Ilyeneken nem szoktam bántódni, én sem azért írtam. Természetesen én is a méz spóraszámára gondoltam, abban kellene szerintem többször vizsgálni. A vizsgálatban az volt a furcsa, hogy a közel húszezer méhészből 136 -an küldtek mintát. Pedig szerintem az volna az érdekünk, hogy tudjuk hogyan állunk a spóraszámmal. A család erősség és nyúlóssal fertőzöttsége között talán olyan összefüggés lehet, hogy az erős családok bejárhatnak a gyengékhez rabolni. De a család gyengesége még önmagéban nem elég a fertöződéshez. Számtalanszor láttam méhészeknél harmatgyenge családokat, de nem volt köztük egy nyúlósos se. Viszont a méhész egészségi állapota miatt nem is foglalkozott rajbefogással. Ennél a betegségnél talán a tisztitó hajlam az, ami esetleg gátat szabhat a terjedésnek, bár az lehet az igazság, hogy a tisztitással még inkább szétkenődik a sok spóra.Abban az esetben jelenthet talán előnyt, ha nagyon korán észreveszik a méhek a beteg álcákat és még spóraképződés előtt eltávolítják. Még az nem világos, hogy az ERIC I-nél miért van úgy, hogy egyes alkalmakkor behorpad a sejtfedél, máskor már az elpusztult álcánál is púpos marad. Azt olvastam, hogy az álca bábozódási szálai húzzák be a fedélt, de a baktérium még bábozódás előtt elpusztitja azt. Ezt a diagnosztizálás miatt kérdezem.