Méhek vs. növényvédelem

  • 1401 válasz
  • 564883 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1170 Dátum: 2019. Szeptember 04. 02:39 »
No, egy kis szakma, hogy ne csak szakma-politika folyjon állandóan a csapból.

Ajánlom szeretettel a Klubvezetőnek. Tanulmányozza. Így ír egy szaktanácsadó, aki rendelkezik hiteles adatokkal, képes tisztességes munkavégzésre és morálisan is egészséges...:

https://www.agrarszektor.hu/allat/ezek-az-okai-a-mehpusztulasnak-igy-latja-a-meheszeti-szaktanacsado.15573.html

Nem árt, ha egy szakmai rovat a szakmáról is szól...!

Látjátok!
Fehér Viktor meg a méhészeti szaktanácsadót isteníti, aki valójában egy "Növényorvos", ami a gyakorlatban méh és rovargyilkost jelent.
És csak az egyik titulusa szaki, szerintem már ő sem tudja, hogy valójában kicsoda.
A neonikotinoidok rovatba belinkeltem egy amerikai kutatást.
Az esetek 92 %-ban a neonikotinoidokat teszik a kutatók felelőssé, és 1.000 napig is dolgozhat a néma gyilkos.
Ezzel kéne foglalkoznia a "rőtszakállú" monitoringvezető, növényorvos, elnökségi tag, szaktanácsadó bálványimádónak.
Nagyernyei Attila


Nos, kedves Atilla, Klubunk Vezérlő Fejedelme!

Nem kell nekem sztárolni azt a növényvédő szakembert, aki veled szemben azt is tudja, miként kell értelmesen megszólalni a méhek védelme érdekében, sztárolja Őt az írása. Viszont az előző -idézett- írásra adott válaszod rávilágít,  s az a kicsinyes, irigységbe és kisebbségi érzésbe pácolt  megnyilvánulásod tökéletes bizonyítékát adja annak, hogy képtelen vagy a mondanivalóra koncentrálni, pusztán a célszemély megsemmisítése lenne elfogadható számodra.

Pedig a csendes többség látja, ki a mentalitása alapján az a hiteltelen, karaktergyilkos gonosz törpe, aki soha nem fog odáig elérni, hogy felnőjön Tóth Péter szakmai szintjére. Az emberiről nem beszélek, az összevetésnek esetedben semmiképpen nem lenne relevanciája...

Hogy még alaposabban megvilágítsam, mit és mennyit árt a mentalitásod a méhegészségügy és növényvédelem viszonylatában, idéznék egy friss cikket, melyet szintén az a növényorvos kollégánk írt, aki nem azzal van elfoglalva, hogy téged viszonossági alapon "lekaraktergyilkosozzon",  hanem továbbra is a méhek védelme érdekében igyekszik megosztani szaktudását, hidat építve ott, ahol te egyszerűségből fakadóan árkokat ásnál, szakadékot mélyítenél.

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/100213-a-mehek-es-a-vadon-elo-beporzok-vedelmevel-kapcsolatos-jo-tanacsok

Szóval lehet így is szaktanácsolni, részemről inkább Tóth Péter stílusát, hozzáállását, emberségét választom, nem a nagyernyeis hőbörgést és "szakma-politikai ámokfutást". Tudom, a méhészek elsöprő többsége érez hozzám hasonlóan, s választja a csendes, ám értékes szakmai munkát asztalra tevő méhész-szaktanácsadó-növényorvost, s nem a harsány, agresszív, lehengerlően nyomulós, a (hál' Istennek) szaktanácsolásból is már kikopott karbantartó-gépész-szakma-politikust...

És mivel a képek mérete túl nagy, az átméretezés után azokat holnap szállítom egy újabb hozzászólásban, ahol igyekszem tovább "sztárolni" Pétert és szakmai tevékenységét...

No, spórolok, s Nagyernyei urunk szemöldökét kímélendő, most nem sztárolnám ismételten Tóth Pétert, csak felraknám a tetves képeket:
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 04. 21:38 írta Fehér Viktor »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1171 Dátum: 2019. Szeptember 04. 06:42 »
Ezt jól összehoztad Fehér Viktor (Tomipapa).
Ha valamiért kevesebben olvasnak bennünket, akkor pont ezek az írásaid.
Pedig vége a kánikulának, de az utóhatásai sem gyengék, ahogy látjuk.
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1172 Dátum: 2019. Szeptember 04. 08:45 »
Szokásodhoz híven ismét a kánikula mellékhatása jutott eszedbe. Azért ezt gondold végig... :-X

Hidd el, nem miattad olvassák a fórumot, és jól szórakoznak amikor azt a sok magas labdát lecsapják néhányan, melyet naponta szerválsz.  ;D  Sikerült ugyan néhány embert már elüldöznöd azok közül, akik nem bírták a  felesleges mellébeszéléseidet és a hülyítéseket, de a normálisabbja nem a te írásaidból profitál.
Még mindig várjuk azokat a végtartalék atkairtó lehetőségeket amelyeket megpendítettél, mert azt hiszem sok méhésznek szüksége lenne rá, és ki tudja, talán nekünk is kellene rendelkeznünk új védekezési lehetőségek tárházának kulcsával, mert ugye valamikor nálunk is előfordulhat majd a rezisztencia kialakulása a jelenleg használatos hagyományos szerekkel szemben.
Arról is írhatnál, hogy van-e valami lehetőségünk a mérgezések utóhatásainak kezelésére, mert ugye ami erre kiválóan alkalmas volt, azt már 15 éve nem lehet használni, és talán most már megvásárolni sem (Fumagillin). Egyébként új területen használják. "Az AIDS-betegek életét veszélyeztető súlyos microsporidiosis[4] jelenleg ismert egyetlen gyógyszere." Valamikor wr-nek írt üzenetedet olvasva mindig eszembe jut, hogy talán a nozémára is gondoltál az atkairtó szerek mellett.
"Tehát wr méhésztársnak üzenem, jövőre mindent bevetek az atka ellen, főleg amit a szerb barátaink használnak." Ott még lehetett egy ideig vásárolni, és ha jól emlékszem Kanadában/ból.

Ha valamire nem tudod a választ, vagy felhomályosítanak a témában, akkor ne a személyeskedő agyonunott meleg jusson eszedbe meg a piával hozd összefüggésbe a szerzőt, hanem próbálj már meg normális ember módjára válaszolni!

Ja! Meleg meg a pia.
Részeg matrózok kirakják a társalgóban, és méregetik kié a legnagyobb. Belép a kapitány. -Huuu! Svédasztal.


*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1174 Dátum: 2020. Január 17. 12:15 »
Egy kicsit a növényvédelemről....
Kb 2 percnél:
https://www.youtube.com/watch?v=ZcZRz1uzwT8

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1175 Dátum: 2020. Január 17. 12:27 »
Az elmúlt napokban kis falunkban a könyvtárban levetítették a mérgezett föld című filmet.
https://www.youtube.com/watch?v=qUvf9f72Lm8
Lett szólva az embereknek, különös tekintettel a gazdálkodókra.
Mindössze 5 nézőnek lett megtartva a vetítés, a gazdák közül senki nem jött el....
Van itt még kerekasztal beszélgetés is a filmről:
https://www.youtube.com/watch?v=8Mt_8dvmMUw
https://www.youtube.com/watch?v=cWet7vQ2wrI

*

oszkár

  • *****
  • 1131
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1176 Dátum: 2020. Január 17. 14:23 »
Mert szántanak ,gépet javítanak vagy etetik a disznót ,fejik a tehenet!  Ezek nem telelnek,mint a méhek!

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1177 Dátum: 2020. Január 17. 14:55 »
 :) igen, lehet. A jelenlegi haszon a legfontosabb!
Aztán, hogy mi lesz a jövőben, mi lesz másokkal és a környezettel az már egyáltalán nem is érdekes.


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1179 Dátum: 2020. Március 22. 08:18 »
A Zöld fórumon utalnak az elnökjelölt kimagasló munkásságára.
Ismét az a kérdésem mire költ el évi 30 milliót, mi ebben a monitoring?...ez egy sima kárfelmérés.
https://www.agrarszektor.hu/allat/meheszek-figyelem-uj-eljarasrend-keszult-a-mehek-vedelme-erdekeben.20413.html
Könnyes szemekkel nyilatkozta nem régen, hogy ő pedig mennyit dolgozott Baranyában is a Csányi méhészetet ért káresemény kapcsán.
Ingyen, bérmentve, társadalmi munkában, önzetlenül?
Ez a munkája, ezt vállalta, tehát csinálja szó nélkül.
Vagy esetleg hozzunk össze neki egy szobrot amiért fizetésért végzi a munkáját?
De mit csinált elnökségin tagként?...megkérdezte ezt valaki tőle?
Ki kényszeríti arra, hogy a kárfelméréseket végezze?
Monitoringról lassan már egy szó sem esik, de ez a program címe.
Még a NÉBIH is ezt nyilatkozza!!!
"Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elkészítette a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét."
A méhpusztulás káresemény felmérés nem monitoring, bár igen sajnálatos dolog.
Javasolnám sürgősen megváltoztatni a monitoring vizsgálatnak álcázott program megváltoztatásának nevét.


Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1180 Dátum: 2020. Március 22. 16:18 »
Keresek egy írásomat, közben mire akadtam?
Ezt a cikket én tettem fel 2014. Május 29. 22:17 -én!
Érdemes elolvasni az OMME elnöki székre ácsingózó Tóth Péter állásfoglalását, mivel eléggé feledékenyek "odaát"
 a Zöldön!
https://greenpeace.blog.hu/2014/05/26/mi_a_helyzet_a_mehekkel
Néhány sort kiemelnék ha valakinek hosszú, és nem kívánja végigolvasni.
"Az ülés alatt szétosztottam a Greenpeace méhpusztulás témájával kapcsolatos, több mint 70 tudományos kutatásról készített rövid értékelését, saját hazai szabadföldi guttációscsepp-vizsgálatainkat – mely bizonyítja, hogy a neonikotinoidokkal csávázott növényekből gyakorlatilag permetlé folyik –, és a különböző vegyszerek és patogének együttes hatásait bemutató összegzésünket. Felszólalásomban próbáltam hangsúlyozni az aktuális tudományos bizonyítékokat, és bemutatni az ipari érvek félrevezető voltát (lásd pl: Légből kapott tudomány: Hazugságok a Humboldt-jelentésben).

Ahogy Tőkés Gábortól, úgy Tóth Pétertől, az OMME képviselőjétől is rögtön megkaptuk, hogy teljesen egyoldalúan szemléljük a kérdést, és nem vesszük figyelembe a káros hatásokat cáfoló kutatásokat. Sajnos azonban cáfoló kutatást újfent nem mutattak be. Tóth Péter szavaiból ismét a vegyipartól megszokott érvek köszöntek csak vissza: azaz hogy az atkák és más patogének, valamint az ügyetlen méhészek és gazdák miatt van méhpusztulás. A Föld Barátai friss tanulmányában összegezte, hogy a végtelen tudományos bizonyíték ellenére a méhgyilkos szereket gyártó cégek mindig ugyanazzal a pár érvvel próbálják menteni a vegyszereiket, azaz hogy a fő probléma a varroa atka és más pathogének (nozema, vírusok), így azzal kell harcolnunk, és nem a neonikotinoidokkal."

"Tóth Péter a Greenpeace-t egyoldalúsággal vádoló és a neonikotinoidokat védő prezentációja végén még bemutatott egy, a minisztériumi gépére már bekészített és korábban Tőkés által is felvillantott képsorozatot is, melyen bemutatta, hogy milyen egészségesek a neonikotinoiddal csávázott mezőkre járó méhei. Az OMME delegáltja ironikusan hozzátette, hogy talán a méhei nem olvasták a szakirodalmat. Tóth azonban elfeledkezett arról, hogy itt nem is szakmailag lektorált (peer reviewed), szaklapban publikált kutatásról van szó, nem egy tudományos tényről, hanem alapos méhészeti megfigyelésekről. Ismert, hogy a neonikotinoidok hatása sok szempontból kiszámíthatatlan, azaz nyilván nehéz egy-egy esetben szabadföldön az összefüggéseket kimutatni. Kicsit emlékeztetett ez az érvelés arra, mint amikor a dohányos lobbi egészséges 90 éves dohányzó nagypapával akarta cáfolni a cigaretta káros hatásait.

Már korábban is tapasztaltuk, hogy Tóth Péter tudományosan ellenőrzöttnek nem nevezhető megfigyeléseivel indokolta a magyar kormányzat a neonikotinoidok uniós korlátozása elleni fellépését. Tóth és Tőkés is többször hangsúlyozta, attól félnek, hogy károsabb anyagokkal fogják kiváltani a most korlátozott szereket. "
Nagyernyei Attila
 

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1181 Dátum: 2020. Március 22. 17:02 »
Megtaláltam, egyszerre hármat is.
Majd a végén leírom, hogy miért kerestem őket!
"Tisztelt Méhészek!
Azért tudjátok, hogy miről értekezünk? Egy kis történelem.
Az érdekképviseletünk így véd bennünket.
Akkoriban még mi is volt a mérési határ, vagy a kimutathatósági határ? 5 PPB!!!!!!!!!!
Hogy merték azt kijelenteni, hogy nem okoz problémát a neonikotnoid, ha bevallásuk szerint csak 2014-ben értek odáig, hogy a 0.1 PPB-t meg tudják mérni.
És 2007-ben akkor mi volt? Végighazudták nekünk,  hogy nincs probléma.
Akkor már a francia méhészek tomboltak!"
"« Válasz #128 Dátum: 2014. Június 08. 22:20 »
Bükk!
Ne adj olyan szavakat a számba amiket nem mondtam.
Amit teszel, provokáció!
Az, hogy nem vagyok neked "szimpi" nem jelenti, hogy tiszteletlen, sőt szemtelen legyél.
Néhányan nem tartoztok a kedvenceim közé, de a Méhészklubnak pont az a célja, hogy nem kell egymást feltétlenül imádnunk, és nem kell mindenben egymásnak igazat adnunk, egységes álláspontot képviselnünk.
Ez nem az OMME! Ott vezényszóra történik minden, egy vélemény lehet csak, ha nem értesz vele egyet repülsz,még ha jók is a gondolatid. A karmestert ismerjük, három elnököt fogyasztott már el.
Ezt mondják lojalitásnak? Más szóval hűség a vezérkarhoz? Én ezt fizetős nyalizásnak hívom.
Tiszteljük a másik véleményét, még akkor is ha nem fér bele a világnézetünkbe.
Nekem van egy határozott állásfoglalásom méhmérgezések ügyben, amit többször kifejtettem, és eddig minden arra érdemes külföldi szakember,és egy magyar is egybehangzóan elismer.
Ehhez nem kell mélyreható növényvédelmi ismeret, csak egy karóra!!!!!!!!!!!!!!!!!
A mintavétel időpontja az első. Még itt sem tart az OMME csapat!
Írásaimból kiderül, hogy az OMME monitoring vizsgálatait katasztrofálisnak ítélem, a sorozatos szakmai hibák miatt.
Ezt már valaki nagyon neves, a témában elismert szakember félreérthetetlenül jelezte, úgy hogy a halántékára tette a mutató ujját,és jobbra balra, mozgatta.  Ezt egyszer szaktanácsadói értekezleten bemutattam, nem voltam vele valami népszerű. Mondtam nem tudok Franciául, Angolul, de ez nemzetközi jelzés volt egy olyan embertől, aki ha ilyent mutat, arra máshol odafigyelnek. A magyarok? Hagyjuk.
A monitoring nem más mint egy sima adatrögzítés, bokáig érő méhhullaszőnyeg esetén pedig a labor portása is tudja az okot.
Azért haladunk, mert eljutott hozzám a hír,hogy újabban korábban kelnek a vizsgálatot végző szakemberek.
Kicsit elaludtak a témán,éppen 7 esztendőt.
Ébresztő, a világ elhaladt előttünk!
 Üdvözlettel:Nagyernyei Attila"
"« Válasz #119 Dátum: 2014. Június 08. 06:55 »
Arisztaiosz!
Csak néhány felvetésére válaszolnék.
Ezt írta:
"Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt."
Az az első kérdésem milyen korrekt laboratóriumi vizsgálatról beszél Ön?
Én ilyent ma hazánkban nem ismerek. NEM A LABORATÓRIUMOKKAL VAN A BAJ! (Most már lassan odaérnek a mérési határokkal, de 2007-ben mi volt?)
Az OMME monitoring vizsgálata alkalmatlan arra, hogy korrekt mintát produkáljon.
Gondolhatja, ha bíztam volna az érdekképviseletünk szakmai mórszerében, hogy korrekt vizsgálatot végez, nem veszek mintát? De délelőtt 11 órakor, és délután 2-kor? Ugye miket állít ez a hülye gépész.
Na imádja csak ezt az alkalmatlan csapatot. Majd ha hajnali 3 óra fél négykor veszik a mintákat akkor ossza nekem az észt!!!!!! Erre egész Európában kidolgozott módszer van. Még addig sem jutottak el az OMME "szakemberei", hogy meghallgassák az igazi mintavétel akkreditált módszerét. A mai napig nincs kidolgozott mintavételi technológia! Az ország minden pontján ugyan abban az időben ugyan olyan mennyiségű méh és növény mintát kell produkálni. Ha nem így van akkor mit hasonlít össze, mivel?
Tudta azt kedves Arisztaiosz, hogy mérőszalag is kell a mintavételhez? Az sem mindegy, hogy a növény mely részét vizsgálják. Itt számít igazán a centi. (Remélem ezért is Bükk támadni fog,most perverzióval.)
Javaslom ön is menjen el olyan konferenciára ahol ebben a témában jártas szakemberek tudományos kísérletekre alapozva elmesélik, hogy mit csinálunk mi magyarok rosszul. Nem nehéz belátni, mindent.
Milyen vizsgálat az, ahol rossz a mintavétel?
Ehhez nem kell a gépész agyamat ostoroznia. Nem azzal van gond, hanem a szemlélettel.
Mi vagyunk a legügyesebbek,legokosabbak, senki nem érdekel, ez magyar specialitás.
Igen a gőg, a rátartiság, a lekezelő stílus mindenképpen. Az meg sem fordult a fejében, hogy én és még sokan mások segíteni akarunk? Mit ígért Tolnán Dr. Mészáros László? Talán már azt is letagadja, hogy volt Tolnán.
Ez is valamilyen korrektség, nem rég kapott is egy hivatalos levelet csak abban egy pici "in" is volt a korrekt szóhoz illesztve. Én már nem hiszek az OMME elnökének! Amit megígért semmi nem igaz.

Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!

Et írja még nekem:
"Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan..."
Itt nem a növényvédelemről vitatkozunk. Abba bele sem mennék. A vizsgálati módszerek technológiája csapni való, Ókori, de ez Önnek passzol.
Cáfoljon meg, és mutasson egy olyan jegyzőkönyvet ahol a mintavétel időpontjaként  3 óra 22 perc van.
Mi ebben az érdekes? Hogy az egyik OV-n Lászlóffy Zsolt is levetített egy kisfilmet,hogy hajnalban várják a mintavételhez az első hazaérkező méheket, amelyek guttációs cseppeket szívogattak.
Nem baj most ő is benne van a csapatban, majd csak elmondja kollégáinak,hogy nyolc évig csak a pénzt pocsékoltátok, látszattevékenységgel álcázva a valós problémát.
A gombaölős szerek káros hatásainak bizonyításán dolgozom,hamarosan közzé adom.
Ugye azt már megbeszéltük, hogy előzetesen csávázott növénykultúrában lehet vele gond.
Utolsó kérdésem. Hogy lehet szabályosan elvetni a csávázott vetőmagot?
Erre kérem a válaszát, akkor elmondom,hogy kell egy atomerőművi gőzturbinát úgy indítani, hogy a kritikus fordulaton legkisebb rezonencia keletkezzen.
Nagyernyei Attila"
Tehát ezeknek a fenti cikkeknek azért van MOST létjogosultsága, mert folyamatosan arról számoltam be, hogy a monitoringnak nevezett kárfelmérés, semmilyen nemzetközi előírásnak, és szabványnak nem felel meg.
Ezt Etienne Bruneau is megerősítette, a fenti cikkekben ő rá utaltam!
Azért volt akkor ez kínos számomra, mert akkoriban hagytam el az OMME szaktanácsadói állásomat, és elég puskaporos volt a helyzet.....nem úgy mint most.
Tehát, mikor szaktanácsadó voltam semmilyen előírást nem kaptam arra sem szóban, sem írásban , hogy mennyi méhhullát, vagy növénymintát kell szednem.
Egyik alkalommal ezt Tóth Péter szóvá is tette, így a következő találkozásunkkor több tövestől kihúzott napraforgót vittem az OMME Központba.
És láss csodát, íme elértünk eddig, LE VAN ÍRVA MENNYIT KELL MIBŐL SZEDNI.
Na de ne örüljetek, mert, hogy mikor az még nincs.
Ehhez is kellett 6 év, majd csak egyszer meghallják, hogyan is kell szabályosan mintát venni.
Íme:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/323140/Nyilv%C3%A1nos+elj%C3%A1r%C3%A1srend_M%C3%A9helhull%C3%A1s_2020+03+17.pdf/32753041-f5e5-fdb0-4ccf-f1b709f72698?t=1584689494073
És a lényeget kiemelve:
"A gyanú alá eső területekről területenként 1 kg tömegű átlag növénymintát kell venni.
Gyümölcsfák (cseresznye, meggy, alma stb.) esetében a vizsgálathoz elegendő 0,3 kg tömegű
virág, tekintve, hogy nagyobb mennyiségű minta megszedése komoly károkat okoz a termelőnek."

Már csak az a kérdés, hogy ez mióta van így, és eddig mi volt?
Mennyit értek eddig a vizsgálatok, ezen "brossúra" nélkül?
No nem folytatom, ebben a ramaty időben kellemes időtöltést.
Nagyernyei Attila



« Utoljára szerkesztve: 2020. Március 22. 17:06 írta Nagyernyei Attila »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1182 Dátum: 2020. Március 29. 21:37 »
Ezt a reklámot találtam netezés közben.

https://www.fmcagro.hu/landing/avaunt.html

Na vajon mi lesz a méheinkkel ettől a szertől.
Ezt ígérik a gyártók:

— 8-(10) nap tartamhatása van;
— bimbós állapotban történt permetezés után, a kinyíló virágot látogató méhek nem károsodnak”

Ehhez hasonlókat már többször hallottunk.
Mit mondtak a neoknál?
A virágig nem jut el hatóanyag.
És mi derült ki?
Az,hogy eljut odáig és a mai laboratóriumi vizsgálatok kimutathatósági határértékénél jóval kisebb (század,ezredrészei is) károsítják a méhek idegrendszerét.
“A kinyíló virágot látogató méhek nem károsodnak.”
Talán így lesz,bárcsak így lenne.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2020. Március 29. 23:41 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1183 Dátum: 2020. Március 29. 23:44 »
Egy kicsit utánanéztem ennek a repcében használható az új szernek,mert a hirdetésben csak a szép szavak vannak.

Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 

Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos
Veszélyesség vízi szervezekre   
Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 
Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos

Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 

Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos
Veszélyesség vízi szervezekre   
« Utoljára szerkesztve: 2020. Március 30. 00:01 írta Csányi Antal »

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #1184 Dátum: 2020. Március 31. 22:45 »
Két napja egy kicsit be aludtam és csak most érek rá újra az Avaunt nevű szerrel és hatóanyagával foglalkozni.

Lássuk repcében történő használatáról mit írnak.

“Az indoxakarb kiváló, akár 8–10 napos tartamhatást mutat a zöldbimbós állapotban történő kijuttatás után.”

Hát!
Ez nekünk nem akkora boldogság.
Régóta mondom a hosszú hatástartamú szerek miatt vannak az utóbbi tíz-tizenöt évben tapasztalt méhelhullásaink.
Egyszerű,nem bomlik le a szer a virágzás kezdetére.

“Felhasználási javaslatok
A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!”

A termék ismertető két idézet része is mutatja a forgalmazónak a helytelen hozzáállását a kijuttatási időhöz.
Abban az estben lenne korrekt az ismertető ha így szólna a felhasználási javaslat:
A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszak előtt 10 nappal már nem alkalmazható.

https://www.fmcagro.hu/ChemiNova/web.nsf/Pub/avaunt_150_ec.html

Féltem én már a méheimet mindenféle vegyszertől ami hosszú hatástartamú.
Ha a gazdálkodó későn juttatja ki a hosszú hatástartamú szert (akár az Avaunt-ot akár a klórpirifosz hatóanyagú szereket,vagy a “Jóisten” tudja milyen szert amit innét-onnét beszerez ) akkor méheinknek reszeltek,pusztulni fognak mint a szél.
Sajnos idén is félni kell a repcétől.
A klórpirifosz hatóanyagú szereket,amik szintén nagyon hosszú hatástartamúak ugyan betiltották,de csak április 16.-ától kezdve.Ha a gazdálkodók április 15.-e körül juttatják ki,akkor a repcén a virágzás elején nagy veszteségeink lesznek.

Az későn kijuttatott hosszú hatású akármilyen szerek esetében az álló méhészetek nagy károkat fognak elszenvedni,míg aki repce mentes helyről később vándorol az ilyen helyre akár nagy eredményt is elérhet.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2020. Április 01. 06:52 írta Csányi Antal »