Anti!
Az egész méhésztársadalom nevében köszönjük, hogy megtörtént ez a szembesítés. Amire én nagyon kíváncsi vagyok, az az, hogy a cipermetrines tábla milyen messze volt a méhestől? Jenő azt írta le, amit néhány éve Pestlőrinccel (alias Geddekas) a zöldön kikövetkeztettünk: ha nincs hír a mérgező legelőről, akkor a méhcsalád nem megy ki oda és életben marad. Ha olyan közel van a méhes, hogy a méh hazaér és be is engedik, meg még táncolni is van kedve, akkor a többi is kimegy. Az első táncoló méh pedig ezután pusztul el. A pireroidok gyorsan ölő mérgek, ezért azoknál a legvalószínűbb, hogy nem ér haza táncolni a felderítő méh. Csak az pusztulhat el, amit éppen kinn ért a permetezés. De azt Te is tudod, hogy nincs kinn minden méh egyszerre. tehát a benn maradó így életben marad. Ehhez ugye az kell, hogy minden kimenetel előtt szükség van táncoló méhre. Azaz hiába volt már kinn, tudja hol van a nektár, mégis megvárja a megerősítést, hogy mehet-e? Ha lemérgezték az éppen kinn levőket, akkor ilyen megerősítés nincs. Ezen lehet vitatkozni, hogy így van-e, de csak meg kell figyelni akácon egy hűvös hajnalon, hogy indulnak kifelé a hírvivők, aztán mégsem lesz eszeveszett tolongás a kijáróban, mert nem hoztak haza nektárt a felderítők. Pedig az össze kijáró méh tudja már, hogy hová kellene mennie, mégis csak akkor indul, ha van pozitív jel. Na ezért veszélyesebb a gyenge méreg az erősnél. Simán hazajön tízszer-százszor gyanútlanul, amikor elpusztul, NNI esetén eltéved.
A tebukonazollal teljesen igazad van: hosszú hatástartamú és blokkolja azt az enzimet a méhben, amely a mérget lebontja, ezért lesz az sokkal veszélyesebb, mint önmagában. A hosszú hatástartam miatt azonban ez olyan, minta a növényben állandó tankkeverék lenne. Ha azonban ezt összeveted az előzőekkel, akkor ez a méreg erősítése, ezáltal a kártétel csökkentése. Itt jöhet képbe a Jenő által említett dolog: ha egy eső felhígítja az erős mérget, akkor a hírvivő hazaér, táncol, kimegy a többi is, de közben visszasűrűsödik a nektár, akkor az erős méreg így tudja leszedni a családot.
Attila!
Logikailag rendben van amit mondasz a pempőről. Azonban Te láttál olyant, hogy repce virágzásától számított tíz napot követően nincs fiasításod? Azért mert a nyitottat megölte az NNI? Ha így belegondolok, írtál már róla, hogy az a jó ha 4 táblás fedett egy nyitott a kiegyenlítéskor. Ekkor azonban a 4 fedett kikelése után a nyitottat megeszik és semmilyen fiasodnak nem szabad lennie. Azt el tudod képzelni, hogy repcevirágzás idején legyen olyan álca, amelyik ne kap repce virágport, ezért nem pusztul el?