezen rész miatt.
Kérdezed, hogy van még lejjebb?
Attól függ mi a szint. Én egy éve "csak" méhészkedek, és így jól el vagyok.
Azt viszont igen furcsállom, hogy a méhmérgezések tényét szinte tagadjátok.
Tavaly Baranya megyéből egy nap (Szigetvár környékén) nyolc méhész jelzett komoly méhpusztulást.
És képzeld pont a napraforgó virágzás kezdetére aktivizálták  magukat az atkák.
Név nélkül szeretném veled azt is közölni,  hogy egy másik Baranya megyei esetnél is atkára gyanakodtak.
Azt már mélyen titkolják az illetékesek,hogy a begyűjtött mintában egyetlen atka sem volt. Úgy kussolnak róla mint a bolhás kutya.
Furcsa egy kór kezd kialakulni Magyarországon.
És mindig repce illetve napraforgó virágzás körül.
Európa összes országában komoly gondokat okoztak a csávázó szerek, és emiatt 3 évre felfüggesztették a 3 legveszélyesebbnek ítélt használatát. Magyarországon ilyen jelenségeket nem tapasztaltunk, az OMME szakvéleménye szerint,valamint óriási kárt fogunk szenvedni a tiltásuk miatt,hirdetik az IB harsonában.
Ugye van lejjebb.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #117 Dátum: 2014. Június 07. 23:58 »
Tisztelt Nagyernyei Attila!

Bükk ment volna túl messzire...? Komolyan? Az ön személyeskedő támadására -melyet ha ön követ el, az csak egy vicc, ha más teszi, nemtelen támadás és provokáció- reagált Feri...! Válaszra sem méltatja...? Igaza van Ferinek, ennél nemigen van már lejjebb...

Nem tudom, kitől olvasta a "méhmérgezések tagadását", lévén sem Bükk, sem más (jómagam sem) nem tagadta, hogy léteznének méhmérgezések Magyarországon. Méhmérgezések természetesen léteznek Európában és itthon is. Azt is hajlandó vagyok belátni, hogy nem minden mérgezési esetet jelentenek be a méhészek. A bejelentetteket viszont a hatóság kivizsgálja. E vizsgálatok eredménye alapján készül az a statisztika, mely adatai nyilvánosak. E statisztika szerint Európában -s így nálunk is- az éves családpusztulások az össz-családszám mintegy 20 (néha és néhol 30) %-át teszik ki. Ez Magyarországon évi 150-200 ezer elpusztult méhcsaládot jelent. A növényvédelmi tevékenység következtében elpusztult méhcsaládok száma hazánkban (a hivatalos statisztika szerint) évi 5-10 ezer körül alakult az utóbbi években. Ez az összes méhcsalád 0,5-1 %-a. Hajlamos vagyok belátni, hogy a hivatalos adatok nem pontosak, de ennek nem a növényvédelmi tevékenység és a hatóság az oka, hanem az olyan méhészek, mint ön is, akik nem jelentik be a mérgezési eseteket, hanem inkább csak"turistaként látogatnak Somberekre". Aztán azok a méhészek, akik nem jelentették be a mérgezési eseteket, nem kértek kártérítést, kreálnak maguknak egy elméletet, s az alapján kipécéznek egy hatóanyagcsoportot, melyet mindenért felelőssé lehet tenni. Lehet, hogy valóban felelősek azok a hatóanyagok, de ezt nem "agyalással" lehet és kellene bizonygatni, hanem korrekt vizsgálatokkal. Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt.

Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan, amit gépész-méhész volta miatt senkinek nem jutna eszébe az ön szemére vetni mindaddig, míg el nem kezdi osztani a nem létező növényvédős észt, leócskázva olyan szakemberek tevékenységét, akik otthon vannak a területen. Az ön által folyamatosan rentyölt szakemberek soha nem mondták azt, hogy egy rovarölő növényvédőszer nem jelent kockázatot a méhekre, ők azt állították, hogy a helyes és szabályos növényvédelmi gyakorlattal használt csávázószerek kisebb kockázatot jelenthetnek a méhekre, mint hiányukban a helyettük virágzásban kijuttatott rovarölő szerek. Ez az állításuk a közeljövőben beigazolódhat, az idei napraforgó már rovarölő csávázószerektől mentes lesz, viszont a sárga szilva-levéltetű, a fekete répa-levéltetű, a gyapottok bagolylepke, a mezei poloska, a vörösfoltos bodobács, muszkamoly, bagolylepkék, sárgagyűrűs bogáncscincér (hogy csak a fontosabb kártevőket említsem) is "tudják" ezt, s tudják a gazdák is, akik folyamatosan -csillagbimbós és virágzó stádiumban is-  kénytelenek lesznek védekezni  ellenük, ha aratni is szeretnének. Ön mostanában egyre erősebben harsogja, hogy a gombaölő-szerek milyen veszélyesek a méhekre nézve. Ha ez igaz, akkor a napraforgót igen nagy ívben kell kerülnie a méhészeknek, mert ha a repcét "vegyszer-növénynek" titulálták, a napraforgó még fokozottabban az, hiszen nagyon sok gombák okozta betegségét ismerjük, melyek egyenként is képesek akár a teljes állományt is fertőzni, s ezzel szinte teljesen elpusztítani. Az Alternaria, Macrophomina phaseolina, Phoma macdonaldi, Diaporte helianthi, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea és a Plasmopara halstedii ellen szinte folyamatosan védekezni kell, sajnos nem csak a vegetáció elején, hanem csillagbimbós állapotban és a virágzás kezdetekor és végén is... A klubtagság iránti kíméletből a használt hatóanyagokat fel sem sorolom, gondolom, ön képben van velük kapcsolatban...Ha mégsem, kérdezze Geddekast -az ügyeletes "szakértőt"- növényvédelmi kérdésekben...

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #118 Dátum: 2014. Június 08. 06:55 »
Arisztaiosz!
Csak néhány felvetésére válaszolnék.
Ezt írta:
"Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt."
Az az első kérdésem milyen korrekt laboratóriumi vizsgálatról beszél Ön?
Én ilyent ma hazánkban nem ismerek. NEM A LABORATÓRIUMOKKAL VAN A BAJ! (Most már lassan odaérnek a mérési határokkal, de 2007-ben mi volt?)
Az OMME monitoring vizsgálata alkalmatlan arra, hogy korrekt mintát produkáljon.
Gondolhatja, ha bíztam volna az érdekképviseletünk szakmai mórszerében, hogy korrekt vizsgálatot végez, nem veszek mintát? De délelőtt 11 órakor, és délután 2-kor? Ugye miket állít ez a hülye gépész.
Na imádja csak ezt az alkalmatlan csapatot. Majd ha hajnali 3 óra fél négykor veszik a mintákat akkor ossza nekem az észt!!!!!! Erre egész Európában kidolgozott módszer van. Még addig sem jutottak el az OMME "szakemberei", hogy meghallgassák az igazi mintavétel akkreditált módszerét. A mai napig nincs kidolgozott mintavételi technológia! Az ország minden pontján ugyan abban az időben ugyan olyan mennyiségű méh és növény mintát kell produkálni. Ha nem így van akkor mit hasonlít össze, mivel?
Tudta azt kedves Arisztaiosz, hogy mérőszalag is kell a mintavételhez? Az sem mindegy, hogy a növény mely részét vizsgálják. Itt számít igazán a centi. (Remélem ezért is Bükk támadni fog,most perverzióval.)
Javaslom ön is menjen el olyan konferenciára ahol ebben a témában jártas szakemberek tudományos kísérletekre alapozva elmesélik, hogy mit csinálunk mi magyarok rosszul. Nem nehéz belátni, mindent.
Milyen vizsgálat az, ahol rossz a mintavétel?
Ehhez nem kell a gépész agyamat ostoroznia. Nem azzal van gond, hanem a szemlélettel.
Mi vagyunk a legügyesebbek,legokosabbak, senki nem érdekel, ez magyar specialitás.
Igen a gőg, a rátartiság, a lekezelő stílus mindenképpen. Az meg sem fordult a fejében, hogy én és még sokan mások segíteni akarunk? Mit ígért Tolnán Dr. Mészáros László? Talán már azt is letagadja, hogy volt Tolnán.
Ez is valamilyen korrektség, nem rég kapott is egy hivatalos levelet csak abban egy pici "in" is volt a korrekt szóhoz illesztve. Én már nem hiszek az OMME elnökének! Amit megígért semmi nem igaz.

Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!

Et írja még nekem:
"Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan..."
Itt nem a növényvédelemről vitatkozunk. Abba bele sem mennék. A vizsgálati módszerek technológiája csapni való, Ókori, de ez Önnek passzol.
Cáfoljon meg, és mutasson egy olyan jegyzőkönyvet ahol a mintavétel időpontjaként  3 óra 22 perc van.
Mi ebben az érdekes? Hogy az egyik OV-n Lászlóffy Zsolt is levetített egy kisfilmet,hogy hajnalban várják a mintavételhez az első hazaérkező méheket, amelyek guttációs cseppeket szívogattak.
Nem baj most ő is benne van a csapatban, majd csak elmondja kollégáinak,hogy nyolc évig csak a pénzt pocsékoltátok, látszattevékenységgel álcázva a valós problémát.
A gombaölős szerek káros hatásainak bizonyításán dolgozom,hamarosan közzé adom.
Ugye azt már megbeszéltük, hogy előzetesen csávázott növénykultúrában lehet vele gond.
Utolsó kérdésem. Hogy lehet szabályosan elvetni a csávázott vetőmagot?
Erre kérem a válaszát, akkor elmondom,hogy kell egy atomerőművi gőzturbinát úgy indítani, hogy a kritikus fordulaton legkisebb rezonencia keletkezzen.

Nagyernyei Attila
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 08. 07:28 írta Nagyernyei Attila »

*

bükk

  • ***
  • 169
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #119 Dátum: 2014. Június 08. 08:21 »
Bükk!

A hétvégi méhész sok mérgezést észre se vesz. Ezért nem biztos hogy alapos a felvetésed ő csak a mézhiányt látja.

A hétvégi méhészkedés attól tartok idejét múlt,már hetente 2x megyek ki de így is úgy érzem lemaradok valamiről.
Mérgezésről,méhek mászkálásáról biztos,utóbbi a kora du. órákban szokott lenni.
Vajon ebben a nagy hordástalanságban a hétvégi vagy ritkábban járó méhész hogy gondoskodik a méhei élelméről és itatásáról.Sokan attól tartok sehogy "evannak gyim-gyomon" szokta mondani egy nagy méhész kollega.Aztán ahogy írod keresi a mézet és mindenki más hibás.

A méhészek nagyon kis száma,százaléka van naponta a méheivel.
Ezért nincs senkinek reális képe jelenleg a repcén/napraforgón történő méhpusztulásról!
Szóval amikor itt nagy számokkal dobálózol terméskiesésről,méhpusztulásról annak hogy finoman fogalmazzak
köze nincs a valósághoz.