János!
Ahhoz, hogy tisztán lássunk miért kell elvenni a fiasítást, főleg kétszer, és ez hogy függ össze az összes töltényünkkel, lehet, hogy egy kicsit messziről kell kezdenem. A fiast az atka miatt kell elvenni. Nem fias kivillázás, mert akkor az atka ott marad, legalábbis a szaporodóképes nőstény, amit az ezt követő kezelés vagy elpusztít, vagy nem. A nyitott fias villázása pedig szintén nem biztos, hogy teljes hatékonyságú, hiszen ott maradhat pete, amelyhez aztán a benn hagyott atka majd bebújhat. Legtisztább kivenni az ilyen keretet (kereteket), ahol fias van. Miért nem elég egyszer? Na ez az, ami összefüggésben van azzal, hogy ellőttük az összes töltényünket. Már ami a szintetikus kémiai szereinket illeti (a természetesekről később írok). Fluvanilátra a kilencvenes években a falapok áldásos hatása miatt 6 év alatt rezisztencia alakult ki. Pontosabb azonban úgy fogalmazni, hogy tolerancia . Ez abban különbözik a rezisztenciától, hogy az adott kezelési módszer által elérhető szerkoncentráció a méhek szőrzetén nem képes elpusztítani az atkák túlnyomó többségét. A legmegtévesztőbb ilyenkor az, amikor atkahullás van szép számmal,de ez csak kb. az atkák felét pusztítja el. A méhész azt hiszi jó a szer, de mégsem. Ez van most az amitrázzal, Mitaccal füstölve. Papírlapon már egyáltalán nem jó, és véleményem szerint műanyag hordozón sem. Tehát van most két részlegesen ható szerünk. Szerintem az elkövetkező években e két szerre kialakul egy olyan fokú hatástalanság, hogy a méhész nem lesz képes megvédeni az állományát atka ellen, akármennyit kezel ezekkel a szerekkel. A fluvanilát jelenleg még elfogadható hatékonyságú, de a tolerancia kialakulásához szerintem már elég lesz neki 3 év is folyamatos használat mellett. Ugyanis a Bayvarol szintén szintetikus prietroid,mint a fluvanilát csak nagyon alacsony adagban, és az már nagyon sok helyen nem működik. A tolerancia pedig vélhetően a piretroid gyökre alakul ki, tehát úgynevezett keresztrezisztenciának (toleranciának) túlontúl is nagy a vaklószínűsége. Nem beszéltem még a kumafoszról: ez a Perizin, melyet Amerikában Check Mite plus néven használtak a méhészek tartós hordózóként, és szinte teljes rezisztencia alakult ki rá. A létező legnagyobb szakmai hiba lenne ezt Magyarországon is engedélyeztetni, mert akkor nem maradna szer a téli kezelésekre. Az igaz, hogy alapvetően télen egy nyáron már előrehaladott toleranciát mutató szerrel is el lehet érni kielégítő eredményt, mert ekkor egyszerre több hatóanyagot viszünk be, nem kell számolni azzal, hogy kelő méhek felhígítják a szerkoncentrációt stb. Valószínű azonban, hogy ugyanolyan hatás eléréséhez több kezelés kell. A nagy bökkenő viszont itt jön,létezik-e olyan méhészeti gyakorlat, mely évi egyszeri (tehát csak téli kezelésből (vagy kezeléssorozatból) áll és ezzel meg lehet védeni a méhállományt. Hiszen ha nincs nyári kezelésre alkalmas szer, akkor csak a fiasmentes időszek kezelése marad meg számunkra, ami a szintetikus kémiai szerek alkalmazását illeti. Szerintem ilyen technológia nincs. Ez ugyanis azonos a mentes állapottal. Vagyis ha csak egy atka is életben marad, akkor az atkapopuláció olyan magas lesz egy év alatt, hogy a családot elpusztítja. Ha sikerül is túlélni az első ilyen év után a telet, akkor a következő év már olyan magas atkaszinttel indul, hogy a másodikat nem sikerül. Tehát nyilvánvaló, hogy mesterségesen kell létrehozni mondjuk októberben fiasmentes állapotot. Azonban ez sem elég a természetes kémiai szerek esetén, gondolok itt az oxálsavra. Az oxálsav hatása lassú. Sokan azt gondolják, hogy tartós hatású, pedig erről szó sincs. Legalábbis az idei november-decemberi kísérleteim ezt látszanak igazolni. Alapvetően arra voltam kíváncsi, hogy az oxálsav hatékonysága és a Perizin hatékonysága milyen egymáshoz képest. Ezért november közepén fiasításuktól megfosztott családokat kezeltem BVHC-val úgy, hogy keretenként spricceltem le a méheket. Az az összes oxálsavas kezelés közül is a leggyorsabb hatású. Kb. 2 hét múlva kaptak egy Perizint, akkor kb az oxálsavtól lepotyogott atkák 10 százaléka esett le. Most december közepén is adtam Perizint ugyanezeknek, akkor az előző Perizines potyogás fele, de több helyen ugyanannyi potyogott még. Én arra gyanakszom, hogy itt ismét beindult a fiasítás, és a lassú hatású oxálsav elől be tudtak bújni az atkák az újrainduló fiashoz. Van más magyarázat is, akkor viszont az oxálsav hatékonysága kisebb annál, amit a szakirodalom leír( 90-95 helyett, kb. 80). Nekem valószínűbbnek tűnik az előző variáció. Mi ezzel a gond? Ha fias jelenléte mellett történik az oxálsavas csorgatás, akkor nem 9 nap múlva, hanem már azonnal be tudnak bújni a fiasba. Lehet, hogy majd két hét múlva lesz olyan atka amelyik itt a fiasban elpusztulva csak akkor kerül elő, de jelentős része túléli a kezelést. Ezért kell kétszer elvenni a fiast 3 héten belül, és mindkét alkalommal kezelni. Én őszintén szólva azt gondoltam, hogy ahonnan elvettem a fiasítást ott nem indul újra, mert nem fogja a család fias hiányában újra felmelegíteni a fészket, de most ez úgy tűnik, hogy nem így van. Lehet, hogy közrejátszik a sok virágportartalék is idén a méz alatt, és más években ez nem lesz így. Külső hőmérséklet vonatkozásában úgy látszik, nem elég a 2 fokos nappali hőmérséklet a fias leállásához, akkor, ha időnként előfordulnak 6-8 fokos nappali hőmérsékletek.
A szintetikus kémiai szereket 30 éve több ezer hatóanyag közül választották ki, hogy az atkaölők közül melyek azok, melyek a méhekre nem toxikusak. Találták ezt a néhányat. Alapvetően 3 nagy csoportba tartoznak: piretroidok (fluvanilát, flumetrin), szerves foszátészterek (Perizin, Supona), és az amitráz egy külön csoportba tartozik) . Mindhárom csoport esetében van már bizonyíték a toleranciára. Erre mondtam, hogy ellőttük az összes töltényünket néhány évtized alatt, mi marad a következő évszázadokra ? Mondhatnánk, hogy a természetes kémiai szerek. Az oxálsavról írtam. Ez úgy látszik, hogy alkalmatlan lesz nyári kezelésre. Egyetlen olyan szer van, ami számításba jöhet, az a hangyasav (talán még a tejsav). Nagyon nagy kérdés, hogy a mi klímánkon ez elégséges védelmet képes-e biztosítani ? Nagyon reménykedtem a MAQS-ben, itthon Apistonik néven lehet kapni. Ez egy gél formulációs hangyasav. Zombee próbálta, és azt írta, hogy nem volt jó. Igazából egy elképesztő dolog miatt.Ha jól emlékszem azt írta , hogy a gyártó azt mondja, ha sérül a gél külső burkolata , akkor nem működik. A baj az, hogy a csomagolásból nem lehet úgy kivenni, hogy ne sérülne ez a burkolat. Talán ezen azért lehet javítani, de a probléma a téli kezelésre továbbra is fennmarad. Oxálsavval vélhetően akkor lehet kellő szintre csökkenteni az atkapopulációt, ha a kezeléssel egyidőben a fiasítást is elvesszük. Ha nincs nyári szer, akkor ezt három héten belül kétszer kell majd megtennünk. Ha ez nem biztosít számunkra egy olyan állapotot, hogy 100 családból csak 20-30-nál maradjon egy-egy atka, akkor remény sincs nyári szer hiányában. Hát erre vonatkozik a töltény ellövése: elképesztő módon pazaroltuk el a hatékony szereinket. Egy mentes állapotra való törekvés helyett (most ebbe nem akarnék belemenni, hogy lehetséges-e vagy sem) mindig megelégedtünk a félmegoldásokkal.