Ma voltam tárgyalni a NÉBIH Budaörsi úti központjában, a hajdani MÉM NAK épületében. Számomra nagyon megtisztelő volt, hogy az intézményt vezető Jordán László igazgató és kb 10 munkatársa (főosztályvezetők, osztályvezetők) fogadott. Közel 2 órás részletes szakmai tárgyalást folytattunk a mintavételezés kérdésköréről. Természetesen szóba kerültek szakmapolitikai kérdések is, de ezeknél mindig jeleztem, hogy "ez már politika" és ezekbe részleteibe lehetőleg ne menjünk bele, mert akkor az általam írásban vitt szakmai javaslatot nem tudjuk végigbeszélni. A 2 órás konzultáció után több munkatárs is meghívott személyes beszélgetésre és ezek még három órát kitettek.
A javaslataim egy részét valószínűleg be tudják építeni a jelenlegi eljárásrendjükbe, de nyílván nem mindet. Ennek oka - ahogy érzékeltem - egyrészt a hatósági jogkör, másrészt a költségkeretek szűkössége, harmadrészt a szervezet nagyságából adódó szervezési feladatok nehézsége miatt.
Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy dr. Mészáros László azon kijelentése, hogy a méhmérgezések ügye nem OMME feladat, hamis. Többször hivatkoztak a NÉBIH munkatársai az OMME-val történt egyeztetésekre, azok nehézségeire, ellentmondásosságára. Tehát igenis a NÉBIH kéri, várja és kapja is a véleményeket az OMME-től. Tehát a méhmérgezések ügye OMME ügy is.
Nagyon megdöbbentek a NÉBIH jelenlevő munkatársai azon, hogy bár ott van 50 millió Ft gyakorlati kutatásra fordítható pénzeszköz az OMME kezében, de többször hangoztatja az OMME vezérkar, hogy méhmérgezési kutatásokra nem hajlandó áldozni, ilyen témajavaslatot nem hajlandó beterjeszteni a minisztérium felé. Jordán László munkatársai kijelentették, hogy ők nem kutatóintézet, csak ameddig kompetenciájuk terjed, addig nyújtózhatnak. Ezt tökéletesen megértem. Mondtam nekik, hogy azért kerestem fel őket, mert az OMME vezérkara, mindig arra hivatkozik, hogy Csuja menjen a NÉBIH-hez, mert ők a kompetensek ebben a kérdésben. Hát voltam. Nem mondhatja senki, hogy nem fogadtam meg a tanácsot.