A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 368054 megtekintés
*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #600 Dátum: 2018. Június 18. 08:54 »
Idézet
Indul a napraforgó-kukorica virágzás.
Már vannak kinyílt táblák mindkét növényből!!!!!!!
Június 16-ot írunk!
Indulni fog-e a mászás,elfognak-e tűnni a kijáró méheink?
Nagy valószínűséggel igen. Ezt abból gondolom, hogy már olyan mennyiségben érintkeznek a méheink a vegyszerekkel, hogy egy sima, éppen akkor kezeletlen zöldített tábla is okoz mászkálást, nyilván jóval kisebb mértékűt mint mondjuk a frissen permetezett repce. Lehet hogy a korai virágzással még szerencsénk is van, így utána lesz még ideje a családoknak regenerálódni az őszi betelelésig.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #601 Dátum: 2018. Június 18. 22:11 »
Sziasztok!

Nem akarok a tegnapi hozzászólásokból idézgetni, de azért azt megjegyezném a növényvédelemmel kapcsolatban, hogy ha kivonják a mostani még úgy-ahogy működő szereket, úgy drasztikusan vissza fog esni a méhészeti szempontból is értékes virágzó kultúrák termesztése. Esetleg a "bátrabb" gazdák nem engedélyezett, durvább szerekhez fognak nyúlni.
Nálunk 33 hektár mustár nem tudott kivirágozni, mert a repce fénybogarat nem tudtuk letakarítani az engedélyezett szerekkel. Egyszerűen lelegelték a bimbót. Jövőre természetesen nem próbálkozunk vele. De pont a fénybogár miatt 40%-kal csökkentjük a repce vetésterületet is.
(Megjegyzem az ide 255 hektár repcénk neómentes csávázást kapott.)

Szóval szép dolog az, hogy ne használjon senki növényvédőszert, de ahogyan az a nevében is van.... védi a növényt. És csak az egészséges növényről tudnak a méheink gyűjteni.

Róka fogta csuka.

További szép estét!
VB.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #602 Dátum: 2018. Június 19. 06:14 »
Esetleg a "bátrabb" gazdák nem engedélyezett, durvább szerekhez fognak nyúlni.
Azt gondolom, hogy a növényvédőszereket előállítók egy óriási tévedés áldozatai. Azt gondolják, hogy a durva szerek rosszak a méhcsaládnak, azok pedig, amelyek "lágyak" azok kevésbé bántják a méheket. Ez alapvetően nem így van. Ami a méhegyedet azonnal megöli, tehát durvának számít, az megkíméli a méhcsaládot, ami pedig a méhegyedet kíméli, az megöli a méhcsaládot. Ezerszer leírtam már, hogy miért van ez így,  nem akarom ismét. Abban teljesen igazad van, hogy ha hibás politikai megfontolásból a méhek oltárán feláldozzák a hatékony növényvédőszereket, akkor óriási öngólt rúghat az emberiség.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #603 Dátum: 2018. Június 19. 08:13 »
Idézet
Róka fogta csuka.
Ez így van, de csak kellene találni valami megoldást ami mindenkinek jó. Nekem az nem jó ha hullanak a méheim a fejlődés időszakában, de az sem jó ha nem vet repcét a gazda, mert annyival kevesebb bevételem lesz. Nem túl sok az a 13 kilós repceátlag ami az idén lett, de ez, az akác, az akác utáni zöldítés, és a szotyi garantálja hogy ne kelljen év közben etetnem, és ne kelljen vándorolnom annak minden nyűgjével és költségével együtt, rázatni a platón a méheimet, meg esetleg betegségeket összeszednem. Hársom az nincs, de talán jobb is, mert így legalább nem jön ide sem rá senki.
Itt is kezdődőfélben van a baj, mert az egyik gazda már kijelentette hogy a repcével befejezte, soha többé nem vet.
Beszéltem egyszer egy kezdő méhésszel, örvendezve mondta hogy mivel neki az akácon kívül más legelője nem lesz, nem kell a családok veszteségével számolnia. Erre mondtam neki, hogy igen, és bevétele sem nagyon lesz.  :) Nálam a telelő készletnek a repce indulásáig kell kitartania, nála akácig. Aztán mivel utána sincs semmi, etethet folyamatosan a betelelésig...

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #604 Dátum: 2018. Június 19. 09:23 »
Cikknek érdekes... Legközelebb esetleg kiderülhet, hogy fizetett szabadnap is jár a méheknek? :)
https://index.hu/tudomany/2018/06/18/a_meheket_kicsinalja_a_munkahelyi_stressz/
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #605 Dátum: 2018. Június 19. 10:28 »
Már évek óta mondom hogy a stressz is a méhcsaládok legnagyobb gondjai közé tartozik, de mindig kinevettek. Itt is.  :) Most tessék. És a cikkben a méhész okozta stresszről még nem is tettek említést...

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #606 Dátum: 2018. Június 19. 22:26 »
Idézet
Róka fogta csuka.
  Nem túl sok az a 13 kilós repceátlag ami az idén lett, de ez, az akác, az akác utáni zöldítés, és a szotyi garantálja hogy ne kelljen év közben etetnem, és ne kelljen vándorolnom annak minden nyűgjével és költségével együtt, rázatni a platón a méheimet, meg esetleg betegségeket összeszednem.
Ne legyen igazam, de a zöldítésben idén ne bízz! Olyan mértékű rovarkártevő invázió van, hogy nem biztos hogy nagy virágtömeg lesz. A zöldítésen meg eleve tiltott a növényvédőszeres kezelés. Ennek persze örülünk, de ha nem tud szirmot sem bontani.....
De nézzük a jó oldalát! Sokan a rossz telelésüket a zöldítéssel magyarázták. Most lehet, hogy ez a "rizikófaktor" ki lesz iktatva.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #607 Dátum: 2018. Június 19. 22:32 »
Sajnos megindult a fetrengés!
Ahol ma dolgoztunk alig van a napraforgóban kinyílt virág.
Délben békésen tömtem a fejem a földút közepén a fiókon ülve
és lenézve a földre,újra látom az agonizáló méheket.
Jó néhányan színben semmihez sem hasonlító napraforgó virágporral a lábukon.Egymástól élelmet koldulva pusztulnak éhen,fetrengve,agonizálva halnak éhen.
Vajon mekkora lesz a kár ha kínyilt rendesen a virág?
Vajon mekkora lesz a kár ha kukorica is virágzik?

Vadkan!
Nagy öröm ez a méhész szemnek.
Így kell a “Növényvédelmet” csinálni.
Milyen védelem az ha a megporzó hasznos rovar is pusztul?
Milyen érzés ezen az áron termelni!
Nincs itt semmiféle csuka!
Tízen éve miért nem így volt?

Csányi Antal




*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #608 Dátum: 2018. Június 20. 06:47 »
Idézet
Nincs itt semmiféle csuka!
Dehogy nincs, azért is van ez:
Idézet
Tízen éve miért nem így volt?
Szóval hajdanában azért nem így volt, mert részben nem volt ilyen rovarkártétel mint manapság, de szerintem ez amiatt is van, hogy a termesztők, nemesítők folyton belenyúltak a fajtákba, az egyre nagyobb és nagyobb hozam érdekében. Csak aztán jött a csuka, mert ezek a mai növények gyakorlatilag életképtelenek a rengeteg vegyszer nélkül!
Hogy gyakorlati példát is mondjak. Öreg, talán 50 évesnél is idősebb körtefa. Soha az életben sem metszve, sem permetezve nem volt, mégis minden évben ontja a gyümölcsöt, ami lehet hogy a fajtája miatt is de nem rothad a fán, és nem is lesz kukacos. Meg kell nézni azokat a gyümölcsfákat amiket manapság "nemesítenek". Az ember elülteti, és sok esetben a következő tavaszt sem éri meg. Ha mégis, olyan kényes, hogy elég egy pici fagy és nincs rajta termés, ha nem permetezed rendszeresen barnulnak a levelei, alig lesz rajta termés, ami szinte teljes egészében még kukacos is lesz, lásd cseresznyék. Frissen ültetett szamóca alig alig terem, következő évben jó része kiveszik.
Na ugyanez van a szotyival meg a többi növénnyel is. Közel sem mézel annyit mint 20-30 évvel ezelőtt, sokkal kényesebb a talajra, meg úgy összességében mindenre. Nem lett volna szabad ebbe sem beavatkozni, mert csak kárt csináltak vele.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #609 Dátum: 2018. Június 20. 07:20 »
Tízen éve miért nem így volt?
Én az alapvető problémát a következőkben látom. A hatóanyagkutatás abba az irányba megy, hogy nagyon hatékony rovarölőszert fejlesszenek ki. NNI esetén az aktív centrum a molekulán belül nagyon erősen kötődik a receptorhoz, nem válik le róla. Ennek az a következménye, hogy kumulálódni tud. Tehát sokszor vesz fel kevés mérget, és amikor összegyűlik a kritikus szint, akkor alakul ki a mérgezés. Ez nem lenne baj, ha a méregmolekula rövid időn belül elbomlana. Akkor zárt végű lenne a kezelés, egy meghatározott idő után már nem lenne mit felvenni, ezért nem tudna összegyűlni a mérgező dózis a hasznos rovarok esetében. A piretroidokat nagyon gyorsan bomló vegyületeknek tartják. Ha nálatok több napon át történt repce idején a cipermetrin miatti mérgezés, akkor ennél a hatóanyagnál is ilyen hatásmechanizmus állhat fenn: kumuláció történik.
NNI esetén kimutatták a központi idegrendszeri hatást, azaz kis dózis esetén eltévedés van. Kumulálódás kombinálva az eltévedéssel CCD tüneteket hoz létre, azaz a méhcsaládok népességének rejtélyes eltűnését. Kumuláció és halálos mérgeződés nem CCD-t okoz, hanem méhek pusztulását a méhesben és a méhlegelőn, illetve a két pont között. Itt is nagy mértékű az érintettség, mert a kumuláció miatt az értesítési lánc teljes mértékben végig tud futni a méreghatás kialakulásáig. A probléma a nyitott véggel van. Azaz, ha záros határidőn belül nem bomlik el a hatóanyag. Akkor állandóan vesz fel a méh méreganyagot, ami képes arra, hogy mérgező hatásig dúsuljon fel a méh szervezetében. A kérdés pusztán csak az, hogy mekkora a szint a növényekben. Nagy valószínűséggel van olyan, hogy annyira alacsony, hogy a mérgező adag nem tud összegyűlni egy virágzási szezon alatt. Domborzati és csapadékviszonyok lehetnek erre döntő hatással.
Kérdés, hogy a táplálékból nem fogyasztó méhek képesek-e a méhcsaládba annyi mérgező anyagot behordani, hogy az a dajka, de még inkább a fiasítás pusztulását okozza? Szerintem, ha az NNI erre képes lenne, akkor már mindenütt kipusztultak volna a méhek, ahol egy-két évtizede használják ezeket a szereket. Ha ugyanis a fiasítást lenullázzuk, akkor ott a méhcsaládnak vége. Az persze előfordulhat, hogy a fiasítás egy része elpusztul, ami abból adódhat, hogy a virágzás kezdetén magasabb koncentrációban kapja a mérget. Ha ez csak a fiatalabb fiasítást öli meg, akkor annak szerintem semmi jele nincs, mert simán megeszik a méhek. Nagyobb álcákat is megeszik szerintem, de tömeges pusztulás esetén lenne jele ennek, a kidobott álcák formájában.
Azt kell látni, hogy az alapvető gondot nem az NNI-k jelentik, hanem az a kutatási irány, ami létrehozza ezeket a szereket. Ez pedig a stabil kötődés a receptorhoz, ami által kumuláció léphet fel, és a lassú lebomlás, ami nyílt végűvé teszi a méregfelvételt. Az az icipici méreg mennyiség, amit sokan csak, mint maradékanyagnak gondolnak, végzi ki a méheket. Ez adja a csattanást, mint az ostor végén a rafia. Az a néhány centi hosszúságú madzag a több méteres karikás ostoron. A természetben nem létező, mesterséges hatóanyagok nem tudnak lebomlani, ezért a nyílt vég eleve adott. Ha ez párosul azzal, hogy a méreg stabilan kötődik  a kritikus ponthoz, a receptorhoz, akkor a kérdést az dönti el, hogy mennyi a hatóanyag ETR értéke. Azaz  a maradékanyag szintje hányad része az ölő dózisnak. Méh esetén, amely több száz alkalommal veszi fel a mérget, az a biztonságos szint, ahol az ETR az egy egésznek az ezredrésze. Hiszen ezerszer nem fordul életében a méh ugyanazon méhlegelőn, így nem képes összegyűjteni az egy egész értéket. NNI esetén azonban nagyon sok adat van arra, hogy 2-3 fordulóval is össze tudja gyűjteni az egy egészet.
Kérdésedre a válasz: tízen éve olyan hatóanyagok voltak,amelyek nem kötődtek stabilan a receptorhoz, és/vagy záros határidőn belül lebomlottak. Pedig voltak közöttük durva szerek.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #610 Dátum: 2018. Június 21. 06:08 »
A munkás álcák nem azt a pempőt kapják mint a méhanya.
Virágpor, és víz, valamint pempő keverékét.
Továbbra is úgy gondolom, hogy ez a baj oka.
A bizonyítás a kutatók dolga.(lenne)
És ezért nem mennek semmire a méhcsaládjaink, mert mikor kifogy a lesilózott repce virágpor, megszűnik a mászkálás.
Jön egy hónap szünet, és ahogy Anti írja, kezdődik az agonizálás.
Mi történhetett?
Virágzik a kukorica, és a napraforgó.
És valóban ez megy évtizedek óta, jó lenne már szakembereket vezényelni a monitoring vizsgálathoz is.
Ha valaki évtizedeken keresztül nem tudja a megnyugtató választ, attól már ne is várjuk.
Különösen akkor nem, ha nem is hisz a neonikotinoidok káros hatásaiban.
Mindig visszaesünk a gödör aljába, majd azon szorgoskodunk, hogyan tudunk épkézláb méhcsaládokkal betelelni.
Persze, aztán jönnek az ellenvélemények.
Ha 30-40 kilós napra átlag lett, akkor miről beszélünk.
Ők örüljenek neki, és hallgassanak.
Jöjjenek Tolna és Baranya megyébe, és megtapasztalhatják milyen látvány fogadja őket.
Szaktanácsadóként rengeteget hangoztattam a problémát, de akinek meg kellett volna hallania, vagy a "főnököm" volt, vagy éppen kijött belőle a növényvédős.
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #611 Dátum: 2018. Június 21. 22:50 »
Idézet N.Attilától!
“Jöjjenek Tolna és Baranya megyébe, és megtapasztalhatják milyen látvány fogadja őket.”
A Nebih-esek eljöttek a repce virágzás alatt !!!
Ledöbbentek,ez tisztán látszott rajtuk.
Tudnak-e,akarnak-e tenni ellene?
Ki tudja ?
Napraforgó-kukorica alatt is szívesen látnám Öket.
Jordán Úr is jöhetne ugyanis Ő tavasszal nem ért rá.
Bárcsak ne tudnék semmi extra fetrengést,mászkálást,agonizálást
mutatni Neki,Nekik!
Bárcsak ne tudnék népesség csökkenésről beszámolni.
Én lennék a legboldogabb !!!
Ez esetben jó lenne “beégni”.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 21. 22:58 írta Csányi Antal »

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #612 Dátum: 2018. Június 22. 02:21 »
Vadkan!

Nem tudok elszakadni írásodtól,mert egész nap ott motoszkál a fejemben a totàlis helytelen felfogás.
Kiderült belőle,hogy növénytermesztésben is érdekelt vagy.
Én mindig is hangoztattam és most is újra leírom.

NEM A GAZDÁLKODÓVAL VAN A BAJOM !!!!

A hunyók a gyártók és az engedélyezők.
A gyártó sumákol,elhallgat,eltusol vizsgálatokat,eredményeket.
Azt sem hiszem el,hogy nem tudták,hogy a NEO-k eljutnak a pollenig és  a nektárig,hiszen a mézben is egyből hoztak rá határértéket,amit úgye már meg is emeltek.Mi ez ha nem egyértelmű bizonyítéka a sumákolásnak,maszatolásnak.
Ennek a “neos ügynek” tisztán olyan szaga van mint a VW-s Diesel botránynak.Szerintem pld. mindig is tudták,hogy gutációs cseppjei halálosan veszélyesek

Ídézlek:
“Szóval szép dolog az, hogy ne használjon senki növényvédőszert, de ahogyan az a nevében is van.... védi a növényt. ”
Szóval hasznos rovart meg a méhét kötelező megölnie?
Micsoda helytelen felfogás ez?

Azt sem értem,hogy lehet engedélyezett a tankkeverékek kijuttatása úgy,hogy előtte nincs hatás tanulmány,kísérlet.
Repkényi Zoltán(úgy tudom Ő engedélyez M.-on,Ő készíti elő az n.védő szerek engedélyezését a Nebih-nél)szerint nincs semmi EU-s jogszabály ami ezen “keverést” szabályozná.
Ők semmit nem tehetnek ez ellen,mert nincs jogszabály ami tíltaná.
Nem tilthatja meg,mert szétperelnék a Nebih-et.
A vegyszereket a vízzel hígítva engedélyezik nem pedig egymással keverve.Nem csak az acetamiprid tebukanozol “együttes kettős” tiltását kellet volna elrendelni,hanem az összes tankkeverékét aminek
együttes hatása nincs megvizsgálva.
A lényeg az,lenne,hogy úgy lehessen kijuttatni tankkeveréket,hogy előtte meg van vizsgálva a kettő szer együttes hatása!!!!!
Ilyene ügyekért kellene küzdeni Tóth Péternek érdekvédelem címszó alatt ha méhészek oldalán állna,nem pedig azért hogy maradjanak a neok,mert az a kisebb kárt okozó rovarölő.

Ennyi erőm volt írni a fotelból való felébredés után.

Csányi Antal

« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 22. 02:25 írta Csányi Antal »

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #613 Dátum: 2018. Június 22. 08:47 »
Idézet
Azt sem értem,hogy lehet engedélyezett a tankkeverékek kijuttatása úgy,hogy előtte nincs hatás tanulmány,kísérlet.
Ezt mondjuk én sem értem, csak sejtem, hogy vagy senkit nem érdekel (mert elsősorban más érdekek munkálódnak a háttérben), vagy eleve eszükbe sem jut (mert nem értenek hozzá). Én nem csak amiatt csodálom a méheimet amit véghezvisznek, hanem amiatt is, hogy egyáltalán képesek még életben maradni ebben az agyonkemizált világban. Ha így megy tovább lassan hozzá is szoknak, és nem jelent majd rájuk veszélyt.  :D Csak a kártevők meg még előbb hozzászoknak...

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #614 Dátum: 2018. Június 22. 12:00 »
Nem csak a tankkeverék a baj. A tebukonazol tartós hatású szer. Tehát egy csávázott vetőmag használat és tebukonazolos kezelés eredményezheti azt, hogy NNI mérgezés legyen virágzás idején. Szimpla NNI esetén pedig lehet, hogy nem alakul ki kritikus szint. A tebukonazol bénítja azt az enzimrendszert, amely a méreg lebontásáért felelős. Ennélfogva elsősorban azt kellene engedélyhez kötni, hogy a tebukonazol alkalmazása esetén csak gyorsan bomló rovarölőt lehessen adni. Egyébként pedig pont a Tóth Péter volt az, aki ezeket a vizsgálatokat elvégezte. Rajta kívül senki. A világon senki. Ezért is ő a hibás?