A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 368922 megtekintés

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #737 Dátum: 2020. Február 13. 01:28 »


Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #739 Dátum: 2020. Április 01. 21:09 »
A facen találtam:

"Így segítenek a kutyák a világ méh populációjának megmentésében
Napjainkban a méhek nagyobb veszélyben vannak, mint gondolnánk – de az még több embernek nem jutott el a tudatáig, hogyha a méhek megtizedelődnek, az emberekkel is ugyanez fog történni. Az Egyesült Államokban már kutyákat használnak arra évek óta, hogy kiszagolják a méheket irtó baktériumokat.
létfontosságú, láthatatlan munkaerőt jelentenek az élelmiszeriparban, a termények körülbelül egyharmadát ők porozzák be. A levegőben használt vegyszerek tömegesen gyilkolják a méh populációkat szerte a világon, amely hamar katasztrófához vezethet, ha a világ vezetői nem változtatják meg alapjaiban a fontossági sorrendeket. Ráadásul több baktérium faj is jelen van, amely emberre ugyan nem veszélyes, de egy kaptárban pillanatok alatt képes elterjedni és megölni minden méhet.
A nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás (American foulbrood) a méhek költésének leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a Paenibacillus larvae baktérium okoz. Ez a fertőző betegség csupán a fiatal álcákat érinti, de rájuk nézve igen veszélyes.
Cybil Preston, a Maryland-i Mezőgazdasági Minisztérium főméhész-felügyelője rendszeresen ellenőrzi a regisztrált településeket, a méhek lárváinak károsodását nézi. Legfontosabb segítője egy kutya, akit ő maga képzett ki pár éve. Nemrégiben egy szövetségi gazdasági törvényjavaslaton keresztül kapott támogatást, hogy kiterjessze a kutyás méhvédő programot, amely más államok számára is modellként szolgálhat.
Az emberekkel ellentétben a kutyának mindössze a kaptár közelében kell lennie, nem kell megbolygatni azt, hogy kiszagolja: a baktériumok megtámadták-e a méh lárvákat. Négy teljes munkaidőben foglalkoztatott ember kevesebb, mint fele annyi munkát tud elvégezni, mint Cybil kutyája.
Az elmúlt években Mack, a labrador több mint 1,700 kolóniát tudott ellenőrizni. Most a hölgy már második kutyáját képzi: a Tukka nevű springer spánielt. A képzés viszonylag egyszerű: az ebek játékát megtölti a károsodást okozó baktériummal, ami a kutyákra nem veszélyes, de nem is tud érintkezni vele játék közben, mindössze megszokja a szagot, amelyet később képes lesz felismerni és jelezni gazdájának.
Az egész munka játék számukra, hiszen a szagot a játékukkal azonosítják, így valójában azt keresik, amikor a fertőzést jelzik.
Egy egészséges kolónia kaptárában mintegy 30,000 méh is lehet késő ősszel, a tél végéhez közeledve 20,000 körül lehet a számuk. A nyári időszakban azonban az összes kaptár maxi gázon működik: csaknem 60,000 méhhel tele. Azonban mind nagyon sebezhetőek.
Marla Spivak, a Minnesota-i Egyetem entomológiai tanszékének professzora több mint egy évtizede kutatja a méhek csökkenésének okait. Véleménye szerint ezek közé tartozik például a környezeti stressz, a pollenből származó megfelelő táplálék hiánya, amely befolyásolja a méhek immunrendszerét és a rengeteg vegyi anyag. A Foulbrood bár már az 1930-as években is jelen volt, de mostanra kezdett igazán nagy mértékű pusztítást okozni, mivel a méhek egészsége mára igen törékeny lett.
Figyelem! „Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” – mondta egy alkalommal Albert Einstein. Nem tudni, mennyire állja meg a helyét ma a becslés, de egy biztos: minden, elénk kerülő élelem egy harmadát a méheknek köszönhetjük. Ne tegyük próbára, hosszabb vagy rövidebb lesz-e az a 4 év, amit már Einstein is megjósolt!
Forrás:kutyabarat hu

Üdv. jani bátya

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #740 Dátum: 2020. Április 01. 21:17 »
Jani bátya által idézett cikkhez a kép!
Még hogy a kutyát nem lehet betanítani?
Mikor is vetettem fel OMME OV-n és OMME Küldöttgyűlésen?....7-8 éve.
A "doki" szinte lehülyézett!!!!!!!!!!!!
Van ahol csinálják, mi meg ezért vagyunk magyarok.
Ilyenkor szétcsap az ideg, mert egy arrogáns ember utamba állt, és feladtam.
Majd úgy 120 év múlva talán itt is lesz.
Ja és amikor a Magyar Méhészeti Nemzeti Programhoz lehetett Új programpontot javasolni oda is kértem, hogy tegyék be.
Szerintetek?
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #741 Dátum: 2020. Április 04. 15:18 »
Egy pár szót írnék a méheink “egészségügyi” állapotáról.
Röviden:makk egészségesnek tűnnek.
Hogy azok-e?
Persze nem vizsgáltattam,látható,hogy semmi “bajuk” sincs.
Az ürülék nyomok hosszúak,egyenesek,kemények elvétve látni egyre kisebb, csökkenő mennyiségben köralakú hasmenéses,nosemás pöttyöket.
A méhek szépek,nagyok.
A nemzedék váltás lezajlott pár napja,egy-két kerettel több a családok népe mint a téli népesség.
A bogarak szépek,nagyok.
A télen és kora tavasszal felnevelt méhek már kezdenek sötétedni,kezdenek olyan ”öreg bogarassá” válni,de még gyönyörűen meg van a szőrzetük.Az egységesítés miatt fiasától,fiatal méheitől megfosztott erős családba 4-5 keretnyi kijáró tért haza.
Ezeket a méheket akik most a kaptárban vannak elég sanyarú,kőkemény körülmények közepette nevelték fel a TÉLI méhek.
Mégis sehol egy mászkáló méh,sehol egy sodort szárnyú vírusos méh.
Atkát idén még nem láttam.

Repce után vajon milyenek lesznek a családok,idén mekkora népesség vesztést szenvednek el méheink,milyen hosszútávú következményei lesznek a vegyszerezéseknek?

2018-ban az összes telephelyünkön a repce elején a kijáró méhek és a virágzás közben is egy ideig a fiatal ,kijáróvá váló méhek is eltűntek.A “kiszálló” Nébih-es vezetőség nem hit a szemének,mert annyi hulla és sétáló,tájékozódási képességét vesztett méh volt a telephelyen.
Ők ragaszkodtak a vizsgálatokhoz,pedig nem kértem.Az én célom csak az volt,hogy lássák mekkora nagy a baj.Három telephelyünkön voltak és másik három baranyai méhészetben.Mindenhol ez volt a helyzet.
ÉS!
Ez csak az egyik összetevője volt abban az évben a mérgezési kárnak.Főleg a szaporított családoknál,de a törzs állománynál
jó pár héten keresztül a kelő méhek jó része torz,törpe,értéktelen méhként született meg.
Csak egyesítésekkel,családok megszűntetésével tudtuk a méheket olyan szintre egységesíteni,hogy a következő szántóföldi virágzást (napraforgó-kukorica) átvészeljék.

Szóval igen,én már “zsigerileg”
félek a szántóföldi virágzástól,legyen az bármilyen növény.
Majd ha minden évben dísznövény kertészek virágainak jó részét letépné és a növények gyökérzetének egy részét is megrongálná,megcsonkitaná
-hogy nehezen térjen magához a növény- olyan VALAKI,akinek előtte Ű a Kertész gazda jót tett,akkor talán a méheket ért mérgezések után érzett zsigeri félelmeim is át tudná érezni ez a gyengébb empátiával élő szerencsétlen is.

Csányi Antal





« Utoljára szerkesztve: 2020. Április 04. 22:41 írta Csányi Antal »

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #742 Dátum: 2020. Április 14. 19:12 »
Gratulálok a szekszárdi méhegészségügyi felelősnek!
Csak így tovább!
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/04/14/elhanyagolt-mehesek-mehegeszsegugyi-szemmel
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #743 Dátum: 2020. Május 20. 21:06 »
Ismét a MAGÁN véleményemnek szeretnék hangot adni.
Mivel a véleménynyilvánítás állítólag alapvető jog, azért megpróbálok finoman finoman fogalmazni.
Tehát az történt, hogy az OMME kárszakértője megnyomta a veszély helyzeti gombot, mivel állítólag ismét tömegesen mászkálnak a méhek akácon, ami igaz.
Engem is rengetegen hívtak, hogy mi ez.
Eddig nem tudom merre járt, de vagy 3 hete megy ez a téma.
Mivel az én saját meglátásom az, hogy az erre költött több száz millió eddig kidobott pénz, volna egy tiszteletteljes javaslatom.
Aki találkozik az OMME kárszakértőjével vagy csak beszélő viszonyban vannak, mondják el neki, hogy ne a mászkáló MÉHEKBŐL vegyen mintát mert soha semmit nem fog találni, esetleg spiroplazmát, vagy nozemát.
A mászkálás kiváltó okát kell végre 15 év után kideríteni, erre lenne jó egy IGAZI monitoring, ami jelenleg nincs.
Az nem tűnt eddig fel senkinek, hogy a herék is mászkálnak?
Tehát az álcák táplálékában kéne vizsgálódni!
Tehát legyetek szívesek mondjátok meg neki, hogy vegyenek a szakik a besilózott repce-virágporból,(amíg van) és a méhpempőből mintákat, akkor esetleg  megtalálja azt amit már máshol rég tudnak.
Ha sétáló méheket nézegetnek az ugyan oda vezet ahova eddig, tehát sehova, csak ismét elkölt néhány tíz milliót kárfelmérésre.
Nekem erről a kínos egy helyben toporgásról ez a véleményem.
Végre egy szakember kezébe kéne adni a témát, és akkor kiderülhet a mászkálás oka.
Több ezer oldal olvasható erről a nemzetközi szakirodalomban, de mi a méheket vizsgálgatjuk?
De mi ennek az oka?
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #744 Dátum: 2020. Május 21. 00:23 »
16 év alatt nem tudták vagy talán nem akarták megtalálni a valós okát a mászkálásnak !!!!!!! Nálam is nagy mászkálás van 16 év után most is , már teljesen kikészít a látvány és , hogy senkit nem érdekelt a 16 év alatt !!!!!!!!!! Nekem 10 milliós a méhészeknek milliárdos kárt okozott a mászkálás /szubletális mérgezés/ az elmúlt 16 év alatt !!!!!!!!!!
« Utoljára szerkesztve: 2020. Május 21. 01:10 írta mézengúz »

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #745 Dátum: 2020. Május 21. 05:47 »
Ezt írja Mézengúz:
"16 év alatt nem tudták vagy talán nem akarták megtalálni a valós okát a mászkálásnak !!!!"
Ez nekem is megfordult a fejembe, mert mindig csak futnak az események után.
Május 21-én már keresgélni kell a lépekben a repce virágporát, ami méhkenyér formájában van a kaptárban.
Lehet, hogy 16 éve mondjuk, de ez még senki nem vizsgálta meg repce alatt.
Most meg már mit keres?
Élő méheket kell gyűjtögetnie a szakiknak?
Ez egy látszattevékenység (sokszor írtam, esemény utáni tabletta csupán) hogy lássa a méhésztársadalom, mekkora energiát fektetnek be a baj kiderítésére.
Ennyi idő után már rég szélnek eresztettem volna az OMME kárszakértőjét aki TÖBB SZÁZ MILLIÓT költött eddig monitoringnak álcázott kárfelmérésre.
Remélem a következő ciklusban a küldöttek és a méhészek értékelni fogják áldásos munkáját.
Egy növényvédősre bízzuk a felderítést?
Ne vicceljetek már.
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #746 Dátum: 2020. Május 21. 08:01 »
Nagy fekete dongó is együtt mászik a méheimmel, biztos bent volt a kaptárban és lekezeltem HELYTELENÜL ATKA ELLEN AKÁC ALATT! Ja és nosema-s lett. Vicc az egész!

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #747 Dátum: 2020. Május 21. 09:06 »
Meddig mehet ez így tovább , hogy a még a méhészeket okolják vagy másra fogják a baj okozóját : atka , vírus ,nosema és a legújabb a spiroplazma !!!!!

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #748 Dátum: 2020. Május 22. 06:40 »
Állítólag csak Tolna és Baranya megyében "hisztiznek" a méhészek a mászkálás miatt.
Ezért tegnap telefonáltam néhány távolabbi megyébe, és ott is ugyanez a helyzet.
Tehát ez nem igaz, hogy csak itt lent a déli régióban van ez a probléma.
Utána jött az, hogy az atka.
Láthatjátok az OMME honlapon a felhívást.
http://www.omme.hu/felhivas-maszkalo-mehekrol/
És már a felhívásban is szarvashibát vétenek.
A heréket, hogy abból is kell mintát gyűjteni meg sem említik.
Egyébként talán jó is mert a mintát a repcéből kellett volna venni, nem a méhekből, de azt a "szakember" elfelejtette.
A méhekben csak(!) betegségeket, vagy azokra való okokat fognak találni, és ez kit érdekel.
Az okot keressék monitoring keretén belül!!!!...ja, hogy ez nem is monitoring.
Kíváncsi vagyok hányan fognak jelentkezni.
Tavaly én is belementem ebbe az utcába, aztán kipellengéreztek, hogy spiroplazma, nozema, meg atka tizedeli a méheimet.
Jelentem az idén több alkalommal közel 200 építő keretből törtem ki a here fiast, és trancsíroztam, hogy keressem a "mászkálás" okát.
Sajnos nem találtam bennük atkát, így kétségeim vannak.
Kérdeztem, de mi az ok?
Arra nem tudnak még (15 éve) választ adni.
Az idén sem fognak, csak pénzt pocsékolni.
Majd ha a repce virágzás alatt vesznek a növényből és a méhpempőből mintát akkor fog kiderülni amit évtizedek óta pofázunk.
Szakembereket kell találnunk a vizsgálatok lefolytatására, mert ez a kárfelmérés csak egy köd a szemünk elé.
Ez van a felhívásban!
"A jelenség vizsgálatát az OMME monitoring keretén belül tudjuk finanszírozni."
Tehát a kárfelmérést monitoring keretből?
Mondtam én, hogy ezeknek a dolgoknak SEMMI KÖZE a monitoringhoz!
Ezt a látszattevékenységet valós tartalommal kéne megtölteni, hogy kiderüljön a baj.
Azért biztosan jó kis vaskos anyag fog születni ismét milliókért.
Majd talán jövőre.......
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #749 Dátum: 2020. Május 22. 08:25 »
Pest megyében is mászkálás van. Fele állományt elvittem repcére. A másik otthon maradt, légvonalban kb 15 km van közöttük. Az akác okozta bizonytalanság csökkentése miatt a repcén lévő állományt otthagytam ugyanis ligetes akác van a közelben. Na itt van/volt mászkálás és ezek a családok összeestek. Érdekes a repcén nem volt mászkálás, inkább lassú folyamatos népvesztés történt. Az otthon maradottaknál semmi ilyen nem tapasztalható.
Nem változik itt semmi, tudomásul kell venni a méhészkedés hatodrangú a mezőgazdasági ágazatok közül...…..így jártunk.