Méhek vs. növényvédelem

  • 1401 válasz
  • 563712 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1110 Dátum: 2019. Június 13. 20:40 »
Egy kicsit már megint belemélyedtünk a vegyszerezés témába. Az lenne a kérdésem, ha tudná valaki, hogy az idei napraforgó mivel van csávázva? Talán Lumiposaval? Erre még a mezőgazdászoktól sem kaptam választ.
Az idén csak gombaölővel csávázhatták. Rovarölővel nem mert egyiknek sincs engedélye napraforgóban. A Lumiposanak sem. Az csak repcére kapott alapengedélyt.

Most már csak talajfertőtlenítőkkel lehetett védekezni a napraforgóban, rovarölő csávázószerekkel nem. De ezt te is tudod mint gyakorló gazdálkodó.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1111 Dátum: 2019. Június 14. 08:05 »
Köszönöm a választ és köszönöm a bizalmat. Igaz, hogy gazdálkodó vagyok, de nem növénytermesztő, hanem állattenyésztő. Bár a fóliás gazdálkodás annyira megragadott, hogy a paradicsom termesztéstől tíz évig nem is váltam meg.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1112 Dátum: 2019. Június 15. 21:08 »
https://qubit.hu/2019/06/13/a-mehpusztulas-tartossa-valt-europaban-es-errol-legkevesbe-a-termeszet-tehet-leginkabb-az-ember?fbclid=IwAR2VYBtovkN3R-Ku65KxL1bqGpsTnu4CXiUxG7zmpIpb6R_TC4tz-vsBX-Q
A cikkből ezt a részt emelném ki!
"A kutatók hasonlóan szoros összefüggést véltek felfedezni a növényvédő szerek szakszerűtlen, fegyelmezetlen, vagy épp illegális használata és az adott térségben tapasztalt elhullások között. A csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok például a csírázás után szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak. Mivel a mézelő méhek saját energiaszükségletüket nem csak a méhészük által kinézett célnövényből fedezik, gyakran előfordul például, hogy a csávázott kukorica virágzása idején kapnak mérgezést."
Amit neo figyelmébe is ajánlanék.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1113 Dátum: 2019. Június 16. 07:36 »
Amit neo figyelmébe is ajánlanék.
Attila!
Ezt nem egészen értem! Szinte szó szerint ezt állítottam közel két éve is már. Ez az NNI mérgezés!
Egy adott NNI-egy adott koncentrációjával etetett méhek eltévedése bizonyítva is van. Az nincs bizonyítva, hogy a növényvédelmi beavatkozások során megmaradó szint is kiváltja-e ezeket a tüneteket.
Esetleg pontosan azért ajánlod a figyelmembe, mert engem igazol a cikk, és nem Téged? A szennyezett pollen mászkálást kiváltó hatásáról nem találtam benne még csak elejtett szavakat sem.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1114 Dátum: 2019. Június 23. 20:44 »
Ezt az érdekes adatot találtam.
Wikipedia:
Cyantraniliprole: ami a Lumiposa hatóanyaga. (Repce csávázószer.)
Moláris tömeg   473,72  g · mol- 1
Eltérő rendelkezés hiányában az adatok szabványos állapotban vannak megadva (25 ° C [77 ° F], 100 kPa).
Infobox hivatkozások
A Cyantraniliprole a ryanoid osztály rovarölője . Az Egyesült Államokban , Kanadában , Kínában és Indiában engedélyezett . [1] Rianoid ritkán fellépő ritka hatásmechanizmusa miatt olyan kártevők ellen hat, mint a Diaphorina citri , amelyek más inszekticid osztályokkal szemben ellenállóak. [2] A Cyantraniliprole rendkívül mérgező a méhekre, ami azt eredményezte, hogy a peszticid felhasználása az USA-ban késik. [3]

Referenciák 

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1115 Dátum: 2019. Június 24. 07:27 »
A németek egyenesen kétségbeestek, amikor felvetődött, hogy engedélyezik náluk csávázásra. Nagyszabású tiltakozásokat terveztek ellene. Itthon az illetékesek pedig a megváltó szerként aposztrofálták. Az NNI elleni tiltakozás miatt.
Minden a terápiás sávtól függ. Milyen széles az a folyosó, ami a kártevők elpusztítása és a méhek károsítása között húzódik, illetve a virágzáskor megmaradó szint a folyosó melyik széléhez van közelebb.
Mi a helyzet a napraforgóval? Tavaly csávázott magok kerültek a földbe vajon, vagy rovarölőszer nélküliek, ezért majd a védekezés lesz drasztikus?

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1116 Dátum: 2019. Július 15. 21:14 »
Inkább itt válaszolok neo-nak, ide való. Szóval ezzel az eltévedéssel nem egészen egyértelmű a helyzet. Ez függ a méhcsalád napraforgótól való távolságától. Egészen más a helyzet ha néhány méterre vagyunk a táblától és más ha két kilométerre. A kaptárak előtt sok elpusztult méh lehet, de messzebbről  már szana-széjjel hullanak. Én itt nemcsak a nektár és virágpor NNI tartalmára gondoltam, egy eső után a talaj rosszabb lehet. De ezt már kitárgyaltuk.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1117 Dátum: 2019. Július 16. 07:17 »
Igen így rendben van. Ebben az esetben viszont nem mindenki tudja megtalálni az eltűnt méheit. Ugye ez volt a kiinduló pont:
Idézet
Ha valamit  nem próbálunk meg, arról ne állítsuk, hogy lehetetlen. Mostanában sok ilyen hozzászólást látok, ami nem így fedi a valóságot. A táblában elhullott méheket nagyon is meg lehet találni, összeszedni és így vizsgálatra is jó. Csak akarni kell!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1118 Dátum: 2019. Július 16. 07:41 »
Csak úgy érdekességképpen elmondom, hogy növényvédő szakmérnök kollégám említette a minap, hogy az egyik ügyfele repcéjéből, akinek növényorvosi szolgáltatást nyújt, valamelyik hatóság (talán a NÉBIH) növénymintákat vett, NNI tartalom vizsgálat céljából.
Semmi bejelentés, rutinellenőrzés.
Kollégám csak annyit mondott, hogy lám, illik észnél lenni és elfelejteni az esetleg bespájzolt NNI csávázószereket.   

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1119 Dátum: 2019. Július 16. 08:13 »
E
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:34 írta oszkár »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1120 Dátum: 2019. Július 16. 09:25 »
Kedves Lajos!

Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni. Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak, s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni. Sem a tiametoxam, sem a klotianidin nem volt kimutatható a tavaszi növényminták egyikében sem, értelemszerűen a virágzatból sem. Péterék (OMME Monitoring-bizottság és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara munkatársai) korrekten vizsgálták a talaj és talajvíz (pocsolyák) szermaradványait is. Azt tapasztalták, hogy a talajminták minden esetben mutattak szennyeződést és több esetben a pocsolyákban tavasszal is kockázatos koncentrációban lelhetők fel a szermaradványok. E kockázatot sikerült bizonyítaniuk is, a zalai mintaterületen tavasszal szermaradványt nem tartalmazó növényminták voltak, ám a pocsolyák vízében kimutatható klotianidin a friss méhhullákban detektálható volt (6 ppb koncentrációban), s magas acetamiprid hatóanyag-koncentráció is feltalálható volt a méh-hullákban. (Attilának mondom, Geddekas és Dr. Darvas is érthet belőle: az európai referencia-laborok többszörös legjobbja, a velencei labor vizsgált, 1 ppb érzékenységgel!)

Nos, mindezek értelmében én repce helyett a mustár-vetésekre gyanítok inkább. Tavaly (szóbeli közlés, hely és cégnév nélkül) találtak több esetben is olyan mustár-táblákat, melyeket neonikotinoid csávázószerekkel kezeltek. A bibi ott van, hogy sem a klotianidin, sem a tiametoxam hatóanyagú csávázószerek mustárra nem rendelkeztek felhasználási engedéllyel, kizárólag az őszi káposztarepcére ( Ellado csávázószer, Ellado Blue csávázószer klotianidin, illetve a Cruiser OSR 322 FS tiametoxam hatóanyaggal).

A még nagyobb bibi ott van, hogy egyik csávázószer sem volt szabad forgalmú, magyarán: csak "akkreditált" vetőmagüzem csávázhatna velük, jelenleg kizárólag EU-n kívülre, exportra és kizárólag eseti engedéllyel, a dedukció alapján tehát elsősorban a vetőmagüzemek működhettek volna közre az engedély nélküli mustár-csávázás során. Arra már gondolni sem merek, hogy az Unión kívüli államokból feketén behozott neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekkel otthon a gazda saját maga csávázott volna...A fémzárolt mintatételek már sehol nem voltak fellelhetők...

Szóval (szóbeli közlés, név és régió nem publikus) a mostani vizsgálatok erre a sötét árnyékot vető mustárban felbukkant "technológiai fogásra" szeretnének fényt deríteni, információim szerint NÉBIH és Kamara vizsgálódik, értelemszerűen előzetes bejelentés nélkül, a "meglepetés" szándékával. Ha valaki többet és pontosabbat tud, várom az infókat...

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1121 Dátum: 2019. Július 16. 10:40 »
Tomipapa!
Éreztem én is egyből ezt az ellentmondást. Hogyan lehet ennyi évvel a tiltás után magánszemélyeknél bespájzolt NNI csávázószer? Csak a vetőmagüzemek kaphattak szükséghelyzeti engedélyt. Az illegális út ettől még életszerű lehet. Azonban repce esetén nekem eltűnések idején a gyanús mindig a permetezőszer tiakloprid volt. Ettől függetlenül viszont nem tartom elhanyagolhatónak a törpésítésre használt tebukonazol szerepét. Amelynek azért szükségszerűen tartós hatása van, ha már törpésítésre használják. Így viszont az egyszerre történő kijuttatás tilalma nem valószínű, hogy megoldja a problémát. Az pedig, hogy a pocsolyákban megtalálható, az a kockázat fennállását jelenti. Elsősorban a dombos területek mélyebben fekvő részein. Egy szó, mint száz: Az NNI-k szerintem azért tudtak ennyire világszerte elterjedni, mert a fő monitoringot jelentő méhekben okozott kártétel rendkívül nehezen bizonyítható. Ennek oka a központi idegrendszeri támadáspont miatti eltévedés. Az újabb szerek nem ilyen támadásponttal rendelkeznek. Ha valódi károkat okoznak, akkor az nagy valószínűséggel sokkal könnyebben bizonyítható. Ettől függetlenül továbbra is tartom azt az álláspontomat, hogy a két rendszer együttélése egyre nehezebbé válik. A jövőben pedig bekövetkezik az a pont, ahol a kémiai növényvédelem és megporzó szervezetek együttélése lehetetlenné válik. A biológiai védelemben látok lehetőséget, de ez nem a bio, hanem a GMO.
Próbáltam kicsit utána járni a napraforgó méhek nélküli termesztésének esélyeinek. Ugye a hibrid vetőmag előállítás nem létezhet méhek nélkül. Az olaj miatti napraforgómag termesztés nem lenne lehetetlen méhek nélkül. Azonban a termés mennyisége már igencsak kérdéses. Ahogy elnézem a világon 1,5 és 3 tonna között mozog a hektáronkénti termés. Összefüggést vélek felfedezni az országonkénti méhsűrűség és a hektáronkénti termésátlag között. Ezáltal nem tartom kizártnak, hogy csak a napraforgó esetében elérheti évente a világon a méhek munkája az ezermilliárd forint értéket. Hosszú távon az nem fog menni, hogy a méhészek ingyen állítsák elő az ehhez szükséges méhtömeget, amelyet aztán kontrollálatlan körülmények között lehet irtani. Úgy érzem, hogy vágtatunk a szakadék felé, és senkinek még csak eszébe sem jut, hogy  lépéseket kellene tenni a katasztrófa elkerülésére. A Varroát én nagyobb gondnak tartom jelen pillanatban, mint a növényvédelmet. Azonban ha a növényvédelem is felzárkózik a Varroa mellé, az már kezelhetetlen lesz. A méhek védelme csak politikai szinten jelenik meg mindenütt a világon, a konkrét cselekvések azonban legtöbbször az ellenkezőjét tartalmazzák. Mézet lehet importálni, de megporzást nem. Ezt sokszor hallottam Bross Péter szájából, nem tudom tőle származik-e eredetileg is. Tehát amikor a méhelőállítás költségeit a méz árbevételnek kell fedeznie, de a mézárakat nemhogy nem védi semmi sem a hamisítás árletörő hatásától, hanem jogszabályi úton még elő is segíti a hamisítást, akkor már hiába akarnak majd megporzási díjat fizetni, amikor már nem lesz mivel megporozni. Én például képtelen vagyok megérteni, hogy az agrártámogatások nagy része miért földalapú támogatás? Ez pl. miért nem megporzási támogatás ? Tehát amikor megfogalmazok egy olyan célt, ami önerőből veszélyeztetett, és annak fenntartását támogatom. Nem azért támogatok, hogy a magas kínálat alacsonyan tartsa az árakat. Az ilyenfajta szabályozás zsákutcákba vezet. Az árakat a valódi kereslet-kínálatnak kellene meghatároznia, nem a mesterségesen előidézett magas kínálatnak. Természetesen nem azt mondom, most a méhtartás további ösztönzésére lenne szükség. Sokkal inkább az egészségi státusz emelésének támogatására. Pl. szabályozott Varroa státusz fenntartásának támogatása lehetne ilyen a földalapú támogatások helyett. Ugye milyen utópisztikus? Pont annyira, mint most egy méhek nélküli világot elképzelni.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1122 Dátum: 2019. Július 16. 11:20 »
Kedves Lajos!

Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni. 

A vizsgálatot nem én rendeltem el  ;D én csak elmeséltem, amit hallottam, úgy, ahogy hallottam.


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1123 Dátum: 2019. Július 16. 17:11 »
ez milyen szertől lehet. kicsit mászik remeg vakarózik majd az oldalárafordul és vége.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1124 Dátum: 2019. Július 16. 19:38 »
Ezt írja Szenttamási utolsó polihisztorunk.

“Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak,s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni.

Szegény méhek nem tudnak olvasni,így nem tudtak T.P. méréseiről így aztán elhaláloztak Neo mérgezésben.

Én meg azt nem értem hiába tudok olvasni,ha kimutathatatlanok voltak a mintaterületek 50 %-ánál akkor a kukorica virágporáig miért jutott el.Ugye ezt T.P. is kimutatta.

No meg van még egy bibi.
Mi van ha a kimutathatósági érték alatti 100-ad rész is oda vág a méheknek?Szépen,lassan ahogy Neo írja.
Ezt úgye svájci kutatók már be is bizonyították.
Mi meg méregetjük 1 ppb-re.

Sírjuk vissza a Neos szereket,mert majd a gazdák egyébb más szerrel agyon permeteznek minket!
Megáll az ész!
Még mindig ezt kell hallgatnom,olvasnom.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 16. 20:13 írta Csányi Antal »