Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1112740 megtekintés

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2896 Dátum: 2024. Március 02. 10:52 »
Legyetek szívesek segíteni a tudatlanságomon. A behozott ukrán mézről ki állít ki laborvizsgálatot, melyik országban végzik a labort? Valamint van arról információnk, hogy nyugatra "leszállítva" mennyi lehet a magyar méz kilónkénti hordós ára? Ezt úgy értem, hogy Brunner 470 forintos felvásárlási árról beszél ukrán vegyesméz esetében, ami leszállítva már 2,26 euro/kg-ba kerül. A különbséget kiszerelési és homogenizálási költségekkel indokolja. Nálunk mekkora lehet a felvásárlói ár és nyugatra leszállított ár közötti különbség? Azért izgat, mert tavaly 390 ft egy euro.
« Utoljára szerkesztve: 2024. Március 02. 11:04 írta dzso bacsi »

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2897 Dátum: 2024. Március 03. 11:03 »
"Ezt írja Miklós552 nekem:
"Attila Te nagyon buta vagy!"
Így még soha senki nem mondta ezt nekem, de ha te így gondolod, akkor biztosan úgy is van.
Anno amikor a Paksi Atomerőműben turbinagépészként, majd turbina operátorként dolgoztam, az ottani mérnökök mind mást nyilatkoztak rólam."

TE JÓ ISTEN AZ ÉGBEN!

Hogy mertek téged ott alkalmazni?

Csoda ,hogy valami katasztrófa be nem következett!

Ilyen "pengeéles memóriával" szerintem csodával határos ,hogy megmenekültünk tőle!

Példák vannak rá, azt is elfelejted amit egy órán belül mondasz, vagy írsz.

Megfelelő gyógyszer rá a : cavinton,de azért kérdezd meg kezelő orvosodat,gyógyszerészedet! ;)


Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2898 Dátum: 2024. Március 04. 20:02 »
Érdekes olvasni való!
"Tisztelt Pásztor Zoltán Úr!

Nem értem, miért állítja, hogy ön nem kapta meg az előző levelünket? Az OMME honlapon elérhető nyilvános email címekre küldtük ki, közötte az ön email címére. A válasz is arról az email címről érkezett, amire önnek elküldtük. Magunk részéről sajnáljuk, hogy az OMME szétesett és száznál több, látszólag eltérő állásponton lévő szervezettel kell leveleznünk.

Szerintünk hiába próbál zavart kelteni, a magyar méhész társadalom logikusan gondolkodó többsége számára világos, ami történt. A kormány mindent elkövetett a gazdák - beleértve a méhészek - érdekében: többek között az ukrán importtilalom bevezetésével.
Az egész szezonban, amikor legnagyobb a kereslet a mézre érvényben volt és nem hozott eredményt. Nem nőttek, nem nőhettek a felvásárlási árak. Látva az értelmetlenségét és azt, hogy a csomagolóknak milyen kárt okoz, megszüntette a tilalmat. Egyébként nem csak méz esetében szűnt meg a tilalom!
Ez az intézkedés a mi szempontunkból elkésve született meg. Elszalasztottunk sok potenciális megrendelést, mert a beszerzés bizonytalan volt!
Az, hogy szükséges lépés volt a tilalom feloldása Pásztor úr ön is megerősítette! Ön is leírta, hogy piaci áron már nincs eladó virágméz Magyarországon. Mi is ugyanerről tájékoztattuk miniszter urat. Ami nem eladó piaci áron az számunkra pont olyan, mint ami nincs!!!
Ön kifejtette, hogy a tönkremenetelünk nem fáj önnek és barátainak. Szerencsénk az, hogy a magyar kormányzat számára mi érdekeink is fontosak. A mézzel foglalkozó cégek nyilvános pénzügyi adataiból kiderül, hogy a magyar kiszerelők tevékenységéből a költségvetésbe befolyó adó, forgalmi adó, járulék többszöröse annak, mint amit a hordós export cégek befizetnek, pedig csupán a magyar nagytételes mézkereskedelem egynegyedét adjuk.
Örülünk neki és támogatjuk, hogy a méhészek teljes adómentességet és évente több milliárdos támogatást kapnak. Nagyon sok embert érint és a méhészeti tevékenység a környezetünk állapotának megőrzésében is nagyon fontos! De az azért tény, hogy a méhészek gazdasági tevékenysége - velünk ellentétben - nem támogatja, hanem apasztja az állami bevételeket.

Azzal teljesen egyetértek, hogy a méhészek szervezeteiben lévő belső hatalmi harcok nem ránk tartoznak. Viszont az, hogy ön céljai eléréséhez ellenséges képet fest le a magyar méhészeknek rólunk csomagolókról, már ránk is tartozik és nekünk is jogunk van megvédeni az álláspontunkat. A magyar méhészek nekünk a legfontosabb beszállítóink, nem mindegy számunkra, hogy milyen képet próbál náluk rólunk kialakítani! A mostani mézpiaci válság az egész ágazatot sújtja, beleértve minket is, a valódi mézet csomagoló, magyar mézkiszerelő vállalkozásokat is. A mi eredményességünkre is drámaian negatívan hatott, hogy az EU piacokat elöntötte a kínai szemét. Szándékunk az volt a levelünkkel, hogy a helyzet tisztázásával megakadályozzuk, hogy ellenséges viszony alakuljon ki a méhésztársadalom és közöttünk. Mert valójában a magyar méhészekkel az érdekeink közösek, mindannyiunk közös érdeke, hogy csak valódi mézek kerülhessenek az EU piacokra.
Az is közös érdekünk lenne, hogy energiáinkat ne arra fordítsuk, hogy egymásnak essünk hanem, hogy próbáljunk meg közösen fellépni a piacainkat tönkretevő hamisított kínai méz ellen!

Köszönjük a nagyon szofisztikált, bár rafináltan félrevezető szándékkal megírt piaci elemzést, amit levelünkre válaszul közreadott. Ebből számunkra világosan látszik, hogy ön nem egy méhészközösség, hanem egy velünk konkurens mézkereskedői érdekcsoport szószólója! Olyan kereskedelmi szakmai felkészültséget mutat az írása a benne lévő professzionális csúsztatásokkal együtt, hogy - nem akarjuk megsérteni - de ez nem egy méhésztől származik, ez nem az ön írása!
Szívesen vitatkozunk kereskedelmi szakmai kérdésekről, de jó lenne ha nem ön “szoknyája mögé” elbújva tennék ezt velünk konkurens kereskedők!

Nem értjük önt! Most vár áremelkedést a méz piacon, amikor az értékesítési időszak végére értünk? Minden csomagoló, egész Európában már kiszállította vevőinek a szezonban az utolsó jelentősebb megrendeléseket mézből a húsvéti időszakra. Ilyenkor áresés szokott lenni!

Csak ismételjük magunkat, hogy az egy naiv elképzelés, hogy a nyitott EU piacon versenyben lévő hazai csomagoló képes magasabb árat fizetni a termelőnek, mint a piaci ár. Mivel a kínai méz annyira olcsó, és olyan mértékben elfogadottá vált, hogy ahhoz képest a mostani felvásárlási árak mellett is elvesztettük a nyereségünk nagy részét az exportpiacokon. Az is naív elképzelés, hogy Magyarországon fölmegy a virágméz felvásárlási ára 800 Ft-ra miközben pl a szomszédos Romániában is pillanatnyilag 600 Ft körüli áron lehet ugyanolyan minőségűt venni. És EU ország lévén gond nélkül át lehet hozni akár a termelők edényeiben. De azt a kérdést is hadd tegyük fel, hogy a mostani helyzetben irreális 800 Ft-os ár megoldaná a méhészetek nyereségességét? Miközben a kínai méz dömpingje miatt a felvásárlási ár a felére esett!

Kérdésünk az, hogy miért nem emeli fel a szavát az ellen, hogy a hordós exportőröknél bezuhantak a felvásárlási árak?! Pedig a méz árak összeomlását az okozta, hogy a hordós export előbb hosszú-hosszú hónapokra teljesen leállt, majd pedig 600 Ft-os áron indult újra. (Ebben nem látja az esetleges piaci manipulációt, hogy ez ilyen összehangoltan történt?) Európa szerte a gyenge likviditással rendelkezô termelők ezen az áron is kénytelenek voltak eladni a mézüket és emiatt ez lett a piaci ár. Nem az európai mézpiac max 3-4%-át forgalmazó magyar csomagolók döntötték be az árakat, ha vettek ukrán mézet, ha nem!!!!!

Továbbra is fenntartjuk, hogy a magyar virágméznél (Mézvilág 600, Pannon 650, Nyírség Méz: 650 Ft/kg) az ukrán méz nem olcsóbb, hanem egy kicsit drágább!
Mi nem azt állítottuk, hogy EU csomagoló üzemeknek az ukrán méz drágább, mint a magyar. Mi azt mondtuk, hogy számunkra, magyar csomagolók számára drágább valamivel, mint a piaci áron a magyar. Nekünk, ha alapanyagként a magyar virágmézet tudjuk használni (mert megvehető az aktuális piaci áron), amíg a termelőtől a raktárunkba ér, csak kb 70 Ft/kg felvásárlási költség van.
A termelők hordójából dolgozzuk fel, amit visszaadunk. A magyar virágméz alapanyag költsége az üzemben felhasználáskor jelenleg a következőkből áll össze: 650Ft/kg felvásárlási ár, mínusz 43 Ft/kg ÁFA kompenzáció, plusz 70 Ft/kg felvásárlási díj, ez egyenlő 623 Ft/kg-mal.

Abból is látszik, hogy a válaszlevél nem öntől származik, hogy pontosan tudja, hogy mekkorák ma egy magyar hordós exportőr üzemi költségei. Honnan, kitől? Ahogyan azt ön helyesen közölte: a magyar termelőtől származó mézen 200-250 Ft/kg költsége van egy hordós exportőrnek, amire exportképes árúja lesz. Arról viszont megfeledkezik, hogy ezek egy Ukrajnában működő üzemben is felmerülnek, különben nem tud belépni a méz az EU/ Magyarország területére!
Ukrajnában az export hordó kb ugyanannyiba kerül, a belföldi szállítás sokkal drágább (a méz a háborús területeken terem és nagy az ország). A felvásárlói jutalék, energia költség és a bérek kicsit kisebbek. Jelenleg Ukrajnában a virágmézet a termelőktől 45 grivenért veszik (meg lehet kérdezni: Bartnik+380504362756 , Navá Med +380682166993, Medave Miszta +380980471700). Ez kb 470 Ft/kg, ehhez hozzájön az ukrán belföldi költség kb 200 Ft/kg és a nemzetközi fuvar és vámügyintézés költsége 30 Ft/kg. Ez most 700 Ft/kg költséget jelent egy magyar csomagolónak ukrán virágméz felhasználása esetén, ha saját üzeme van ott és Ukrajnában nyereség nélkül működteti. Az az állítás, amihez Pásztor úr nevét adta, hogy az ukrán méz fele olyan drága, mint a magyar, egy hitvány, manipulatív, nagyon-nagyon durva hazugság!!!

Ön a hazai piac védelméről ír. Milyen védelmet tudna ön jobbat kitalálni, mint amit mi megvalósítottunk? Elgondolkodott már azon, hogy kiknek köszönhető, hogy a magyar polcokon 90% magyar méz volt a tilalom előtt is és van most is? Olyan másik nagy méztermelő EU országok polcain, mint pl Románia vagy Spanyolország meg 90%-ban kínai keverék! Nem kellenek ehhez statisztikai adatok, csak nézzen körül a hazai láncokban! Csak egy közepes méretű élelmiszer-láncban volt és van egyedül külföldi eredetű méz, az sem biztos, hogy az ukrán eredetű! Elgondolkodott azon, hogy kinek köszönhető, hogy Japántól-USA-ig, Szaúd-Arábiától Angliáig ott van a polcokon a magyar méz! Kicsomagolva, Magyarország eredettel feltüntetve az Önök méze! Mutasson nekem az említett országokban: hol található meg román, spanyol, bolgár termelő méze!
Továbbá semmilyen törvényes akadálya nincs, hogy magyar csomagolók is vegyenek kínai alapanyagot. Ehelyett megegyeztünk, hogy senki nem él ezzel a lehetőséggel, mert az nem valódi méz! Pontosan a magyar méz és a magyar fogyasztók érdekében. Az ukrán mézet is csak hiánypótlóként forgalmaztuk. Csak akkor nyúltunk hozzá, amikor a szerződéseink teljesítése lehetetlenné vált a magyar mézzel.

Ön hosszasan elemzi az ukrán EU import árat, mindenféle rafinált fikciókkal (pl, hogy a kereskedelmi számlákon magasabb ár szerepel, mint a valóságban, mintha nagy EU üzemek úgy trükköznének az import számlákkal, mint a használtautó-kereskedők a Balkánon). Viszont nem ír egy sort sem a közel egy Euróval olcsóbb kínai mézről, amiből csak az elmúlt két évben közel kétszeresére nőtt az EU behozatal. Kérem magyarázza el nekünk, hogy milyen érdekektől vezérelve tereli el a figyelmet a valódi problémáról!?

Mi látjuk az összefüggéseket. Magyarországon jelen vannak azok a nagy európai csomagolók az őket kiszolgáló cégeken keresztül, akik érdekeltek a kínai méz behozatalában (mert olcsó, korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, laborteszteket kiállja). Viszont nem érdekeltek abban, hogy a termelőktől közvetlen felvásárlást folytató, ennél fogva igazi méznél költséghatékonyabb, valódi mézet csomagoló cégek megerősödjenek. Ha eltűnne a hamisított olcsó alapanyag, a kínai szemetet csomagoló EU üzemek sokkal drágábbak lennének, mint mi! Ez persze a valódi méz árának drasztikus emelkedését is elhozná, mert komoly hiány keletkezne mézből. Ki valójában a magyar méhészek szövetségese és ki az, aki az érdekeik ellen dolgozik?
Tisztelettel:
Brunner Ferenc
elnök"

Nagyernyei Attila

*

Apis

  • ***
  • 142
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2899 Dátum: 2024. Március 04. 20:39 »
Duma duma hátán az ő forgalmuk és profitjuk brutálisan nőtt az ukrán méz behozatala óta, miközben a vegyes 1200 Ft-ról 600 Ft-ra esett. A méhészek profitja meg brutálisan csökkent. Amint ismét jöhet az ukrán méz a felvásárlás megáll. Ez tény, engem a többi duma nem érdekel.

*

Meki

  • *
  • 27
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2900 Dátum: 2024. Március 04. 21:14 »
Így van, ahogy Apis írja.
Lyukat beszélne ez a hasunkba ha hagynánk. Ez a Brunner mondja a Pásztornak, hogy nem az ő írása a válasz levél. hahaha. Na aki őt ismeri, az nem hiszi el, hogy ezt meg ő írta. Valaki az ő kezér fogta inkább.
Ezt levezetné nekem valaki, hogyan számolta ezt ki a főokos:
"A magyar virágméz alapanyag költsége az üzemben felhasználáskor jelenleg a következőkből áll össze: 650Ft/kg felvásárlási ár, mínusz 43 Ft/kg ÁFA kompenzáció, plusz 70 Ft/kg felvásárlási díj, ez egyenlő 623 Ft/kg-mal."
Ha a többi is így igaz, amit ide böfögött, akkor erről ennyit.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2901 Dátum: 2024. Március 04. 23:22 »
Az irománynak ez a legalja:
Idézet
Szerencsénk az, hogy a magyar kormányzat számára mi érdekeink is fontosak. A mézzel foglalkozó cégek nyilvános pénzügyi adataiból kiderül, hogy a magyar kiszerelők tevékenységéből a költségvetésbe befolyó adó, forgalmi adó, járulék többszöröse annak, mint amit a hordós export cégek befizetnek, pedig csupán a magyar nagytételes mézkereskedelem egynegyedét adjuk.
Örülünk neki és támogatjuk, hogy a méhészek teljes adómentességet és évente több milliárdos támogatást kapnak. Nagyon sok embert érint és a méhészeti tevékenység a környezetünk állapotának megőrzésében is nagyon fontos! De az azért tény, hogy a méhészek gazdasági tevékenysége - velünk ellentétben - nem támogatja, hanem apasztja az állami bevételeket.
Nos az utolsó mondat alapján nagyjából egy szintre kerültünk a segélyért kilincselő cigányokkal.  Persze arról jóindulatúan hallgat,hogy ők mennyi pénzt kaptak a közösből az üzemeikre,  hogy magyar termelők mézét csomagolják ki.
Aztán meg jó lenne látni a számokat is üzemeikre lebontva , mennyi volt a felvásárolt méz,  mennyi a kiszallitott "termék". Mert sokan arra gyanakodnak,  hogy több a kibocsátás mint az input.  Itt kéne valami átláthatóság, nem pedig a pökhendi,  cinikus kioktató duma kedves kiszerelő bácsi.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2902 Dátum: 2024. Március 05. 07:15 »
Ezt a levelezést kaptam, és kérésre teszem közzé.

"Tisztelt Brunner Ferenc! Tisztelt Elnök Úr!
 Bár nem kaptam levelet Öntől – ezek szerint nem szerepelek a címlistájában -, mivel az egyesületi elnököknek küldött levelében engem említ, pontosabban az egész rólam szól, engedje meg, hogy pár sorban reagáljak. Az ukrán importtilalom visszaállítására indított kezdeményezésemet az agárminiszternek juttattam el, tőle várok választ, valójában nem Öntől. Nem igazán értem, Ön, vagy az Önök egyesülete milyen módon érzi magát megszólítva abban, hogy a termelők képviselőinek egy jelentős csoportja kéri a tilalom visszaállítását. Nekem azzal önmagában nincs problémám, hogy kereskedők, kereskedői egyesületek a saját érdekükben lobbiznak és megpróbálják elérni a céljaikat, az Önök helyében nyilván én is ezt tenném, de kérem, engedje meg számunkra azt a jogot, hogy ezt termelőként mi is megtehessük. Azzal viszont problémám van, hogy az OMME elnöksége a magyarországi méhészeti egyesületek többségénének kérése ellenére sem szorgalmazza az importtilalom visszaállítását, sőt, minden jel szerint, egyetért vele. Ez viszont – ne haragudjon -, de véleményem szerint a mi saját, belső ügyünk, nem gondolom, hogy ezt az Ön egyesületével kellene megvitatnunk. Erre a kérdésre az OMME-tól várok választ, ami – sajnálatos módon – a mai napig nem érkezett meg.
De ha már levelében piaci adatokat említ és az importtilalom eltörlését szakmai érvekkel próbálja alátámasztani, ezekre is válaszolok. Ön azt írja, téves az a megállapításom, hogy az alacsony áron beszerezhető ukrán méz veszélyes konkurenciát jelent a magyar mézre és mintegy ennek „cáfolataként” statisztikai adatokat említ. Brunner úr már 2023 decemberében azt nyilatkozta az index.hu-nak, hogy „azért is indokolatlan a tilalom, mert a mézfeldolgozók számára a magyar méz nem drágább, hanem olcsóbb az ukránnál”. Ez igaz lenne? Akkor miért kell behozni, amikor nekünk, magyar termelőknek még jelentős eladatlan készleteink vannak és tudomásom szerint még ezen a nyomott áron is folyamatosan zajlott a felvásárlás a méhészektől? Ha olcsóbb lenne a magyar méz, akkor miért nem emelkedik a felvásárlási ár legalább az ukrán méz árának a szintjére?
A válasz egyszerű: azért, mert ez nem igaz, az ukrán méz sokkal olcsóbb a magyartól, még a mostani hazai, katasztrofális árszinten is. Az az adat, amit Ön az ukrán méz árára hozott fel (2,26 euró/kg), egy átlagár, az elérhető EU-statisztikákban 2023 első 8 hónapjának átlaga, önmagában semmit sem bizonyít. Egy előző év 8 hónapjának átlagát nem lehet összehasonlítani egy pillanatnyi, főleg nem a mostani hazai árakkal, ráadásul egy zuhanó tavalyi árszint mellett. Az év utolsó 4 hónapjában még alacsonyabbak voltak az árak, tehát az éves átlag bizonyára nem lesz 2,26 euró, a mostani meg közel sincs ehhez. Másrészt ebben az adatban minden méz benne van, nemcsak a vegyes, hanem a magasabb árfekvésű repce, vagy más fajtamézek adatai is, de akár még a nem hordós kiszerelésű, jóval drágábban értékesített kiszerelt termékek is. Vagyis, ez az adat nem alkalmas arra, hogy tisztán lássuk, milyen károkat okoz az ukrán méz Európában és Magyarországon.
Mint tudjuk, a hazai felvásárlási árakat nem lehet egy az egyben összevetni ezekkel az adatokkal, mert azok nem az egalizált, telephelyre szállított, bevizsgált, letöltésre kész termékre vonatkozó árak, hanem a termelői árak. Abból ugye lejön a kompenzációs felár, valamint hozzáadódik kilogrammonként - cégenként változó mértékű -, de körülbelül 200-250 Ft költség (felvásárlói díj, laborvizsgálat, beszállítás, hordó ára, egalizálás, stb.). Vagyis, ha ugyanazt a végterméket akarjuk összehasonlítani, akkor egészen más képet kapunk, mint amit Ön a levelével és nyilatkozataival sugall.
Mi a valós helyzet? Ön a hazai felvásárlási árakra 600-650-es árakat ír, Fulmer-Takács Ferenc viszont az atlatszo.hu internetes portálon maga is elismeri, hogy 700-as árak is voltak az utóbbi időben, az importtilalom előtti időszakra én már 750-es kapott ajánlatot is hallottam méhészektől. 800-as árat én nem írtam sehol, az az összeg úgy jelent meg tőlem, hogy „elérhető közelségbe került” a tilalom feloldása előtt, amennyiben nem özönlik be az ukrán olcsó méz. De vegyük alapul a 700-as árat, ami a telephelyre szállítva, letöltésre, vagy exportra kész állapotra készítve kb. 900-950 forintjában van kilogrammonként a kereskedőnek. Milyen ukrán mézár párosul most a mai napon ehhez?
Ezt a látszólag egyszerű kérdést nem is olyan könnyű megválaszolni. Utánanézve az adatoknak, 1,9 eurós (730 Ft) repcemézárat írásos formában is találni a neten, de az ukrán vegyesmézre jellemzően az „egyedi megállapodás alapján” megjegyzés szerepel a táblázatokban. Ha a repceméz árához viszonyítjuk, ami kicsit drágább szokott lenni, akkor most az ukrán vegyes méz ára kb. 1,7 euró körül lehet (650 Ft), szemben a hazai telephelyi 900-950-es árral.
Magyarul: azonnal látszik, hogy nem igaz az az érvelés, hogy az ukrán vegyes méz drágább a magyartól és csak azért „kényszerülnek” egyes kereskedők ukránt vásárolni magasabb áron is, mert a magyar elfogyott. Valamint az az érv is azonnal megdől, hogy nem gyakorol kedvezőtlen hatást az ukrán méz beengedése az árszintre, mert „egyébként sem olcsóbb”. A valóságban azonban még ettől a mintegy 250-300 Ft-os eltéréstől is nagyobb lehet a különbség, két tényező miatt.
Egyrészt az ukrán mézet jellemzően olyan cégek forgalmazzák, amelyeknek Ukrajnában saját üzemük van, vagyis a költségek egy részét ott tudják könyvelni, ami látszólag magasabb árat eredményezhet az EU határainál. Tehát egy adott tulajdonos, cégcsoport a saját érdekeltségei között, bizonyos korlátok között szabadon határozhat meg, könyvelhet egy konkrét árat, vámmentes áru lévén, azt senki sem ellenőrzi. Külső szereplőknek nincs abba belátása, hogy egy ukrán székhelyű, nyugati tulajdonú cégnek milyen tényleges költségei vannak a felvásárlás során Ukrajnában, mennyibe került neki exportra kész állapotba hozni a terméket. Egy másik körülmény, hogy az uniós termelők elégedetlenségei miatt, érzékeny téma lévén, több EU-s megrendelő kéri a beszállítóktól (más mezőgazdasági termékeknél is), hogy a valóságosnál magasabb árakat jelenítsenek meg a nyilvános adatokban, ne keltsen még nagyobb feszültséget a valódi ár. Ehhez még politikai nyomás, elvárás is párosul, azzal a szándékkal, hogy a kereskedelem ne generáljon Ukrajna-ellenességet EU-s társadalmi csoportokban. Vagyis az ukrán vegyes méz ára akár 40-50 százalékkal is olcsóbb lehet a valóságban, mint a magyar vegyes méz. Nem igaz tehát az az érv, hogy ennek nincs hatása, nem lehet hatása a hazai piacra.
Ami levele további részeit érinti… Más uniós országok mézpiacát példaként hozni ebben az ügyben nem célszerű, most a magyar belső piac védelméről van szó, ebben az értelemben irreleváns, hogy mi a helyzet Romániában, vagy éppen Spanyolországban, most a hazai piac védelme a tét.
Ön azt írja: „Márpedig az egy vágyálom, hogy egy csomagoló vállalkozás kilónként akár több száz forintos veszteséggel fog mézet csomagolni, csak azért, hogy amagyar méhész a piaci árnál ennyivel magasabban tudja eladni a mézét.”
Véleményem szerint a magyar piacon a felvásárlási árak és a bruttó fogyasztási árak közötti jelentős különbözet számottevő tartalékokat rejt, az import beszüntetése pedig éppen azt célozta, hogy ennek egy része a termelők oldalán jelenjen meg, ne mélyüljön tovább az ágazat válsága.
Ön azt írja: „Amíg az ukrán mézexport visszaesett, a magyarhoz hasonlóan, a kínai majdnem a kétszeresére nőtt. Ebből világosan látszik, hogy mi okozza az ágazatunk szenvedését.”
Az ágazatunk szenvedését a magyar mézet helyettesítő ÖSSZES méz okozza, a magyar mézexportnak kb. a felét kitevő vegyes/napraforgó pótlása vám nélküli ukránnal is – és itt a vámnélküliségről van döntően szó.
„Megértjük a magyar termelőket, hogy a mostani piaci árak mellett nem tudnak jövedelmezően méhészkedni” – szerepel levelében.
Igen, éppen ezért érzékeny téma, hogy a belföldi piacra beengedik az ukrán mézet.
„Megértjük az elkeseredésüket” – folytatja levelét. – „Azt viszont szerintünk nem nehéz belátni, hogy ez így alakult, legkevésbé sem múlott rajtunk.”
Az importkorlátozás felfüggesztésének kérése ellentmond ennek. Ha Önök nem kérik, akkor – sajtóértesülések szerint – maradt volna a tilalom. Még most is elérhetők az interneten olyan cikkek, amelyben rákérdeztek az újságírók a minisztériumnál erre decemberben és azt a választ kapták, hogy nem tervezik feloldani a mézre a tilalmat.
(A továbbiakban idézőjelben, dőlt betűvel szerepelnek az Öntől idézett sorok, utána normál betűkkel az ezekre adott reagálásaim.)
„És az is egy álom, hogy az EU-ban bárki megveszi kilónként több száz forinttal drágábban a magyar virágmézet, amikor vehet az ukránon kívül is piaci áron román, bolgár, szerb, stb mézet.”
Javaslatom szerint ne a külföldi piacról beszéljünk, hanem a hazai piacon forgalomba hozott ukrán mézkeverék árletörő hatásáról és az itthon eladott ukrán méz mennyiségéről.
„Az ukrán mézimport-tilalom megszüntetésének szerintünk az volt a fő oka, hogy nem volt megindokolható a bevezetése sem.”
Az indok az volt, hogy a polcokon magyar méz legyen és fogyjon el a jó termés. Ezt célozta a napraforgómézet népszerűsítő kampány is az OMME részvételével. Vagyis keresletgenerálás azáltal, hogy a belföldi letöltőknek elfogy az ukrán mézük, amit egy bizonyos áruházlánc üzleteiben raklapszámra adtak el.
„Nem hisszük, hogy elfogadható érv lett volna a piacvédelemre Brüsszelben, vagy egy uniós bíróságon az ukrán méz kb. 5%-os piaci részaránya a magyar kiskereskedelemben.”
Ez az 5 százalékos kiskereskedelmi arány alábecsült, adatok hiányában kezelhetetlen. A cégek belső saját adatainak használata nem bizonyított, üzleti titok lévén nehéz ellenőrizni.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a tilalmat Magyarország az uniós jogot megsértve vezette be.”
De mégis bevezette és több mint 20 termékre a mai napig fenntartja. Az más kérdés, mi lesz akkor, ha minden termékre feloldják a tilalmat, most csak abból tudunk kiindulni, hogy belső nyomásra a mézre szűnt meg a tilalom (és korábban a cukorra) és ennek milyen hatásai vannak.
„Tisztában kell lenni azzal, hogy döntő többségét a nagy tételes mézeknek a hordós exportőrök veszik meg. Emiatt ők az ár meghatározók a felvásárlói piacon.”
Ha ez így van akkor, amikor az agrárminisztert megkeresték javaslatukkal, miért nem hivatkoztak a véleményükre (vagy ha igen, akkor kérem, idézze milyen álláspontot képviseltek), illetve akkor azok miért nem lehetetlenülnek el az adott értékesítési piacon? Megkeresték-e ebben az ügyben az OMME-t? Milyen választ kaptak?
Brunner úr árakat ír levelében, hogy jelenleg milyen szinten zajlik a felvásárlás, példaként 3 céget említve. Kérdezem: hogyan vásárolhatnak a magyarországi cégek mézet itthon, ha a tilalom feloldásának éppen az volt az egyik indoka, hogy elfogyott a méz? Mi az alapja annak az indoklásnak, hogy az akácmézet csak vegyessel lehet eladni? Kinek? Mely cégeknek? Milyen piacra? Hány százaléka ez a teljes forgalomnak? Lényeges kérdés: mennyi ukrán méz kerül a hazai boltokba? Kinek van erről pontos adata és abban mi szerepel? Ha valaki azzal érvel, hogy az nem érinti a hazai piacot, akkor rendelkeznie kell erről statisztikákkal is. Hol érhetők el ezek? Hány cég importál Magyarországra ukrán mézet? Milyen áron kerül ide az a méz? Ha össze akarjuk hasonítani a belföldi árakkal, akkor ezt is pontosan tudni kellene. Ha nem igaz az az állítás, hogy drágább az ukrán méz, mint a magyar, akkor mivel indokolták a tilalom feloldását a miniszter megkeresésekor? Kérem, hozza nyilvánosságra ezt, láthassuk, milyen szakmai érvek szóltak a tilalom feloldása mellett, amelyekről esetleg nekünk nincs tudomásunk.
Debrecen, 2024. 03. 01.
 
Tisztelettel: Pásztor Zoltán elnök
Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület"

Nagyernyei Attila

*

Apis

  • ***
  • 142
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2903 Dátum: 2024. Március 05. 08:10 »
És kik is pontosan a tagjai ennek a hangzatos nevű “Magyar Mékiszerelők egyesületnek? Ezt senki sem tudja, lehet mögötte kb 2 kereskedő is. Van egy aláíró és egy levélíró. Jogos felvetés, a FB-ön olvastam.
« Utoljára szerkesztve: 2024. Március 05. 08:33 írta Apis »

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2904 Dátum: 2024. Március 05. 08:37 »
BrunNER.
"
Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyja az állampolgárokat abban a tudatban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkenti a választási lehetőségek számát, kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre.[13][14][15][16][17][18][19][20][21][22] A Nemzeti Együttműködés Rendszere az elemzők szerint ilyen formán posztkommunista maffiaállamként az irányított demokráciának, az enyhébbnek mondható diktatórikus kormányzati berendezkedésnek az útján jár
"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s_Rendszere

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2905 Dátum: 2024. Március 12. 09:37 »
Tisztelt Méhésztársak!
Egy mézkereskedő megkért, hogy tegyen fel az alábbi információt.
Tehát, 200 tonna (10 kamion) akácmézet szeretne vásárolni, SOS.
Ár: 1.350 Ft/ kiló.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Most kizárólag a magánvéleményemet fogalmazom meg, így értelmezzétek.
Véleményem szerint, ebben az árban van még némi tartalék, ami azt jelentheti, hogy 100 mázsa felett lehet picit alkudozni.
A másik, hogy aki maga oldja meg a beszállítást, arra is szokott a kereskedő jutalékot adni.
Eddig a magánvéleménynem!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Én 20 éve szállítottam neki utoljára, akkor így volt, minden alku kérdése.
És a legfontosabb!
A méz telephelyi átvételekor azonnali készpénz kifizetés.
Telefon szám: 06 30/925-6750

Nagyernyei Attila


*

vezer

  • *
  • 39
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2906 Dátum: 2024. Március 19. 06:41 »
"A lét a tét" - a kormány döntése után egy több ezer éves szakma kivégzéséről beszélnek
https://www.youtube.com/watch?v=UlJN_9YWdAY
Válaszolt az Agrárminisztérium: nem az ukrán méz a gond
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/valaszolt-az-agrarminiszterium-nem-az-ukran-mez-a-gond-71612-001
« Utoljára szerkesztve: 2024. Március 21. 06:27 írta vezer »

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2907 Dátum: 2024. Március 20. 06:56 »
Nem lehet már ezzel kezdeni semmit, ezek a piszkos szaralakok maradnak.
Ezt a majom sorospénzen végzett liberális disznóból átvedlett orbánt már 88 ban agyonvertem volna a rendőrök helyébe.
De nem lehetett mert a papa kommunista disznó volt, na ezek uralkodna.
Hülye van elég aki hatalomba tartsa, azt mondja tegnap egy idős...ha nem az orbán lenne már nem élnénk mert minket rég lelőttek volna a háborúba😂😂😂😂.
Nincs kérdés.
Szerintem mire ennek az ispánságnak vége lessz 8 millióan se leszünk.
A fiatal fog hiányozni, orbánhülyék maradnak csak olyan nem lessz aki a vén hülyékre rányissa az ajtót néha.
Meg még jó fagy is volt a k anyjába.
Üdv:robi