Kakaskukorékolás

 

Tisztelt Kíváncsi. Logikai bukfenc van. Vagy van migránsatka, vagy az amitráz nem tudom mit ráz de az atkának már nem annyira.
Ugyanis: át amitrázozott szezon után (ködölőből bevetve) még mindig hull az atka, néhol több mint elég. Tehát vagy migri, vagy fenthagyta az amitráz. Mondjuk kíváncsi lennék hogy ez az amitráztolerancia mindenhol azonos mértékű-e. Környékünkön még mindig a szent grál az amitráz-étolajos lámpabél, intimbetét, falapoc, anyámkínja egyszercsak majd kiszedve a kaptárból...

Utóiratként még csak annyit hogy itt mondanék köszönetet a kedves méhészkollégáknak akik a tartóshordozók rendszeresen szakszerűtlen használatával elintézik hogy ne legyen mivel védekezni. A kumafosz is ide jut. Ahova a többi.

Tegnap méhészetemben járt a Szerb Méhészek Egyesületének Elnöke Roboljub Zsivadivovics, és vele együtt még 3 szerbiai magyar méhésztárs.
Természetesen méhészkedtünk, és atkát irtottunk.
Náluk is gond volt a napraforgón, de talán nem akkora mint itthon.
Az atkavédekezési technológiájukról annyit, hogy semmilyen nálunk engedélyezett (gyári) készítményt nem használnak, és semmi gondjuk az atkákkal.
Volt közülük aki 4 féle házi készítménnyel védekezett idáig, és bombák a családok.
Az elnök is mutatott a telóján egy videót, amit tegnap készített.
Gyönyörű, népesek a méhcsaládok.
Amiért hozzászóltam.
Ők is azt állítják, hogy a kumafosznak befellegezett.
Ahol tavaly hatékony volt, az idén rengeteg atkát söpörtek le utána a füstöléssel.
A méz felvásárlási ára náluk fajtánként átlagban 100 forinttal több, a tiszta propoliszért 16-17.000 Ft-ot kapnak átszámítva.
Röviden ennyi.
Nagyernyei Attila

Az atkavédekezési technológiájukról annyit, hogy semmilyen nálunk engedélyezett (gyári) készítményt nem használnak, és semmi gondjuk az atkákkal.

Ejnye bejnye... Csak aztán nehogy ezt megtudja a szerb miniszter mert lesz kapsz nekik. 
Egyébként ha ezt a szerbek csinálják az érdekesség, de ha mi írjuk le ugyanezt, akkor azt elítéli, és tűzzel vassal üldözi a klubvezető.     
Akinek van kedve keresse vissza, nekem nincs, de kb. szóról szóra ezt írtam pár hónapja, hogy a saját pancsolmányaim óta nincs gondom az atkával.

Burkoltan céloztam rá, /azért végeztem az oxálos fényképezést/ hogy az amitráz már nem 100%-os atkahullást ad, viszont az oxálra még jól hullik. Utána is. Az, hogy ez "betolakodó" vagy saját, az mindegy.

Van ennek a következtetésnek egy másik olvasata is. 2007 tavaszán, ha jól emlékszem, az volt az az év, amikor először nagyon enyhe volt a tél. Előtte nem csináltam zárókezelést, ezért márciusban lekezeltem az állományt saját kartonlapos amitrázos hordozóval. Hullott vagy negyven atka családonkét a tizenkét nap alatt. Megismételtem. Ugyanannyi hullott. Aztán megint ismételtem. Ugyanannyi hullott. (Nagyságrendileg, nem szám szerint). Aztán ősszel a fias kikelte után ugyanez a technológia szépen hozta a 90-10-1-hez közelítő meredekséget, szemben a tavaszi nem csökkenővel. Arra a következtetésre jutottam, hogy az atkák egy része, a tartós hordozó ellenére be tud menni a fiasba, mielőtt elpusztulna. De miért mindig ugyanannyit tudok lehozni? Főképpen pedig a jelenséget nem magyarázza a rezisztencia, mert ősszel jobb a hatékonyság. Nekem az a magyarázatom, hogy az az atka marad életben, amelyik hamarabb be tud menni. Amelyik később, az elpusztul. Tehát időre van szükség, hogy összeszedje a halálos dózist. Az azonos mértékű hullást azonban ez még nem magyarázza. Abban az esetben viszont, ha feltételezzük, hogy a fiatal atka van tovább kinn, és az öreg hamar bemegy, akkor valójában mindig ugyanazoknak az öreg atkáknak a szaporulatát irtom fiasításos idényben. Fiasítás nélkül viszont az öreg atka is összeszedi a szükséges mennyiséget.
Ezen az alapon van olyan olvasat, hogy a két különböző szer, két különböző atkagenerációt irt. Ugyanannak az öreg atkagenerációnak két különböző utódgenerációját. Fiasítás kikelése után pedig a második szer leviszi az öreget. De az első is levitte volna.
Ezt az egyenlő hullást egyébként tavaly Polai Richárd a Zöldön mutatta be oxálsavval. Idén én CHM-mel és fluvaniláttal tapasztaltam meg fiasításos időben. Tehát ez nem egy szerfüggő jelenség. Szerintem alapvetően egyedül az amitráz volt arra képes, hogy fiasításos időben meredek hullási görbét tudjon produkálni. Ma már az sem.
Bocsánat. Az előbb rosszul fogalmaztam. Az amitráz volt arra képes, hogy egy-két évtizeden keresztül legyen erre képes, a többi csak néhány évig.

Felesleges... meg aztán sokan is vagyunk. Közben neo is rávilágított részben.
Írtam valamit, de inkább csak wr-nek küldtem át. Jól tettem wr?

Egyébként ha ezt a szerbek csinálják az érdekesség, de ha mi írjuk le ugyanezt, akkor azt elítéli, és tűzzel vassal üldözi a klubvezető.     
Akinek van kedve keresse vissza, nekem nincs,

1.-LUSTA VAGY WR? TESSÉK:

Soha nem használtam pancsolmányokat!
A papírzsepit is csak akkor ha "dáthás" vagyok.

A szakmai meccset akkor fogom folytatni, ha olyan hangnemben diskurálunk amely megüti a minimum szintet.
Wr méhésztárs elfogultsága elfogadható lenne, ha nem ócsárolná a másként méhészkedőket.

2.-NA ÉS EZ? MA IS AKTUÁLIS?

Év végi gondolatim az OMME uraihoz.
Érdekesnek tartom, hogy az Alkalmazott Kutatás témája milyen kevés méhészt érint meg.
Ennek egyszerű oka lehet, eddig semmi értelme nem volt, az összes pénzt marhaságokra költötték, és az MVH ezt simán kifizette.
Akkor meg minek aggódok?
Azért mert óriási gondok vannak a méhegészségügy területén, új atkairtó készítmények még a láthatáron sincsenek.
Amikor egy kutatási programban ilyen elemi dolgokat írnak, elgondolkodik az ember, hogy egyáltalán foglakozik e ezzel valaki, vagy csak a pénzpocsékolás a cél.
A kutatási programról írt beszámoló olyan siralmas, hogy nem árt az ismétlése, pedig egyszer már beidéztem.
"A kaptárak kezeléséhez szükséges anyagok és eszközök mellett méhészeti gyógyszerek és a méhészet karbantartásához szükséges kisebb eszközök, anyagok kerültek beszerzésre a munkáskesztyűtől a sorozatfúróig. Az ősz folyamán erőteljes rablásos helyzet alakult ki, ami szükségessé tette egyes méhcsaládok egyesítését, illetve megszüntetését, így jelenleg ötvenhat család található a méhészetben. "
Komolyan mondom, hogy az egész társaság egy agyrém!
Nagyon gyorsan meg kell szabadulnunk tőlük, mert a magyar méhészeti ágazatot teljesen lejáratják.
És még van "arcuk" ezt nyilatkozni?
"Néhány évvel ezelőtt az egyesület vezetőire és a tanulmányúton részt vevőkre mély benyomást tett a Prága melletti Dol Méhészeti Kutatóintézetében tett látogatás."
Erre ne legyenek büszkék!
Ott a méhészeti kutatók biztosan nem azt írják le a szakvéleményükbe, hogy beszereztek egy terepjárót, lefestettek néhány kaptárt, és ami csúcs ehhez még munkáskesztyűt is vásároltak.
Komolyan mondom, hogy ha ma itt tart a magyar méhészeti kutatás és ehhez a minisztérium is asszisztál, akkor csak magunkban bízhatunk.
Ezért van a pancsolás, otthoni kísérletek garmada mert az OMME legnagyobb feladata egy pár kesztyű beszerzése.
És annyira szánalmasak, hogy ezt még le is írják.
Itt a vég.
Nagyernyei Attila

Felesleges... meg aztán sokan is vagyunk. Közben neo is rávilágított részben.
Írtam valamit, de inkább csak wr-nek küldtem át. Jól tettem wr?

Jól. 

Lengyeleknél is találtak már darázs lárván atkát.

forrás: https://www.researchgate.net/publication/20900410_The_mite_Varroa_jacobsoni_Oudemans_1904_on_larvae_of_common_wasp_Vespa_Paravespula_vulgaris_L

The nest with living wasps in Swarzedz was destroyed on 5th September 1988. Three adult females of Varroa jacobsoni were found on larvae of Vespa (Paravespula) vulgaris. It was the first record of the occurrence of V. jacobsoni in V. (P.) vulgaris colony in Poland.

Három felnőtt atkát találtak a darázs lárváján. Ez volt az első híradás Lengyelországból 1988-ban.

Tekintettel arra, hogy a svájci eset és ez függetlenek egymástól leszűrhető a a következtetés: nem gyakori jelenség, de előfordul.

No látjátok, így kell csinálni mint Körmendy Rác.
 Be dob valami marhaságot, és azt csócsálgatjátok. Ahelyett, hogy Bross és csapata viselt dolgaival foglalkoznátok.
Milyen érdekes. Most nem jut eszébe Attilának se, hogy ez a téma nem ide való, és át kéne tenni a megfelelő rovatba.

Most éppen mit szeretnél hallani, dicsérő vagy elmarasztaló szavakat?

Üdv. jani bátya

https://en.wikipedia.org/wiki/Vespula_vulgaris

Itt is írnak a lárvákon talált atkákról.
 
De érdekesség lehet a deformált szárny vírusa is a lódarázsnál.
http://www.bulletinofinsectology.org/pdfarticles/vol70-2017-261-265forzan.pdf

Üdv. jani bátya

Helyreigazítás!
Néhány nappal ezelőtt, tévesen írtam egy titulust, és felhívták a figyelmem, amit ezúton köszönök!
"Szia Attila!
Olvasom a fórumban, amit a becsei méhészekkel való találkozósodról írtál. Akivel beszéltél, az az óbecsei Tisza ME elnöke volt, Mucsalov Mile, nem pedig az országos elnök Zsivadinovics."
Valóban, de amikor náluk jártam egyesületük jubileumi ünnepségén (még Rónai Pista bácsival) akkor is összekevertem a két elnököt.
A hozzászólásom többi részével nem volt gond, azt helyesnek tartották.
Bocsánat!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Látom a fődoktor úr kepeszt darázs ügyben. Írd meg neki, hogy az általa idézett cikket is ismerjük, azt is olvastuk, hogy 1988-ban szám szerint három adult nőstény-atkát leltek a lengyel kutatók, de a svájci és a lengyel "felfedezéseken" túl volt olyan közlemény is, mely talált az atkánkból poszméhen, zengőlégyen és ganajtúró bogáron (!) is.
Küldök egy linket, amiben mind a három hivatkozás is benne van.
https://books.google.hu/books?id=cEp-1ps32akC&pg=PA38&lpg=PA38&dq=Varroa+mites+on+Paravespula+vulgaris&source=bl&ots=z8TfsVTou7&sig=TkT3iw5ztLVqHKjMgsLY3QyaWk0&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiok9jGzILeAhUqM-wKHSvMBzEQ6AEwCXoECAUQAQ#v=onepage&q=Varroa%20mites%20on%20Paravespula%20vulgaris&f=false
A fődoktor úr konklúziójával egy probléma van: 1988 óta egyetlen cikk sem említi, hogy darázs fészkében előfordult volna a Varroa, ő pedig a legelső, megkifogásolt hozzászólásában a darazsakon való tömeges Varroa-megjelenést, "darázslovaglást"  valószínűsített:
 
KörmendyRácz
Re:Kakaskukorékolás

« Válasz #2993 Dátum: 2018. Október 06. 07:52 »

"Sajnos ez az iszonyatos darázs invázió az atkának is segít. Mint az köztudott, a mi drágalátos atkánk nem olyan hűséges, hogy csak a mézelő méhek vérét szívná. Megtalálták már közönséges darázson is. (Felnőttön és fiasban is!)

Azaz lehetne az atkafertőzés tekintetében a megfigyeléseinket pontosítani. Akinek van alkalma darazsat irtani, az számolja már meg, hogy hány atka volt? Bármelyik méhészetben használatos módszer jó, csak tudnunk kell, hogy a darázsirtó is vitt le közvetlenül atkát, azaz a földre is esett atka jócskán. (Nem tudom, hogy az atka halála után meddig kapaszkodik, a hullagörcs mikor engedi el.

Szóval a mi jó tudós apiterapeutánk ahelyett, hogy bevallaná: "Mint az köztudott, gyakorta ökörségeket írok és beszélek", inkább igyekszik kisiklani a szorításból"

Méhészeti közélet / Re:Kakaskukorékolás
« Utolsó üzenet: írta KörmendyRácz Dátum 2018. Október 15. 22:03 »
Lengyeleknél is találtak már darázs lárván atkát.

forrás: https://www.researchgate.net/publication/20900410_The_mite_Varroa_jacobsoni_Oudemans_1904_on_larvae_of_common_wasp_Vespa_Paravespula_vulgaris_L

Idézet
The nest with living wasps in Swarzedz was destroyed on 5th September 1988. Three adult females of Varroa jacobsoni were found on larvae of Vespa (Paravespula) vulgaris. It was the first record of the occurrence of V. jacobsoni in V. (P.) vulgaris colony in Poland.

Három felnőtt atkát találtak a darázs lárváján. Ez volt az első híradás Lengyelországból 1988-ban.

Tekintettel arra, hogy a svájci eset és ez függetlenek egymástól leszűrhető a a következtetés: nem gyakori jelenség, de előfordul.

Nos, a következtetése briliáns, hiszen nem azt írja, hogy hülyeséget beszéltem, amikor azt írtam, hogy az atkainvázió és a darázsinvázió szorosan összefügg, hanem most két igazolható(?) irodalmi hivatkozással igyekszem bizonyítani, hogy nem is mondtam akkora ökörséget egykor... Olyan szánalmasan "olvastam-körmendys"....

Valóban, de amikor náluk jártam egyesületük jubileumi ünnepségén (még Rónai Pita bácsival) akkor is összekevertem a két elnököt.

Most meg a Rónai Pista Bácsit a Pita bácsival.  Annyi baj legyen!