A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 369187 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 947
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #630 Dátum: 2018. Június 28. 16:42 »
Idézet
Teljesen egyértelmű, hogy a napraforgó a ludas.
Ezt mégis mire alapozod?
Arra, hogy a hárs utolsó napjaiban teljes népesség volt, ekkor kezdett a napraforgó, és öt nap alatt 2-3 fióknyi nép hiányzik.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #631 Dátum: 2018. Június 28. 19:01 »
Wr!

Nincs igazad!
Az egész országból kapom a hívásokat.
Gyakorlatilag a tűnet ugyanaz,eltűnt a kijáró népesség,
nem érnek haza a méhek.
Solt környéki méhészek menekülnek mert hordás mellett 1 kg mínuszt mértek. Tűnik el a kijáró méh!
Most hívott a barátom,Bácskában ugyanez a helyzet.
Mezőkövesd környékén vannak méhész barátok ott is.
Meddig tűrjük még ezt a természet pusztítást birka módon?

Csányi Antal


Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #632 Dátum: 2018. Június 28. 19:26 »
Neo kártétele után a nosema még tovább gyengíti a népességet !!!

*

neo

  • *****
  • 947
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #633 Dátum: 2018. Június 28. 20:30 »
WR!
Azt elfelejtettem leírni, hogy a napraforgónak van extraflorális nektármirigye. Gyakorlatilag a zöld napraforgó is tud mérgezni.  Sőt, ebben az esetben a méreg koncentrációja is lényegesen magasabb, mint a nektárban. Én azt gondolom, hogy a repce esetén azért nem voltak gondok, mert a vetés és a szárba szökkenés között jelentős mennyiségű csapadék esett, ami elmosta a mag közeléből a hatóanyagot. Napraforgó esetén kevés csapadék volt ezen időszak alatt, így a szárba szökkenéskor jelentős mennyiségű hatóanyag juthatott a növénybe.

*

neo

  • *****
  • 947
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #634 Dátum: 2018. Június 28. 20:32 »
Jövőre is lesz a neo helyett "néma gyilkos" , új csávázószer neve : LUMIPOSA , hatóanyaga : ciantraniliprol !!!!!!!!!! A méheket-méhészeket odadobták a pénzéhes  " farkasoknak " !!!!!!!!!!!!
Alapvetően az ETR érték a lényeg. Ennek ismerete nélkül nem lenne szabad engedélyezni. Remélem az engedélyező hatóság ennek tudatában engedélyezte.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #635 Dátum: 2018. Június 28. 22:48 »
mézengúz gondolom erre a cikkre utalt:
https://www.agronaplo.hu/hirek/nem-marad-vedelem-nelkul-a-repce-uj-szert-engedelyeztek

két idézet a méhész-minisztertől:
Idézet
– Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az elmúlt években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

Idézet
Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

*

Berci

  • ***
  • 248
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #636 Dátum: 2018. Június 29. 00:08 »
https://www.bienenjournal.de/aktuelles/meldungen/beizmittel-lumiposa-wie-gefaehrlich-ist-es-fuer-bienen/

Itt azt írják, hogy a lengyeleknél vizsgálták( és engedélyezték) és semmilyen károsító hatást nem észleltek. Amúgy enyhébbnek gondolják, a méhekre kifejtett hatását, mint a neo-két. A szer hatás mechanizmusa, hogy a rovarok izomtevékenységét blokkolja. Szóval, ha jól gondolom a méhek, ha mégis károsodnak, kinn maradnak a repcetáblán. (nyilván, ha a közel vannak, akkor nem.)

https://www.agrarheute.com/pflanze/raps/beizmittel-lumiposa-fuer-raps-darauf-muessen-achten-536421

Itt meg azt írják, hogy veszélyes.

https://www.julius-kuehn.de/ex_anwendung/downloadFatPdf.php?file=2016_0459.pdf

Itt azt,hogy Clothiadinin hatása nagyobb ( erősebb?), mint a Cyantranilipore-é

http://deutscherimkerbund.de/download/0-443

Itt pedig azt,hogy nem tisztázott a hatása.

https://www.aurelia-stiftung.de/de/aktuelles/27-juli-2017-warnung-vor-neuem-insektengift-cyantraniliprol.html

Ebben az írásban meg a környezetvédők és a méhészek tiltakoznak...

Na kérem lehet válogatni!

*

neo

  • *****
  • 947
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #637 Dátum: 2018. Június 29. 06:01 »
A diamidok hatásmechanizmusa abban különbözik az NNI-től, hogy az izomban hatva, nincs központi idegrendszeri hatás. Tehát eltévedés sincs. Ha már a repcetáblán kinn maradnának, akkor   nagy valószínűséggel nem kapott volna engedélyt. Pedig az lenne a kisebb probléma. Ha a halálos dózist úgy szedegeti össze a méh, akkor ennek eredménye látványos lesz: mindenütt lesz méhhulla. Kaptárban, méhlegelőn, út közben. Amiért az ETR érték nagyon fontos, az az, hogy az eltévedés a halálos dózis töredékénél létrejön, ezáltal nagyobb koncentráció nem tud a kaptárba jutni. Abban az esetben, ha a fiasítást az idősebbekénél alacsonyabb koncentrációjú szer képes megölni, akkor először a fias fog pusztulni, utána a dolgozó méh. Ebben az esetben viszont a teljes méhcsalád elpusztulhat, következésképpen komplett méhészetek mehetnek ki, szemben az NNI-kel. Na ezért fontos az ETR ismerete, hogy a nektárban lévő koncentráció hányad része az ölő dózisnak. A biztonságos szint az egy ezred rész, mert akkor ezer út során veszi fel a dolgozó méh a mérgező dózist. Ennyiszer pedig nem szoktak fordulni.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #638 Dátum: 2018. Június 29. 12:04 »
http://www.omme.hu/?p=10962
Na most mi van azokkal a méhésztársakkal akik folyamatosan azt hangoztatták, hogy....nem csinál semmit az OMME?
Nekem ma is többen jelezték, hogy kiürültek a kaptárak!
Egy hete a 4 fiókos (korszerű) alacsony keretes rakodó dugig volt méhekkel.
Most 1 az-az egy fiókon vannak, és az álcákat is kidobálták a napraforgón.
Már ezt is jelentették az OMME-ba.
Sajnos még mindig vannak olyan vélemények, hogy a probléma kórtani eredetű, és  bizonyosodjanak meg a szaktanácsadók, hogy valós problémáról van e szó.
Nem írom le, hogy melyik elnökségi tag véleménye ez, de aki figyeli az írásokat simán ki tudja következtetni.
Aki a jelen helyzetben még mindig a nagy büdös atkára fogja a napraforgóvirágzás alatti méhpusztulásokat, véleményem szerint alkalmatlan minden pozíció betöltésére.
Ezt jól tükrözi, hogy a jelenlegi, és az elmúlt (Repcén a Baranya megyei) vizsgálatoknál is mellőzték a "szakértelmét".
Rögtön ki is derült mi okozta a bajt!
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 947
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #639 Dátum: 2018. Június 29. 17:03 »
Csak üdvözölni tudom az intézkedéseket. Azt azonban elképzelni nem tudom, hogy ennyi helyen szabálytalan piretroid kijuttatás lett volna. De az semmit nem jelent, hogy mit képzelek én. Vizsgálni kell. Pontosabban kellett volna akkor, amikor  bekövetkezett az eltűnés. Mégpedig a szárazjeges mintavétellel, ahogy Geddekas szokta javasolni, de nem azért, amiért ő mondja, hanem a piretroidok miatt, amelyek nagyon hamar bomlanak. Az pedig senkinek nem érdeke, hogy egy álnegatív eredménnyel mondják ki, hogy az NNI a felelős a károkért. Hiszen vélhetően azt ki fogják tudni mutatni. Ezért felhívnám mindenki figyelmét, hogy aki ezután tapasztal méheltűnést, az vegyen a virágzatból mintát és fagyassza le. Ha elhullott méheket tud összeszedni, azokat is fagyassza le azonnal!

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #640 Dátum: 2018. Június 29. 18:43 »
15 éve pusztít a gyilkos kór , és most kezdenek vizsgálódni  !!!!!! Azért ez egy kicsit túl lassúnak tűnik , elszomorító / dühítő / , mennyi méhecskének kell még elpusztulnia !!!!!!!!!

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #641 Dátum: 2018. Június 29. 21:10 »
Ó,Uram adj még sok esőt!
Adj minden napra,hogy ne tudjon a “szúnyog” a napraforgóban
mozogni.
Addig adj sok esőt,míg virágzik a napraforgó.

Nem tudtam végig járni az összes méhesünket,de ahol dolgoztam a héten még nem tapasztaltam nagy kijáróméh veszteséget.
Félek a jövő héttől mert megszűnik a csapadékos időjárás,száraz léghullámok jönnek és valószínű elindulnak a vegyszerezések ezerrel.
Két hete elnyeli az agyag a bakancsot ahogy megpróbálok a táblákban mozogni.
Milyen jó lenne ha a virágzàsban nem vegyszereznének sohasem.
Milyen jó lenne ha nem engednék a virágzásban kinyomni a sok vegyszert.
Ma készítettem egy felvételt repce mellett egy nagy vihar előtt.
Óriási hanggal repült haza kaptárjába milliónyi méh menekülve a vihar elől.
Olyan volt mint régen.
Tudomásom szerint még nincsenek nagy méh veszteségeinek,én ezt annak tudom be,hogy nem tudtak permetezni virágzás közben és a hosszúhatású szerek felhígultak a sok csapadéktól.
Micsoda elképesztően szomorú ebben az egész helyzetben,az  utobbi tíz év természet pusztítása közepette élni.Nem az anyagiak miatt!Hanem végéznézni,ezt a pusztítást,megélni,látni a féltő gondoskodással nevelt méheinknél az agonizáló méheket a kiürült fiókokat.

Csányi Antal

*

oszkár

  • *****
  • 1131
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #642 Dátum: 2018. Június 29. 22:45 »
Leh
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:30 írta oszkár »

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #643 Dátum: 2018. Június 30. 08:41 »
Az olajtermelés alapjául szolgáló napraforgó állományokat csak a legritkább esetben szokás rovarölő szerekkel permetezni, alapjában véve a napraforgónak a polifág talajlakó kártevőkön kívül kevés olyan kártevője van, amely állománya gyakorta átlépné a védekezési küszöbértéket.

Nem így van az étkezési- és vető-magelőállítás esetében, az étkezési fajták, hibridek esetében nincs fitomelán réteg a magban, ezért ott károsíthat a napraforgómoly, ellene éppen a virágzáskezdetkor és a virágzás alatt kell védekezni.

A kártevők közül komoly veszélyt jelentenek a mezeipoloska fajok, ezek 4-6 leveles stádiumtól már károsíthatnak, ám a legjelentősebb kártétele a 2. nemzedéknek van, ha nem védekeztek az első rajzás, betelepülés idejében, a kikelő lárvák a korai virágzású hibridek virágzáskezdetekor jelentős kárt képesek okozni. Vetőmag előállítása esetén mindenképpen védekezni illik ellenük.

A levéltetvek rendkívül szapora (14-15 szűznemzéses nemzedék) társaság, s van egy rendkívül kellemetlen probléma velük: vírusvektorok. Még a kereskedelmi olaj hibridek esetében is szokás ellenük védekezni, ha betelepülésük számottevő.

A levéltetveken és a poloskákon kívül az újabb időkben a klímaváltozás következtében rendkívül kellemetlen inváziós kártevő lépett fel a napraforgóban is. A gyapottok bagolylepke ellen védekezni kell, amennyiben a feromoncsapda rajzáscsúcsot jelez. Természetesen ez a kártevő is virágzásban, virágzás végén veszélyeztet. A vetőmagosok mindenképp védekeznek ez ellen is.

Ezen kívül egy érdekesség. A kukoricabogár imágói a napraforgó virágzatokon (is) folytatnak érési táplálkozást. Nem csak a meddő nyelves virágokat rágják meg, hanem a csöves virágok bibéit is. Számottevő termésveszteséget okozhatnak. Nem mindenki tudja, hogy ez a faj szép távolságokat képes átrepülni, s ilyenkor szokása az imágóknak áttelepülni a napraforgóba. Ha a vetésváltásban kukorica követi a napraforgót, akkor a szemfüles bogárkák jól járnak, mivel a peterakás ugyan még napraforgóban történik, de a lárvakelés már a kukoricában következik be.

Mindenesetre igazolni tudom, hogy az ipari napraforgóban a csillagbimbós állapotot követően nagyon ritka a rovarölő használat, ha ilyenkor permeteznek, az elsősorban gombaölőszeres kezelés (ilyenkor gyomirtást már nem végeznek, bár a napraforgó esetében a szűk keresztmetszet a gyom és csak azt követően a gombák, vírusok, s a sor végén vannak csak a rovarok).

Nehezen tudom elképzelni, hogy a "szúnyogok" a napraforgó rovarölőszeres kezelése céljából rajzanának ki, sokkal nagyobb veszélyt jelent a kukoricatáblák permetezése rovarölőkkel, mert a kukoricabogáron kívül a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly ellen nem csak a vetőmag táblákon, hanem az árukukoricában is ildomos védekezni, lévén nem csak a rágással okoznak károkat, hanem az azt követő másodlagos gombafertőzések (fuzáriózis) a takarmánykukoricát is veszélyeztetik.

*

oszkár

  • *****
  • 1131
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #644 Dátum: 2018. Június 30. 09:24 »
m
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:45 írta oszkár »