Méhek vs. növényvédelem

  • 1401 válasz
  • 563802 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #615 Dátum: 2016. Május 16. 22:44 »
Idézet
esetlegesen önző és szűk látókörű méhészek hada próbálja kihasználni de úgy hogy Ő dirigál a más portáján!
Tudod szűk-látókörű a te jó ........! Vedd már észre, hogy Általában becsméreled a méhészeket. Szégyelld magad!


A közönséges személyeskedést (anyázást) mellőzzük! Vannak ész érvek..  Üdv: Bicska
« Utoljára szerkesztve: 2016. Május 17. 22:18 írta bicska »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #616 Dátum: 2016. Május 16. 23:08 »
Izsó 60!

Mindig is tetszettek írásai !
Mai műremeke is bekerül a tetszett kategóriába!
Azért egyet áruljon már el nekem mire alapozva és milyen jogon
vonja kétségbe méhészi mivoltom.
Én az egész szezonban a méheknél vagyok(egyébként termelési időszakon
kívűl is,telephelyek karbantartása,atkaírtás,útak karbantartása javítása,stb)
Nagyon nagy a valószínűsége,hogy annyi méhcsaládot amit én látok ebben
az országban megközelítőleg sem lát senki.

Azt írja Ön a nagy tudású méhész,hogy mindent tud a méheiről én meg
mint gazda semmit sem.Valószínüleg így lehet ez,hiszen Ön már oly sok okosságot
írt itt a méhészklubbon,hogy be kell lássam abba kell hagyjam a méhekkel
való munkát.Nem értek én a méhekhez.
Soha nem vásároltunk méheket.A mi méhészetünk 3 méhcsaládból lett
szaporítva,egy-két év kivételével a méhanyákat is magunk neveljük,idén kb az ötvenedik
módszerrel.Az eszközeinket mindig saját magunk vagy később cégünk alkalmazottaival
készítettük el.
Teljesen véletlen lehetett,hogy összejött ennyi méhcsalád,biztos csak szerencsénk
volt úgy cirka 20 éven át,amióta több mint ezer családunk van.Most,hogy
sok ezer család dolgozik az akácon ez is teljességgel véletlen lehet.Bár az is igaz ebből
"csak" egy része a termelő család, másik része most csak 6-8 fiasos szaporítás .
Higgye el nekem mindezekhez nem kell méhész tudás,csak gazda szemlélet.
A veszteségek a "hozzá- nem értésből és a szabálytalanságokból"-mint ahogy Ön
írja is nagyon helyesen-adódnak.Véletlenül sem a repcén és a napraforgó-kukorica
virágzásakor "elszenvedet"vegyszerek okozzák.
Ezen időszakok kivételével érdekes módon rendben vannak a méheink.
Más portáján nem igazán szoktam dirigálni,de ha Ön azt a hogy nem hunyok szemet
a méheink mérgezése felett és ez ellen felemelem a hangom dirigálásnak tekinti,ez Önt
minősíti.
Kérdezze meg szeretett Mészáros Lászlóját,hogy vannak az Abony környékén napraforgón
lemérgezett méhei.Megspórolok Önnek egy telefont,Ő se és még sokan mások sem akik
ott voltak nem tudták megmenteni a méheiket.
Ma sincs eredménye a vizsgálatoknak,ott is méhészek voltak a hülyék.

Akkor hogy van ez a dirigálás amikor másznak a méhek repcén,napraforgó-kukoricán?
Amikor a kukorica méhekhez közelebbi sorai,oldala terítve van méh hullával mint egy szőnyeg.
Amikor a napraforgó virágzásakor az út a napra.tábla és a méhek között tele van sétáló
méhvel?Gyalog indulnak gyűjteni és gyalog hordják haza a finom kis vegyszerrel átitatott
cuccost?
Amikor az ország egyik legjobb méhészének el kell égetni a méheit,és azóta sem tud egy mormális
állományt összehozni,mert eltűnnek a méhei.Neki is a "hozzá-nem értés" és "szabálytanságok" miatt
szarok a méhei?Leírom a nevet is Koós Péter.Ő se méhész Izsó60?
Mindenki hülye csak Ön okos?

Csányi Antal
az egyik tudatlan a sok közül





« Utoljára szerkesztve: 2016. Május 17. 22:45 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #617 Dátum: 2016. Május 17. 09:05 »
Jó szar a helyzet a dunántúlon :(.
Az egyik kolléga is odajár szolidágóra a "fertőbe", 5 mázsa atkával jön haza szeptemberben, most megszívta, gatya az állomány, finom voltam.
Üdv:robi

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #618 Dátum: 2016. Május 17. 09:28 »
Csányi Uram! írását nem értelmezném ill. elemezném,(egyszerűen nem azén feladatom,Szerényen hozzáteszem akinek ennyi méhcsaládja van az már messze  nem méhész!!! a méhész a méheiről mindent tud, és mit tud a GAZDA ennyi méhcsaládról?

Ilyen megfontolásból azt is írhatná bárki, hogy az iskolaigazgató nem tanár, a korház igazgató nem orvos, a tábornok nem katona stb. A Csányi Antival kapcsolatban nagyon igaztalan az idézett kijelentés, mert az Anti nem csak eredményes és nagy tapasztalattal rendelkező méhész, hanem lelkiismeretes is, mind a méhállományával, mind az alkalmazottaival kapcsolatban. Nem írom le, hogy hány tisztességesen megfizetett alkalmazottal dolgoznak - nem az én méhészetem -, de a teljes méhészeti tevékenységet az Anti irányítja a helyszínen. Naprakész információval rendelkezik több ezer, sok telephelyen-méhlegelőn fejlődő és termelő méhcsalád állapotát tekintve…
« Utoljára szerkesztve: 2016. Május 17. 10:02 írta Litterae »

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #619 Dátum: 2016. Május 17. 09:40 »
QUQURIQ !!!

IZSO60,- IZSÓ60,  :-[  :-[  :-X   :-X  :o  ::)
Csak az a Kft is olyan jól ment volna, mint amekkora elvárásaid vannak másokkal szemben!!!

Kiskakas!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #620 Dátum: 2016. Május 17. 10:05 »
"Az egyik kolléga is odajár szolidágóra a "fertőbe", 5 mázsa atkával jön haza szeptemberben,"

Akkor miért megy, ha tudja hogy nagy a kockázat? A méhekre napraforgó után már különösen oda  kell figyelni. Elviszem 300 km-re és hetekig akár nem is látom az állományt, persze hogy baj lesz. Mit akart a szolidágó mézzel, talán pergetett is, akkor nyilván nem is volt atka ellen védekezés. 

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #621 Dátum: 2016. Május 18. 19:52 »
A MÉHEK HASZNÁRÓL: FIGYELJÜNK RÁJUK!
Bálint György kertről, növényekről /Aktuális kert /Május
Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek. Magyarországon a méhészkedésnek a házak körül nagy múltja van; a legtöbb méhész szórakozásból, amatőr módjára foglalkozik e hasznos rovarok tenyésztésével.


mehA méz nagyon ízes és egészséges táplálék. Noha a mi éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre. viszonylag kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 grammnyi jut, szemben mas, a méhészetre kedvezőtlen körülményekkel rendelkező országgal, ahol a fejenkénti fogyasztás az 1 kg-ot is meghaladja. Így azután a termelt mézmennyiségből bőven jut külföldre is.

Gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak. A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában.

Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő háziméhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Sok gyümölcsöskertben volna lehetőség méhek tartására. Ha azonban nem akarunk méhészettel foglalkozni, akkor legalább ne pusztítsuk. hanem védjük e hasznos segítőtársainkat. A gyümölcsfák növényvédelme sok áldozatot szed a méhek társadalmából. A növényvédelemhez és a méhekhez nem sokat értő emberek sokszor indokolatlanul és oktalanul okozzák a méhek tizezreinek pusztulását. Pedig csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümőlcsösben!

2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk!

3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a községi tanácsnál, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvó intézkedéseket megtehessék.

Sokan félnek a méhektől és ezért nem szeretik, ha a kert közelében méhkaptárt állítanak fel. A félelemre azonban nincs ok. A virágokat szorgalmasan keresgélő méhek csak kivételes esetben támadják meg az embert. A kertjében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán az erős szagok (izzadság, erős parfüm) irritálja a méheket arra, hogy fullánkukat az ember bőrébe mélyesszék.

A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #622 Dátum: 2016. Május 22. 16:41 »
Máv zrt az álomások megállohelyek és vonalszakaszok területeit gyomirtják  védekezés időpontja 2016 május 24 én kezdődik  1-4 nap eltolodás lehet  alkalmazott gyomirto szerek  .SHARPEN330EC ,MEZZO,KYLEO,EFFECT, Felhivjuk a figyelmet hogy a kezelt területen legeltetni iletve onnan szarmazó takarmányal 14 napon belüetetni tilos ! Máv Zrt kérte a méhészek  kiértesitését.


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #624 Dátum: 2016. Május 30. 20:57 »
Ez a hír ugyan az, csak más összeállításban.
http://alfahir.hu/dontott_a_kormany_maradnak_a_mergek
Gratulálunk!
Köszönjük, hogy újra retteghetünk!
A következő elnökségi ülésen remélem téma lesz.
A "szakpolitikusunk" biztosan elégedett.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #625 Dátum: 2016. Május 30. 22:10 »
"És amíg nincs teljes tiltás, addig a korlátozás alól vészhelyzetre hivatkozva lehet felmentést kérni.'

Mi az Isten lehetett az a vészhelyzet, ami miatt élőlények millióit írtják ki? Ha én odamegyek és azt mondom, hogy Uraim vészhelyzet van, pusztulnak a méheim, be fogják tiltani? Hát nem! Tehát ez megint egy parasztvakítás, és megint mi vagyunk a f...z rossz végén.

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #626 Dátum: 2016. Május 31. 11:59 »
Történetem a repcével!
Okos ember más kárán tanul! Történetemben én a másik félhez tartozom. Röviden leírom esetem.
Tavasszal anyát neveltem két elfogadó, egy nevelő családdal. Ezt a három családomat nem vándoroltattam repcére.
Repce átlagom a vándoroltatott családoknál kb. 12kg/cs. a nem vándoroltatott családoknál gyümölcs és mesze lévő repce 8 kg./cs. Eddig rendben is volna! A vándoroltatott családoknál volt „mászkáló” méh a másikaknál egy-sem.  A lényeg ezután történt, a nem vándoroltatott, le nem gyengült családok akácról kb. 10-10 most ámorakácon 15-15 kg-mal több mézet gyűjtöttek mint a nem vándoroltak.
Összességében; a sokat már mások által leírtakat meg tudom erősíteni, repcére való vándorlást át kell értékelni! Attila szavaival „paradicsom” vagy valami hasonló váltásra van szükség!
Az anyanevelésben résztvevő családok nem sokkal voltak erősebbek a többitől.
Üdv.: Misi
Hátha más okosabb lesz. ;) ;)

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #627 Dátum: 2016. Május 31. 14:01 »
KÉSZ ELMEBAJ AMIT EZEK AZ " urak" KIJELENTENEK - TESZNEK A HASZNOS ROVAROK ELLEN !!!!!!!! 12 ÉVE PUSZTULNAK-GYENGÜLNEK A MÉHCSALÁDJAINK !!!!!  NINCS ITT SEMMI PROBLÉMA A MÉHÉSZEK NEM JELEZTÉK A BAJT ÉS A MAGYAR VIZSGÁLATOK SEM BIZONYÍTOTTÁK A MÉHEK KÁROSODÁSÁT !!!!! SZERINTEM MEG A SAJÁT FARKUKKAL VERJÉK A CSALÁNT NE A MÉHÉSZEKÉVEL !!!!!!  ELŐBB HÍVOTT EGY MÉHÉSZ , HOGY REPCE ÓTA FOSNAK A MÉHEI MIT TEGYEN !!!!!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #628 Dátum: 2016. Június 01. 12:17 »
A Méhészetben Bíró Sándor által leírtak szerint, a talaj annyira fertőzött lehet neoktól, hogy a következő években, ha nem is használnak,  de a talajban lévő mennyiség ugyanugy hat, mintha csávázott lenne a mag. Ezért tapasztaljuk a kijáró méhek elvesztését, a gyenge családok felerősödését, a gyenge hordási viszonyokat.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #629 Dátum: 2016. Június 01. 17:02 »
Minden egyes molekulának megvan a szakirodalomban a lebomlási ideje. Ez többnyire több tényezőtől függ: nedvesség, agyag vagy homok, vagy más, illetve napnak való kitettség, oxigén. A következő kérdés, hogy milyen növény van a talajon. Vannak növények, amelyek előszeretettel szívják fel. Mások kevésbé. A következő tényező a felszaporodás helye. Vannak növények, ahol a levélben, másoknál a virágporban, és megint másoknál a nektárban. És van, ahol több helyen is. Pl. a kukoricában a levélben és a virágporban is. Ezért veszélyes a guttációs cseppje is, nem csak a virágpora.