A méhegészségügy helyzete

  • 807 válasz
  • 368325 megtekintés
*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #585 Dátum: 2018. Június 08. 19:21 »
Le

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:28 írta oszkár »


*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #587 Dátum: 2018. Június 09. 06:32 »

Valahol mindkettőnek igaza van. Akkor mi lenne a jó megoldás?
A méhlegelő kérdésben nincs jó megoldás. Az ahhoz való hozzáférési jognak verseny alapján kell eldőlnie. Vivaldinak persze abban igaza van, hogy ez egyszer összeomláshoz vezet. Pont itt van a szabályozási pont. Senki nem veszélyeztetheti  mások méhészetét. A nyúlós veszélyezteti. A nyúlós spórája veszélyezteti, ezért nem elég az, hogy klinikai vizsgálatot végeznek, hanem tenyésztéses spóravizsgálat a megoldás. Azonban ennél veszélyesebb az atka. Azt a méhészetet, amelyben sok az atka, ki kellene irtani. A nyúlós sem és az atka sem, álló vagy vándorméhész kérdés. Szomszédjog. A hatósági vizsgálat során a mintavételezésnél, mint ellenérdekű ügyfél a röpkörzetben lévőnek joga van ott lenni. Vándorméhészet letelepedése esetén első feladatnak a mintavételnek kell lenni, ez spóravizsgálat illetve atkafertőzöttségi vizsgálat. Persze erős atkafertőzöttség esetén nincs szükség spóravizsgálatra, mert azonnali leölés a megoldás. Az nyilván teljesen más kérdés, hogy ez a gyakorlatban megvalósítható-e? Ha nem, akkor jön a Vivaldi-féle forgatókönyv, az összeomlás.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #588 Dátum: 2018. Június 09. 08:38 »
[quot
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:38 írta oszkár »

*

wr

  • *****
  • 890
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #589 Dátum: 2018. Június 09. 11:45 »
De ha eltüzeli akkor nem kap érte 20Ft-ot.  :) Mondjuk értelmes embertől egyébként sem, mert annak ingyen sem kell.

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #590 Dátum: 2018. Június 09. 16:42 »
Lehet nem jól tudom,de a nyúlost nem csak vándorlással lehet terjeszteni. Tavaly pont ezen gondolkodtam el.

A városban szeptemberben találtak egy kezdő állóméhésznél.Senki másnál csak nála. Az őszi méh Eü-s átvizsgálás után egy héttel szóltak,hogy ugyan nézzem már át őket, mert tőlem 700m-re megtalálták az említett méhészetben. Gondolhatod repestem a boldogságtól. Mint később kiderült már be volt pörkösödve.

Lényeg, átnéztük újra és szerencsére semmit nem találtunk.   Valami miatt csak kialakult, nálam és a többieknél miért nem?  Pedig 700m nem nagy táv,biztos,hogy a méheink találkoztak körzeten belül.

Szerintem erre kellene a választ megtalálni,sokkal előrébb lennénk.

Én egy egész nyáron voltam, nyúlós mellett 3 méterre, ami nyár végén derült ki, és nem kaptam el.
 Ha van hordás, és nem rabolnak, vagy nem nyúlósos kiégetetlen kaptárba telepítik a  méheket, akkor nem kapják el.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #591 Dátum: 2018. Június 11. 00:01 »
Ha olyan közel voltál, akkor elkaptad, de panaszmentes maradtál. Ha küldenél be mintát, tuti lenne benne spóra
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #592 Dátum: 2018. Június 17. 00:19 »
Indul a napraforgó-kukorica virágzás.
Már vannak kinyílt táblák mindkét növényből!!!!!!!
Június 16-ot írunk!
Indulni fog-e a mászás,elfognak-e tűnni a kijáró méheink?
Az előző két évben ezen időszakban kisebb kárunk volt mint
az előző “tízen” évben.Úgy gondolom ez annak volt köszönhető,
hogy nem használták a területek nagy részénél a neokat.
Most ismét nagy területek kaptak eseti engedélyt.
Rengeteg csapadék volt mindenhol,talán kisebb lesz a kárunk.
Félek,már előre rettegek a fetrengő méhek látványától.
Én szeretem a méheket,a méhészkedést.Egyszerűen fáj amikor
a méheink szenvednek

Az előző hat hétben regenerálódtak a méheink.
Nálunk a repcén használt vegyszerek óriási kárt okoztak.
Az előző két év is rossz volt,neok nélkül is
A klórpirfoszt használta mindenki ami valószínű nem bomlott le időben,
így kárt okozott.Érdemes lenne mégegyszer megnézni meddig is okoz
kárt,valójában mennyi idő alatt bomlik le.Lebomlik-e?
Idén az összes gazdálkodó permetezett repce virágzás közben, a rovarölőt és a gömbaölőt egyszerre juttatva ki.
Meg is lett az eredménye a neoknak és a tankkeverékeknek mászás,fetrengés,pusztulás.

A nebih-esek voltak nálunk is,nem hittek a szemüknek.
Nem hitték Ők el,hogy a méhek pusztulnak.
Három órán át hallgatták a nyugodt panasz áradatom.
Elmondtam:
- a 30 éves tapasztaltaimat ez ügyben.
- a két legtávolabbi telephelyünk 100 km-re van egymástól,mégis
mindenhol van kár,pusztulnak a kijáró méheink.Ez csak úgy lehet,hogy
az engedélyezett növényvédelmi technológiák a károsak a beporzókra,ennyi helyen nem hiszem,hogy mindenki garázdálkodna.

Le voltak döbbenve a fetrengő méhek láttán.
Talán tesznek ez ellen az áldatlan állapot ellen,az ellen,hogy
az engedélyezett szerek kinyírják a beporzó rovarokat,köztük
szeretet méheinket is.

Csányi Antal








« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 17. 11:30 írta Csányi Antal »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #593 Dátum: 2018. Június 17. 05:44 »
Anti!
NÉBIH laborvizsgálati eredményed van már? Tudtak kimutatni NNI-ket?

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #594 Dátum: 2018. Június 17. 10:39 »
Neo!

Szerinted nem tettem volna fel!


*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #595 Dátum: 2018. Június 17. 12:21 »
Anti!
Ez ugye még mindig két lehetőség: 1. Nincs eredmény. 2. Van, de NNI negatív.
Ez utóbbiba most nem érdemes belemenni.
A tartós hatású cipermetrinbe annál inkább.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #596 Dátum: 2018. Június 17. 14:14 »
Neo!

Szomorú történet az utóbbi 20 év hosszú hatású szereinek kikísérletezése,gyártása,engedélyezése,használata.
Remélem minél hamarabb az emberiség mint egy sötét korszakára
emlékezünk-mert ez most nagyon sötét- erre a durván vegyszeres,kemikalizált,mesterséges adalékanyagos,tartósítószeres
világra.
Nagy boldogság lenne a számomra ha már az én életemben ez megváltozna,ha gyerekeim egy tisztább,tiszta világban élhetnének.
Ma gyerekeimnek a boltban lévő áruk 90 %-át,a cukrászdában kapható
sütik 100%-át,a zöldségesnél lévő gyümölcsők,zöldségek 100%-át utálom megvenni.
Én is úgy gondolom mint Te,a fejlődés szekerét nem lehet megállítani.
Bízni abban lehet,hogy ez a hajó jó irányba fog menni.
Az öklógiai gazdálkodás egyre nagyobb teret szerezhet,hisz az emberek ébredeznek,keresik ezen termékeket.
A főleg nap,a szél,a víz segíségével megtermelt hidrogén alapú energiának a technológiai feltételei adottak.
Talán a minél nagyobb profit helyett az ész a normalitás győz!
A Pápa már jó irányt mutatott!
A Greenpeace is jó irányt mutat.
Bemásolom a véleményüket a cipermetrinről.

A cipermetrin egy sokrétűen használt idegméreg. 1977 óta forgalmazzák széles hatásspektrumú rovarirtó szerként a világban. Használata azonban jelentős kockázatot jelent. Nézzük a bűneinek a listáját!


Mérgezi a környezetet: A cipermetrin a rovarokra és vízi élőlényekre nézve igen erősen mérgező. Néhány deciliternyi is elég belőle egy focipályányi terület rovarvilágának teljes kiirtásához.

Pusztítja a méheket: Egészen kis mennyiségben is hatással van a beporzó rovarok életére: növeli az elhullást, befolyásolja a viselkedést, rontja a szaporodást. Szerepe lehet a méhpusztulásos esetek kialakulásában.

Vízszennyező hatású: 1998-ban Százhalombattánál egy balesetben került a Dunába. A tömeges halpusztulás 85 millió forintos kárt okozott. A vegyületet az EU a vízszennyező anyagok közé sorolja.

Élelmiszer-szennyező: Élelmiszereinkben a cipermetrin jelen van. A hatóság vizsgálatai szerint a rovarölő szerek közül ez egyik leggyakrabban megtalált vegyület. Nagyon sok terménynél használják.

Hosszú távon kis mennyiségben is mérgező: A cipermetrin számos káros elváltozást okozhat. A vegyület a szervezetbe kerülve károsítja a sejteket: oxidatív stresszt okoz, amelynek élettani hatása épp ellentétes, mint az antioxidánsoké.

Butít: A cipermetrin befolyásolja az idegrendszer működését és összefüggésbe hozható a Parkinson-kór kialakulásával is.

Magzatkárosító: A cipermetrin átjut a magzatburkon, és a vér-agy gáton is, így szervezetünket a legsérülékenyebb helyeken, a legsérülékenyebb életciklusban veszélyezteti. Csökkenti a magzatok születési súlyát.

Terméketlenséget okozhat: A cipermetrin megváltoztatja a herék szerkezetét, csökkenti a képződött spermiumok számát, szöveti torzulásokat, elhalásokat okoz.

Hormonkárosító hatású: Befolyásolja a női nemi hormonok működését.

Léteznek biztonságosabb alternatívák! A szer további alkalmazása ezért elfogadhatatlan.

A cipermetrin egyike a „méhgyilkos hetesnek”: azoknak a vegyszereknek, amelyek betiltásáért küzdünk. Aláírásoddal csatlakozhatsz a mérgező vegyszerek tilalmát és az ökológiai gazdálkodás terjedését követelőkhöz! mehpusztulas.hu

Anti
« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 17. 14:52 írta Csányi Antal »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #597 Dátum: 2018. Június 17. 19:36 »
Környékünkön egyetlen nyúlósos méhcsalád miatt 1000 méhcsalád nem mehet napraforgóra. Qrva jó ez a mostani szabályozás. Tényleg kukázni kéne már.

Ha pedig bevezetnék a mézkoszorú PCR tesztet, akkor ki lehetne engedni a zárlatból az egészséges méhcsaládokat. De a legnagyobb méhészek tiltakoznak ez ellen a legjobban. Miért? Szóval a méhészek önsorsrontó képessége rendkívüli.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #598 Dátum: 2018. Június 17. 22:24 »
“A cipermetrin egyike a „méhgyilkos hetesnek”: azoknak a vegyszereknek, amelyek betiltásáért küzdünk. Aláírásoddal csatlakozhatsz a mérgező vegyszerek tilalmát és az ökológiai gazdálkodás terjedését követelőkhöz! mehpusztulas.hu”

Csaklatozzatok a Greenpeace kezdeményezéséhez.
Támogatnunk kell a “méhgyilkos hetes” teljes tiltását.
Három neot az Unió betiltott belőlük.
Marad a méhgyilkos négyes.

Minden egyesületi tagnak azt javaslom,hogy minden szinten követelje
az egyesületének csatlakozását a Greenpeace kezdeményezéséhez.
Szavaztassátok meg!
A profi egyesület őszi rendezvényén javasolni fogom a csatlakozást.
Szavazást fogok kérni.
Követeljétek meg az OMME-tól is,küldöttgyűlésen szavaztassátok meg.
Nem kellene ölbe tett kézzel néznünk méheink pusztulását.
Szégyen,hogy pont mi méhészek nem tiltakozunk!
Az OMME-nak rég stratégiai szerződést kellett volna kötnie a Greenpeace-el,mert a cél közös,a megporzok,a méhek védelme.

 Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2018. Június 17. 23:42 írta Csányi Antal »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #599 Dátum: 2018. Június 18. 06:22 »
Ha pedig bevezetnék a mézkoszorú PCR tesztet, akkor ki lehetne engedni a zárlatból az egészséges méhcsaládokat.
Ezt régebben is írtad már, hogy PCR-rel kellene vizsgálni. Ezzel nem értek egyet. Ez ugyanis egészen más, mint aminek már örülni lehetne. Én azt gondolom, hogy az intézet ha  nyúlós ellen PCR-t használ, akkor az a kitenyésztett baktérium azonosítása DNS vizsgálattal (PCR). Tehát először tenyészt, aztán PCR, vagy az elváltozott sejtből azonnal PCR-t végez. A spórát közvetlenül szerintem nem tudja PCR-rel vizsgálni, mert a DNS a spórán belül van. Vegetatív alakot lehet, tehát a klinikai tünetből közvetlenül lehetséges. Mézkoszorú vizsgálat esetén a pozitív PCR szerintem azt mutatná ki (elvileg nem zárható ki, hogy képes lenne rá), hogy aktív nyúlós volt a családban, tehát nem behurcolt spóráról van szó, amit a tenyésztés nem tud elkülöníteni. Ez azonban így nagyon drága lenne. A tenyésztés és a PCR költsége között még nagy a különbség tudtommal, noha utóbbi egészen biztosan sokkal olcsóbb lett az utóbbi időben. Az viszont járható út lenne, hogy mézkoszorú tenyésztéses spóravizsgálat első lépésben,  majd a pozitív eseteknél PCR-rel igazolni, hogy nem behurcolt spóráról van szó. De ez csak akkor igaz, ha a spóra a vizsgálat során nem roncsolódik, tehát DNS nem szabadul ki belőle. Kétségtelen tény, hogy mézkoszorús spóravizsgálati eljárással semmi szükség nincs zárlatra, csak addig, amíg nincs minden családról eredmény, és nem történik meg a kiirtás. Ezután másnap lehetne vándorolni a negatív családokkal, akár a beteg méhészet családjaival is. Legfeljebb ezeknél a családoknál félévente két alkalommal meg kellene ismételni a spóravizsgálatot.