A mikroszkópok mélységélessége kicsi, továbbá a fényerő, amit a szem elvisel korlátozott, ezért különböző kiegészítő eszközök és módszerek szükségesek. Ezek sem olcsók, de nélkülözhetetlenek.
A tárgylemezen legkönnyebben folyadékcseppeket, illetve keneteket lehet vizsgálni. A kicsi mélységélesség miatt a folyadékcseppet a tárgylemeznél jóval vékonyabb üveglappal fedőlemezzel szoktuk lefedni. A két üveglap közötti folyadékréteg már elég vékony, hogy az objektív lencserendszerén át élvezhető képet kapjunk. Ez az üveglap ugyanott vásárolható, ahol mikroszkóphoz való egyéb felszerelés is.
A kenetek készítése is érdekes lehet, pl virágpor vizsgálatához. Ilyenkor lecseppentünk a tárgylemez egyik végéhez a vizsgálandó anyagból és egy másik tárgylemezzel a cseppet végighúzzuk a tárgylemezen. Aztán az általunk kiválasztott legjellemzőbb és átvilágítható részt fedőlemezzel lefedjük. Ezzel védjük is ezt a részt a kiszáradástól. A lefedett részt vizsgáljuk a mikroszkóppal.
A metszet készítés nehéz dolog. Ahhoz speciális szeletelő eszközök és festékek, zselék stb. szükségese. Sőt szeletelés előtt és után a vizsgálandó anyag jellemzői szerinti beágyazás, kezelés festés is szükséges lehet. Örösi sok metszetet készített és azt hiszem le is írta egy-egy helyen az általa alkalmazott eljárásokat vázlatosan. Ma is alkalmazott eljárások ezek, de nagyon kevés helyen csinálják az országban, szinte csak tudományos kutató helyeken. És biztos nagyon sokat változtak is a módszerek Örösi óta.
Mi az amire a leggyakrabban használják a mikroszkópot ma a méhészeti labormunkánál? Fajtabélyeg vizsgálat, nosema és egyéb kórokozók vizsgálata, pollenvizsgálat. Hol? KÁTKI és az állategészségügyi laborok, illetve egy-két egyetemi kutatóhelyen. De a mikroszkópos morfológiai vizsgálatok mellett ma már egyre fontosabban sőt sok esetben perdöntő erejű a biokémiai, ezen belül is az örökítő anyagok és a fehérjék vizsgálatának eredménye. Csak egy példa, hogy egy anyanevelő méhállományában a buckfast fertőzöttséget nem feltétlenül lehet morfológiai jegyek alapján kimutatni, viszont a biokémiai vizsgálatok egyértelmű választ adhatnak, bár tudomásom szerint ma ilyen mélységű fajtavizsgálat Magyarországon nem történik.