A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 368092 megtekintés
*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #690 Dátum: 2018. November 01. 20:47 »
Januárban a méhegészségügyi konferencián Csaba doktor bemutatta. Két kutyát említett, hogy kellene.
Jó lenne tényleg valami előrelépés valamilyen irányban, mert hatalmas a káosz.
Csak látnánk már végre, hogy történne valami a megoldás keresésében.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #691 Dátum: 2018. November 01. 21:01 »
Szerintem ez jó ötlet! Én hiszek bennük. Mármint a kutyákban....

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #692 Dátum: 2019. Március 12. 11:13 »
Fülemüle írására ezzel az alábbiakkal reagáltam.
Ide is áthelyeztem,mert ide való.

Ez a lényeg:
“Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására.”

Ezt mondom és írom le,próbálom évek óta képviselni.
Sajnos nem kis mennyiségben kapjuk,mert minden vizsgálatnál egy rakás “n.szert” kimutatnak.Sok “n.szer” szerintem kimutathatósági határ alatt is károsít.ÉS ott van a szinergencia millió kombinációja.
Nagyon nagy a baj.

A méhészektől,méhészeti vezetőinktől(!) is kaptam és még ma is (!) kapok emiatt egy rakás hideget-meleget a képemre.
Mondják,mondták:
-Pld. ilyeneket:atkaírtási technológiánk rossz,sok az atka vagy legyengülnek a méhek miatta.Mert használtuk az amitrázt.
Érdekes hogy 20 éve nem okozott gondot.
Ja!Érdekes pont repce elején,nem nemzedékváltáskor pusztulnak,gyengülnek (pont
akkor nem növekszenek robbanásszerűen)a családok.
-Pld.agyon etetem a méheket!
Ja!Mikor mondták?Repce elején.Nemzedék váltás után tavaly olyanok voltak mint az álom a legtöbb telephelyünkön.Egy deka cukrot nem kellett adni nekik tavasszal.
Ja!Agyon etetem Őket.
Tavaly a még szaktanácsadói értekezleten is,egyeseknek -az előbbiekhez hasonlóak voltak-ez volt a nagytudású szakvéleményük.
Ezek az emberek elmehetnek ahova akarnak.
A rosszindulatnak nincs határa.

Nem tudom mi lenne,ha végre összefogva mindenkivel akivel  csak lehet,egységesen képviselnénk az érdekünket.?
Mi lenne ha a mi szakmánk egységesen végre kimondaná,hogy a ma engedélyezett növényvédelmi technológiák nagy része nagymértékben károsítja a háziméheket,és elpusztulnak a vad beporzók is.
Miért nem hangos ettől a média nálunk is Mo.-on.
Külföldről szerencsére egyre több ilyen infó jön.
Az emberek nem hiszem hogy “növényvédőszer” koktélos kaját szeretnének enni.

Csányi Antal

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #693 Dátum: 2019. Március 12. 12:49 »

Az emberek nem hiszem hogy “növényvédőszer” koktélos kaját szeretnének enni.

Csányi Antal

Az emberek véleményei erről:
-jelentéktelen dologról beszélsz
-ne legyél puhány
-annyira veszélyes anyagot úgysem etetnek velünk
-valahogy termelni kell ezeknek az embereknek is
-olyan sok dologgal szennyeznek minket, a vegyszeres kaja az egyik, tenni ellene nem tudunk, ez a világ rendje
-50 éves koromig ettől úgysem lesz bajom, utánna meg valamibe úgyis meg kell halni.
Legalábbis mifelénk ezeket mondják.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Március 12. 12:59 írta Mortimer »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #694 Dátum: 2019. Március 12. 13:44 »
Anti!
Melyik az a rakás "n.szer" amit kimutatnak?

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #695 Dátum: 2019. Március 12. 16:38 »
Neo!

Este lefényképezem és felteszem az egyik vizsgálati eredményt.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #696 Dátum: 2019. Március 12. 16:57 »


Az emberek véleményei erről:
-jelentéktelen dologról beszélsz
-ne legyél puhány
-annyira veszélyes anyagot úgysem etetnek velünk
-valahogy termelni kell ezeknek az embereknek is
-olyan sok dologgal szennyeznek minket, a vegyszeres kaja az egyik, tenni ellene nem tudunk, ez a világ rendje
-50 éves koromig ettől úgysem lesz bajom, utánna meg valamibe úgyis meg kell halni.
Legalábbis mifelénk ezeket mondják.

Ja ezért van Magyarország a legrosszabbak között az egész világon a daganatos megbetegedések tekintetében. Magas a halandóság. Máshol az ötvenéves még iskolákba iratkozik, Te meg eltemeted. A méhészek nagyrészét ezzel a föld alá zavarnád.

A DDT sem volt olyan egészségtelen? Nem tanulsz a múltból? Igenis etetnek veled mindenféle mérget, antibiotikumot, hormonokat, de csak ha hagyod. Mindent biztosan nem tudsz elkerülni, de sokat igen. Mellette a méhészeti termékeket fogyasztva sokat tehetsz az az egészségedért.  Inkább egyél kevesebbet, de jobb minőségűt. És ha van kerted, adj hálát a sorsnak, és termessz magadnak tiszta kaját.

Rövidlátó, nemzetromboló, család szétszakító, buta az idézett gondolatsor.


Elmondom, hogy szerintem mi a jó irány:

Hidrogéncellás, halk és emissziómentes közlekedés, biológiai termesztés úgy, hogy a föld méregtartalma nem emelkedhet. És ne gyere, a föld nem tud úgy ellátni mindenkit hasbaakasztással. El tud, csak kisebb a haszon a földbirtokosok zsebében.

 
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #697 Dátum: 2019. Március 12. 18:35 »
Idézet
Az emberek nem hiszem hogy “növényvédőszer” koktélos kaját szeretnének enni.
Szeretnek vagy sem, nem nagyon tehetnek mást, de ha tehetnének sem nagyon fognak. Nem hinném, hogy amikor hazaesik a delikvens délután 5-kor a munkából fáradtan, akkor még lenne kedve lecammogni a negyedik emeletről, autóba ülni, és elmenni valahova földet túrni. Tehát marad az a variáns, hogy inkább befekszik a TV elé, és eszi azt amit a teszkóban kap élelmiszer gyanánt.
A parasztnak sem volt nagy kedve régen a földet túrni, de mégis megtette amíg hagyták neki. Most már nem hagyják, mert azon nem keletkezik haszon. Inkább ellehetetlenítik, hogy eszébe se jusson kapát ragadni a kezébe.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #698 Dátum: 2019. Március 12. 18:43 »
Idézet
Hidrogéncellás, halk és emissziómentes közlekedés
Amivel megint csak annyi a baj, hogy nem terem meg a hidrogén a kertben, azt is elő kell állítani, általában környezetkárosító módszerekkel.
Idézet
biológiai termesztés úgy, hogy a föld méregtartalma nem emelkedhet
Ez egy szép nagy álom, és nem csak az előző hozzászólásomban leírtak, meg a szükséges nagy mennyiség miatt. Az megvan, hogy az utóbbi évtizedek növénytermesztési gyakorlata, valamint a növényvédelme mit okozott? Ha még nem tűnt fel akkor elmondom. Azt, hogy lassan minden élőlény kipusztul, a kártevőket kivéve. Azok pedig akkor sem fognak, ha a jelenleginél durvábban lesznek irtva. A környezetkímélő módszerekre pedig jó nagyot fognak nevetni a markukban, és vígan fognak szaporodni, kárt okozni.
A méhészet sem különb. Mennyi lenne az optimális családszám egy egy településen, vagy annak körzetében? Egy-két család? Esetleg 5? Mennyi is van? A százszorosa?

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #699 Dátum: 2019. Március 12. 19:11 »
Ezt kérdezi Csányi Antal:
"Nem tudom mi lenne,ha végre összefogva mindenkivel akivel  csak lehet,egységesen képviselnénk az érdekünket.?
Mi lenne ha a mi szakmánk egységesen végre kimondaná,hogy a ma engedélyezett növényvédelmi technológiák nagy része nagymértékben károsítja a háziméheket,és elpusztulnak a vad beporzók is."
Addig amíg az elnökségben ülő döntéshozók egy ellenérdekelt testületben csücsülnek sok jóra ne számíts.
Már azt is óriási eredménynek tartom, hogy nem reklámozzák a méh és rovargyilkos vegyszereket.
Ezt is megértük már, hogy az OMME újság címlapján siratták a neonikotinoidok betiltását.
A legelképesztőbb, hogy ők is méhészek!
Hát nem hisznek a szemüknek, vagy nekik még soha a büdös életben nem volt repcén és napraforgón méhpusztulásuk?
Valami itt nem kerek.
Nagyernyei Attila

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #700 Dátum: 2019. Március 12. 19:29 »

Rövidlátó, nemzetromboló, család szétszakító, buta az idézett gondolatsor.


Ez tényleg az, de sajnos tényleg ez az emberek véleménye erről a témáról. Majd ha országos viszonylatban elkezd csökkenni a dohányosok száma, akkor fogják komolyabban venni a vegyszerterhelést az emberek. Érdekes módon Nyugat és Észak-Európában le tudták tenni az emberek a cigit, itt miért nem?
« Utoljára szerkesztve: 2019. Március 12. 20:10 írta Mortimer »

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #701 Dátum: 2019. Március 12. 21:28 »
Neo!

Nem tudom felrakni a fényképeket,amiket a jegyzőkönyvről fotózok.Kénytelen vagyok leírni.
Analitikai vizsgálat eredményei:
Méh minta:
Acetamiprid: 0,010 mg/kg
Dimoxistrobin:0.006 mg/kg
Fluopiram:0.011 mg/kg
Méhkenyér minta: (nyitott fias mellől,teljesen friss gyűjtésből ez saját
megjegyzés)
Klórpirifosz:0.010 mg/kg
Tau-fluvalinát:0.024 mg/kg

Növényminták (repce):
1.terület
Klórpirifosz:0.005 mg/kg
2.terület
Acetamiprid:0.66
Fluopiran:1.8 mg/kg
Protiokonazol 0.22 mg/kg
3.terület
Klórpirifosz:0.008 mg/kg
4.terület
Klórpirifosz:0.007 mg/kg
5.terület
Tebukanozol:0.27 mg/kg
Tiakloprid:0.071 mg/kg
6.terület
Acetamiprid:0.47 mg/kg
Boszkalid:1.7 mg/kg
Dimoxistrobin:1.1 mg/kg
Tau-fluvalinát:0.019 mg/kg
Tebukonazol:0.026 mg/kg
7.terület
Acetamiprid:0.029 mg/kg
8.terület
Fluopiram:1.8 mg/kg
Protiokonazol:0.30 mg/kg
Tiakloprid:0.55 mg/kg

Neo!
Tegyek fel más vizsgálati eredményeket,vagy ez elég “n.szer” ahhoz,hogy egy rakásnak nevezzem?Tudok még durvábbról is.

Ezek a kimutatott n.szerek,a kimutathatósági határértéket el nem érőek nyilván nem szerepelhetnek a listán.
Ezekből mennyi lehet?
Mennyi neo lehet 0.001 mg/kg,tehát 1 ppb,a jelenlegi mért mennyiség alatt.Nem régen publikált svájci kutatás,tanulmány szerint 0.0001 mg/kg,tehát 0.1 ppb neo már károsítja a méheket.
Ez egy nagyságrenddel kisebb mennyiség mint amit ma mérnek.?
Azt írták ezen kutatók,hogy ez a mennyiség (0.0001mg/kg)is több milliárdnyi méh agysejtnek megfelelő mennyiség,károsítja a méhet,nem találnak haza és elpusztulnak.Megkereshetem ha akarod,de szerintem Te is olvastad,meg egyébként is ehhez jobban értesz mint a magam fajta,szerencsétlen műszaki ember.
A Nébih-es kiértékelést ezen eredmények után-a  jelenleg nem kimutatható “szereket” én is vélelmezve-hihetlen kategóriába helyezném.Az összes konklúziónak,következtetésnek az elejére odaírják,hogy vélelmezhetően,valószínűleg ez a mennyiségű “szer” nem okozhatta a pusztulást.
MICSÓDA?
VÉLELMEZHETŐEN?VALÓSZÍNŰLEG?
Azt mondja a fiam erre.”Apa,ez már mi?
Hofi Géza,Laár András (pisssssstabácsi) mit mondana erre?
NORMÁLIS?

Szintén leírják azt is,ezen szerekre szinergens hatás nem ismert.
MICSÓDA?
AKKOR MIÉRT ENGEDIK KIJUTTATNI EGYSZERRE HA NEM TUDJÁK,HOGY FELERŐSÍTIK-E EGYMÁS HATÁSÁT?
NEM TUDJÁK VAN-E SZINERGENS HATÁS ÉS NYOMATJÁK?

Egyébként az 5.területen tiaklopridot és tebukanozolt mutattak ki egyszerre.Erre mintha már bebízonyitották volna a szinergens hatást.
Jól emlékszem?

Jobb ha nem írom le részletesen az indolásokat,mi miért nem okozhatta a pusztulásokat,mert bepörgetem csak magam.

Már csak egy költői kérdésem van.
Mit fog ezekre a jegyzőkönyvekre mondani az utókor?
Szerintem akkori tudásukkal jobban lenézik majd ezt a vegyszeres korszakot,mint a sötét középkort.
Csak remélni tudom,hogy így lesz.
Csak remélni tudom,hogy hamar vége lesz a BORZALOMKORÁNAK.


Csányi Antal


« Utoljára szerkesztve: 2019. Március 13. 02:52 írta Csányi Antal »

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #702 Dátum: 2019. Március 13. 07:08 »
És ebben gondolom talajminta nincs is. A talajban nagyon sok vegyszer halmozódik fel, amit egy nagyobb eső után felszív még a növény, azt mondják, hogy a tavalyi országos pusztulásnál is ez tette rá az i-re a pontot, legalábbis ott volt nagyobb mértékű a baj, ahol a virágzást megelőzően volt egy nagy eső.
Meg ráteszi maga a méhész is. Ugye, van néhány, sajnos a közelemben is, meg olyan is aki a fórumon terjeszti az igét, és sajnos sokan be is veszik és alkalmazzák. Január 1-től december 31-ig irtják az atkát, mert azt csak úgy lehet kiirtani, minél többet meg minél nagyobb dózissal kezelünk.  :o
Aztán csodálkozik a delikvens ha 70%-os pusztulása van állomány szinten. És nem érti, hogy miért nem használ nála az amitráz, meg miért nem használ már egyik szer sem.  :D Nálam gyönyörűen viszi a normál dózis is az atkát, nála az én dózisomnak a háromszorosa sem!!! Elmentem hozzá, tényleg nem. És azért nem, mert a folyamatos vegyszerhez szoktatással már olyan ellenálló atkatörzsei vannak, amit lassan a kénlap sem fog tudni kiirtani. És hiába pofázok neki, nem érti meg, mert csepp esze sincs. Na majd ha ezek az atkapopulációk szépen szét lesznek hordva az egész országban, és szét lesznek mert vándorol is a lelkem, majd akkor jön el az igazi baj. A rengeteg atka elleni kezelésnek kizárólag a méhcsalád issza meg a levét, az atka köszöni, nem fog tőle kipusztulni, ugyanúgy ahogy a többi, természetben előforduló parazita vagy kártevő sem. És mivel nincs esze, az sem tűnik fel neki egyik évben sem, hogy minden éveben napra pontosan akkor kezdődnek a komolyabb bajok, amikor hazaér a vándorlásból. De a vegyszer meg a vegyszer meg a vegyszer, és keresi a tettest. Ott van a tettes a tükörben minden reggel csak nem látja...

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #703 Dátum: 2019. Március 13. 09:53 »
A neókkal szerintem is kétféleképpen mérgezhetnek. Az egyik, ahogy írod, felszívja a növény a talajból, a másik ami a talajban van. Ez a hatalmas mennyiség. Én is észre vettem, hogy eső után szinte nem is járták az itató vizét. Csak a pocsolyákból, vízállásokból ittak. Hiába volt kint a friss víz, nem kellett nekik. Próbáltam állott kútvizet, az se.  Az így bejutott  vegyszermennyiség olyan jelentős, hogy erre bármilyen egyéb szer jut, már sok. Túl sok.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #704 Dátum: 2019. Március 13. 10:21 »
Anti!
Ezek az adatok teljesen meggyőzőek. Köszönet értük. Igen, azt bizonyítja, hogy a környezet szennyeződése kétségtelen módon elfogadhatatlan mértékű, hiszen egy-egy környezeti elem, úgy, mint méh, méhkenyér szennyeződése bekövetkezett. Ami a károkozás meglétét illeti: Az együttes hatásuk ismeretlen. Én nem véletlenül szajkózom azt, hogy erre a megoldást én abban látom, hogy pl. a Natura 2000-es területek szélétől 5 km távolságra csak biogazdálkodást lehessen folytatni, itt lehetne méhészkedni, ezek a növénytermesztők kaphatnának csak támogatást (azt viszont jó sokat). Nagyüzemi mezőgazdálkodást, beleértve a gyümölcsültetvényeket is, pedig e körön kívül lehetne folytatni, támogatás nélkül. Erre a területre méhésznek belépni pedig csak saját kockázatra lehet. Az a forma is  ki tudna alakulni, hogy ide nem is komplett családokkal költözne a méhész bérmegporzásra, hanem csak anyaferomonos dolgozókkal, esetleg a törzscsaládtól leválasztott fias fiókkal. Így nem állna fenn annak a veszélye, hogy közös metszet nélküli világban vagy a méhek, madarak pusztulnak ki, vagy pedig ezek túlzott óvása esetén  nem lehet megvédeni a növényi kultúrákat. Mi is ez? Hát a fejlődésnek az a formája, amikor nagyobb rendezettséget teremtünk. Csak így lehet előrefelé menekülni. Aztán majd eldől, hogy a biogazdálkodási terület el tudja-e hódítani a termőterületet az intenzív gazdálkodástól vagy sem.