Kedves Lajos!
Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni. Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak, s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni. Sem a tiametoxam, sem a klotianidin nem volt kimutatható a tavaszi növényminták egyikében sem, értelemszerűen a virágzatból sem. Péterék (OMME Monitoring-bizottság és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara munkatársai) korrekten vizsgálták a talaj és talajvíz (pocsolyák) szermaradványait is. Azt tapasztalták, hogy a talajminták minden esetben mutattak szennyeződést és több esetben a pocsolyákban tavasszal is kockázatos koncentrációban lelhetők fel a szermaradványok. E kockázatot sikerült bizonyítaniuk is, a zalai mintaterületen tavasszal szermaradványt nem tartalmazó növényminták voltak, ám a pocsolyák vízében kimutatható klotianidin a friss méhhullákban detektálható volt (6 ppb koncentrációban), s magas acetamiprid hatóanyag-koncentráció is feltalálható volt a méh-hullákban. (Attilának mondom, Geddekas és Dr. Darvas is érthet belőle: az európai referencia-laborok többszörös legjobbja, a velencei labor vizsgált, 1 ppb érzékenységgel!)
Nos, mindezek értelmében én repce helyett a mustár-vetésekre gyanítok inkább. Tavaly (szóbeli közlés, hely és cégnév nélkül) találtak több esetben is olyan mustár-táblákat, melyeket neonikotinoid csávázószerekkel kezeltek. A bibi ott van, hogy sem a klotianidin, sem a tiametoxam hatóanyagú csávázószerek mustárra nem rendelkeztek felhasználási engedéllyel, kizárólag az őszi káposztarepcére ( Ellado csávázószer, Ellado Blue csávázószer klotianidin, illetve a Cruiser OSR 322 FS tiametoxam hatóanyaggal).
A még nagyobb bibi ott van, hogy egyik csávázószer sem volt szabad forgalmú, magyarán: csak "akkreditált" vetőmagüzem csávázhatna velük, jelenleg kizárólag EU-n kívülre, exportra és kizárólag eseti engedéllyel, a dedukció alapján tehát elsősorban a vetőmagüzemek működhettek volna közre az engedély nélküli mustár-csávázás során. Arra már gondolni sem merek, hogy az Unión kívüli államokból feketén behozott neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekkel otthon a gazda saját maga csávázott volna...A fémzárolt mintatételek már sehol nem voltak fellelhetők...
Szóval (szóbeli közlés, név és régió nem publikus) a mostani vizsgálatok erre a sötét árnyékot vető mustárban felbukkant "technológiai fogásra" szeretnének fényt deríteni, információim szerint NÉBIH és Kamara vizsgálódik, értelemszerűen előzetes bejelentés nélkül, a "meglepetés" szándékával. Ha valaki többet és pontosabbat tud, várom az infókat...