Kiskakas!
Köszönöm, hogy megkukorékoltad, pedig azt gondoltam reggel írom csak meg.
Tehát ma Dunavarsányba, az Aranynektár mézüzemének bemutatására én is kaptam meghívót.
A kapuban regisztráció, szigorúan csak meghívottak mehettünk be.
Az IB tagok (Dr. Fendrik Péter kivételével) nem voltak kíváncsiak a világszínvonalú üzemre, amely Magyarországon a legnagyobb, és Európában is jelentős vállalkozásnak számít. Pedig az összes IB tag személyes meghívót kapott!
Azzal kezdődött a szakmai rendezvény, hogy a 60 fő körüli csoport két részre osztották, és a higiéniás beöltözés után bementünk a mézmintavételi csarnokba. Itt megtekintettünk egy egyerű hidraulikus szerkezetet, amely alkalmas arra, hogy a hordós méz tartalmát (a kristályos mézet is) teljes keresztmetszetben megmintázza.
Innen a laborba vezetett bennünket Takács Ferenc. A mai legkorszerűbb laborvizsgálati eszközöket is bemutatta, amely a Brémai labor méréseit tudja. Ez tíz a mínusz kilencediken pontosságot jelent!!!
Többféle méztöltő, mézcsomagoló, lépes méz szeletelő-csomagoló gépsort láttunk üzem közben.
Fényképezni tilos volt, minden saját fejlesztés. Fűthető saválló tartályok, amelyben a meleg mézet egalizálva keverik is, befogadó képességük 50 tonna. Volt kisebb is, attól függ mekkora az igény.
Csilli-villi minden!
Az ebéd alatt szakmapolitikai kerekasztal, fórum, méhészklub zajlott, aminek nem érdekes az elnevezése, tehát egy kötetlen beszélgetés.
A hallgatóság fogyasztotta a marha gulyást, míg Takács Ferenc szakmai észrevételeit tartotta.
Lehet, hogy az IB-t ez nem érdekelte? A jelenlévő elnököket annál jobban, mert nagyon sok méhészeti rendezvényen részt vettem a 31 év alatt, de ilyen aktivitást ritkán tapasztaltam.
Olyan ágazatunkat érintő, és nekünk méhészeknek húsba vágó kérdések kerültek megvitatásra, amiről az OMME hallani sem akar. Véleményem szerint, a mézminőség mindenkit érint, mert azért dolgozunk, hogy a termékünket jó áron el tudjuk adni. Viszont a mézünk útja a boltig rögös. Ezt a kérdést tovább nem firtatom, mert ártanék vele.
Másik nagy gond, hogy továbbra is dől Európába és az országunkba, az ismeretlen (vagy ismert) eredetű, főként Kínai méz. A címkén is megjelölik, hogy EU és EU-n kívüli mézek keveréke. Takács Ferenc szerint így akár a Holdról is származhat. Az OMME szerint ez kereskedői probléma, oldják meg ők.
Én a többi hozzászóló mondókáját nem idézném, engem először Takács Ferenc leállított, hogy nem azért jöttünk össze, hogy az OMME-t kritizáljuk. Sajnálom, nagyon meg kellett volna erőltetnem magam, hogy jót mondjak róluk, így leültem.
Második hozzászólásom, már jobban sikerült. Arról beszéltem, hogy a tej terméktanács megtiltotta a tej szó használatát azokon a termékeken, ami tejporból, meg mindenféle katyvaszból készül.
Később levetették a dobozokról a tehenet is. Most "Reggeli ital" néven fut.
Ezt mindazért, mert a tejtermelők érdekét sértette!
Mit tesz értünk az OMME, hogy ne lehessen Kínai méz, és ne lehessen EU-n kívüli mézet behozni csupán az árletörés miatt? A magyar mézen kívül, ha más van az áruházak polcain, az a mi érdekünket sérti.
Egy szó mint száz magunkra maradtunk.
Milyen érdekvédelmi szervezet az, amely nem foglakozik a méhészeket érintő kérdésekkel?
Az aktív hozzászólásokból azt szűrtem le, hogy az ilyen szakmai napokra nagy szükség lenne.
A folyosói beszélgetéseken nem az alapszabály , hogy közhasznú, meg nem közhasznú kérdés kezd kirajzolódni.
Ettől súlyosabb, egyre többen komoly változást követelnek.
Takács Ferenc szerint az erő a mi (méhészek) oldalán van.
Én ezt nem értem.
Nagyernyei Attila