Méhek vs. növényvédelem

  • 1401 válasz
  • 563700 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #990 Dátum: 2018. Március 21. 09:40 »
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.

Hát micsoda?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #991 Dátum: 2018. Március 21. 10:15 »
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.
Hát micsoda?
Szerintem ezzel se a tagság, se az elnökség nincs tisztában. Miből él egy jó szakszervezet? Hát nem álllami 1,5 milliárd Ft szétosztásából.
Hanem
tagdíjból és saját vagyonából.

Az OMME ma egy állami hivatal.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #992 Dátum: 2018. Március 21. 14:10 »
...
A jobb hidrológiai viszonyok miatt jobb nektártermelő növényeket fogják a méhek intenzívebben látogatni a méhek a domb aljában. Így lehetnek évről-évre veszélyesebbek az NNI-k.

Minden mondatoddal egyetértek. Apró kiegészítés:
A növények különböző mértékben szívják fel és különböző helyekre viszik a neókat. Vannak növények, amelyek nem szívják fel, és köszönik szépen, elvannak. Másoknál fokozott a felvétel.

A mások oldalon nem minden növény ugyanoda teszi a neókat. Van amely a gyökérbe. Nekünk azok jelentenek veszélyt, amelyek a virágporba, vagy nektárba. Sok irodalmat még nem olvastam a témában, de megérné:
A kukorica minden porcikájában megjelenik a neo. (Ez egyben azt is jelenti, hogy kiválóan lehet a kukoricával a termőföld neonikotionid szennyezettségét csökkenteni, csak utána a kukorica levelet, szárat veszélyes hulladékként kell mentesíteni.)

A tök, uborka virágjában és nektárjában is erősen megjelenik a neo.

A másik a bomlás.
A földben levő neo bomlik. Függ az UV sugárzástól, szántáskor felülre kerülő molekula gyorsabban bomlik, mint a mélyben levő. Függ a víztartalomtól, talaj szerkezettől. Sajnos vannak olyanok, amelyek felezési ideje 110 év. Ez azt jelenti, hogy egyik éven ha kijuttatnak 1 tonnát, 110 év múlva még mindíg 500 kg benne lessz a földben.

Egyébként már annyira tele van neoval a föld, hogy csak vetni kell, a csávázó már a földben. Készíteni kellene egy felmérést, mennyi a talajlakók száma. Lassan úgy lesz nálunk a földben, mint Kínában a levegőben. Kínában a vegyszerekkel ezer négyzetkilométereken irtották ki a méheket és minden beporzót. Most kézzel poroznak.

A talajlakók sok-sok funkcióját majd átveszi az ember? Itt a lebomlás, humuszképződés, tápanyag lekötés, tápanyag felhalmozástól sok mindenről szó van.
Megint a buta, csak a mostban való gondolkodás. Semmilyen feszültséget nem vállalunk fel, mert négyévente választás. No innen van létjogosultsága a királyságnak. Ott meg lehet olyan döntést hozni, ami pár évig rossz, de hosszútávon jó. A nyugati tipusú demokrácákban nem lehet, mert a négyéves ciklusonkénti hangulat nem engedi a nyugati társadalmak politikai elitjét hosszú távban gondolkodni - bizonyos területeken.

Tudja valaki, mi a neók hatása a talajlakó baktériumokra?

...
Másik kérdésed arra vonatkozpott, hogy miért írna alá valami mást most Jordán Igazgató úr, mint eddig. Mitől változna a szél?

Amit Geddekas sem ért, és itt a fórumon sem jött le: Jordán Igazgató úr, mint én is - utálja a vegyszereket. De nem lehet egyik napról a másikra átállítani a gazdaságot. A sokféle rossz közül a döntés pillanatában ez tűnt a kevésbé rossznak. Végre elfelejthetjük a DDT! Emlékeztek, milyen üdvrivalgás volt, vége a DDT-nek! Megjött a neo! 

Tudják, hogy a neo káros a méhcsaládokra, nem ez volt annak az állításnak sem a lényege. Tudják, hogy káros. Csak mérlegelniük kellett: ennyi kár ezen az oldalon, annyi kár a másik oldalon. És ehhez a rizikóbecsléshez nem kaptak adatot tölünk. A rizikóbecslésben 7% méhészeti kár lett beállítva. Magyarországon amióta neo van töretlenül nő a méhállomány. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan pusztulás, ami jelentősen befolyásolná a serpenyőt, a mérlegelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 7 % veszteség nem bizonyított. Azt kérte, hogy mutassuk ki a nagyobb kárt, akkor lehet beletenni a serpenyőbe. 

(Az már csak a sors iróniája, hogy mi Magyarok arra panaszkodunk, hogy túl sok a méhcsalád, miért lenne akkor baj, ha kicsit csökkenne? Csökkenjen, de ne az enyém - ezzel mindenki így van!)

Ez az egész az u.n. mezőgazdasági politika. Minden a fejekben dől el.

Ha azonnal átállítanánk minden gazdaságot bióra, betiltana a korményzat minden vegyszert, akkor mi történne? Lázadás, mert sok család nem tudna élelmiszert vásárolni. Jönne megint az occsó, a kölföldön termelt silány.

Kik termelik a magyar occsót? Azok a nagyüzemek, akik mindenen spórolnak, vegyszerrel kezelik a növényeket, gyomirtóznak. A gyermekkorom krumlibogár gyűjtögetése, a gazolás, a kapálás nincs. Ehelyett van a házikert, (mindenki, akinek van lehetősége legyen, már van erkélykertészkedés is) és van a nagyipari növénytermesztés (és egy kicsi, de növekvő bio). Aminek azért annyi az ára, mert egy ember ezer hektáron termel. Nagymamám földjén 400 négyszögölön el sem láttam a sor végéig, olyan hosszú volt a kapával a kezemben, több embernek több nap volt egyetlen kapálás. Ma ennyit két telefon között lenyom a géppel a gazda.

És mi történt az árakkal?

Nagyanyáink idejében, ha jól emlékezem majdnem 40 százalékát a teljes jövedelemnek élelmiszerre költötték. Ennyi lenne cca. most is, ha mindent bioban vennénk. Most 20 % alatt van az élelmiszer, mert kell a ruhára, közlekedésre, kocsira, kütyüre.

Az egy szemléletté vált, hogy kevés, de jó minőségű ruha, kevés kütyü, takarékosság. És élet minőség. Csakhogy ez Magyarországos nokkal kevesebb, mint mondjuk Németországban. Ott több a bio százalékos aránya, de messze még az 50 %ról is.

A nagyüzemi gazdaságban pedig vegyszereznek, mert nincs pénz másra. Nincs pénz emberre. Nincs pénz gyomtűrő fajta magjára.

Szerintem nekünk a növénytermesztőkkel kellene leülni, és a már meglévő alternatíváikat segíteni. Ahol már van alternatíva, azt segíteni.

De jön a kérdés, mi odaadjuk a nemzeti programos pénzt a búzatermesztőnek, hogy a millió hektáros vetőmagot cserélje le a drágább, gyomelnyomó magokra?

Vissza az eredeti kérdésre? Mikor ír ala mást a hatóság? Idéntől. Miért, mert van egy új szer. (Ismerjük annak a méhre gyakorolt hatását? Én nem. Itt van megint azon elnökségi tagunk felelőssége, akinek ez a szakmája, Tóth Péternek: Mi az új szer, mi annak a szubletális dózisának a hatása a méhekre? Hányszor erősebb a neonikotionidoknál? Felszaporodik a talajban? Bekerül a viaszba? Beivódik a kaptár falába?)

Sajnos nem értek a mérgekhez, még a nevét sem tudtam leírni. De az, aki mindíg mindent tud a hatóság berkeiből, az mit mond, megalapozott az engedélye az új szernek, vagy húsz év múlva ezellen is küzdünk majd? Milyen kísérleteket végeztek, amellyel bemutatták a méhekre való hatástalanságát? Vagy megint eljátszották, mint a neoknál, nem kell kísérlet, mert nem jelenik meg a nektárban, nem jelenik meg a virágporba de még a hajnali guttációs cseppben sem.

Szóval a neókról lassan leszokhatunk, jövőre már nem lesz téma, de jön a még erősebb, még komolyabb, ismeretlen, semmilyen módon nem kutatott szer. Most Ő a megváltó, mint neo volt a DDT-vel szemben, most letaszítja a neót a trónról. (Valami azt súgja, hogy a vegyipar feljődik, ezt is le fogják taszítani a trónról, ahova 2018-ban felkapaszkodik. Ha sok fontos ember családtagja megbetegszik bele, és bebizonyososik hogy a csúcs csodaszertől, akkor hamarabb.) De ez más a kristálygömbkategória, nem méltó egy ilyen komoly fórumhoz.
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #993 Dátum: 2018. Március 21. 15:35 »
János!
Nagyjából teljesen egyetértek Veled. Én át tudom érezni a hatóság helyzetét, hogy mérlegelnie kell. A serpenyő két oldalának eltérő súlya határozza meg, hogy melyik oldalra billen. A 7 százalékon én felháborodtam. 7 % veszteség akác előtt nem azonos 7 % akác utáni veszteséggel. Ha 7 % veszteség elismert, akkor ennek kompenzálása helyből megítélendő. Én sohasem állítottam, hogy a neo kiirtja a méheket. Én úgy látom, hogy a CCD-ért felel. A gyűjtő méhek eltévedését okozza egy kumulatív toxikózis révén. Ezáltal a kaptárban a dajkák és a fiasítás nem tud annyi méreganyaghoz jutni, hogy elpusztuljon. A dajkákat határesetnek tartom, mert ezek a virágporból is hozzájutnak méreghez. Az EFSA jelentés viszont azt mutatta ki, hogy a dajkák kockázata a fele a dolgozókénak. Valószínűleg azért, mert a dolgozók sokkal több nektárt hoznak be, mint a dajkák elesége. Ennek az egésznek csak a diamidok, mint a legújabb szerek miatt van jelentősége. Ugyanis ezeknek a szereknek nincs központi idegrendszeri hatása, így a dolgozók eltévedése nem védi meg a fiasítást. Ha a fiasítás pusztítja ki először, akkor kiirtja a méhcsaládot. Tomipapa járt utána a témának a zöldön, itt egy összefoglaló:
http://www.irac-online.org/content/uploads/DBM_Workshop_Diamide_MOA_Rotation.pdf

A szükséghelyzeti engedélyezés gyakorlata, amely semmilyen formában nem jogszerű, vezet most oda, hogy ha tényleg a legreménytelibb hatóanyag is, hogy a csávázáshoz való engedélyezése elé a lehető legnagyobb akadályokat gördítsük. Mert már semmit nem vagyunk elhinni, az NNI-k miatt. Ha az engedélyokiratban az alábbi három kritérium nem szerepel, akkor bírósági úton támadjuk meg az engedélyezést. Ezek: 1. Szelektivitás, azaz a hatóanyag nem hat a mézelő méhre. 2. Ha a fenti kritérium nem igaz, akkor a talajban történő felezési idő 30 nap alatti. 3. Ha ez sem teljesül, akkor az ETR értéke kisebb, mint 0,001 dolgozó méhek esetén.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #994 Dátum: 2018. Március 21. 18:34 »
A 7 %-on én is felháborodtam. De ez nem mért, nem olkozott, hanem fiktív szám a serpenyőben. Nekünk kell azt mondani, hogy ez nemhogy 7, de 27.

DE

Szerintem a NEO-s engedélyezési perekkel már nem megyünk semmire. Amire lenne per az engedély ellen, akkorra már be is takarították. És elmondás szerint 2018-ra nem adnak ki. 

Új eljárásokba be kellene az OMMÉ-nak jelentkeznie ÜGYFÉLKÉNT!

Te ismered az új csodaszert, ami most felváltja a neót? Ha belegondolsz, hogy DDT után jött a hatezerszer erősebb neo, akkor most mi jön?

Annak kellene megszerezni az engedélyezési doksiját, mit néztek a méheknél?
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #995 Dátum: 2018. Március 21. 20:26 »
Geddekas hozzászólásodat innen töröltem!
Személyeskedő, sértő megnyilvánulásod  nem méltó Fekete-Fehér Méhészklub színvonalához.
Nem kívánok jogi csatározásokat felvállalni meggondolatlan írásaidért.
Következő beszólásod miatt ismét pihenőre küldelek!
Megértésedet köszönöm.
Nagyernyei Attila
Klubvezető
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 22. 07:54 írta Nagyernyei Attila »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #996 Dátum: 2018. Március 22. 04:08 »
Vannak máris és lesz egyre több és jobb fajspecifikus rovarölőszer, amelyek a megporzó rovarokra nem károsak.
Írnál ezekről egy összefoglalót? Elég a repce és a napraforgó ilyen rovarolőit leírnod. Elsősorban azokat csak, amire az NNI-ket használják.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #997 Dátum: 2018. Március 22. 07:39 »
Szervusztok!
Nem csatlakozik közvetlenül a témához, de leírom.
Nem értem miért nem kísérleteznek a szántóföldi kártevők elleni védekezésben a Bacillus thuringiensis készítményekkel, mikor olyan veszedelmes kártevő mint a krumplibogár vagy az almamoly ellen kifejlesztették a fajspecifikus hatóanyagot.
A bacillus thuringiensis egy olyan rovarspecifikus baktérium, mely a kártevő emésztőrendszerét támadja meg, biogazdálkodásban használható készítmények.
Tisztelettel: Csaba

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #998 Dátum: 2018. Március 22. 08:50 »
Dehogynem kísérleteznek vele. Csak azt úgy hívják, hogy GMO.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #999 Dátum: 2018. Március 22. 10:03 »
Neo!

A bio és nem bio szántöföldi kultúrák összehasonlításáról találsz magyar tanulmányt a keszthelyi egyetem csinálta. Érdekes, hogy az ökológiai gazdálkodás összköltsége nem magasabb mint a konvencionálisé, a termésátlagok kisebbek, de az inkább a talajerő visszapótlás hiánya miatt. A jó vetőmag fajták választása is fontos a rezisztencia miatt. Szóval akinek van bőven szerves trágyája annak érdemes biogazdálkodni szántóföldön.

Eszembe jut apám, aki azt mondta, hogy a bírtok 20%-a fiam mindíg a lábas jószágoké. Ha ezt elhibázod, nincs terméshozam, mert szar az úr. Pedig ő és ősei a Hajdúsági löszhát 30-40 aranykoronás földjén gazdálkodott, ahol éhezés soha nem volt és ha földre köptél az is kikelt.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1001 Dátum: 2018. Március 24. 11:04 »
https://www.agroinform.hu/szantofold/igy-gyozheto-le-a-piretroid-rezisztens-repce-fenybogar-35965-001
"Méhekre kifejezetten kockázatos" jelőléssel megy. Mivel bimbós állapotban van permetezve, valószínű felszívódó, biztos jut a nektárba is.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1002 Dátum: 2018. Március 24. 11:09 »
Rosszul írtam, kontakt készítmény, 8-14 napos hatással.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1003 Dátum: 2018. Március 24. 16:21 »
Sajnos ez a szer se fajspecifikus.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.