A méhegészségügy helyzete

P

Geddekas korábban írta, hogy lesz egy méhegészségügyi kerekasztal vagy munkacsoport megbeszélés.  Megvolt már az eszmecsere?
Lehet tudni róla valamit?

Még nem hívta össze Dénes.

Az anyásitás topicba írtam egypár gondolatot ami inkább
ide illik,így ide is felteszem átdolgozva,hogy visszakereshető
legyen.
Folyamatos késztetést érzek arra,hogy leírjam,tudatositsam
másokban is,hogy milyen nagy bajban vagyunk mi is és a méheink
is a növényvédelemben használt vegyszerek,főként a hosszúhatású
rövarölők miatt.
Szomorúan tapasztalom én is és több "régi motoros" is,hogy
mennyivel kevesebbet "bírnak ki",mennyivel gyengébbek
általánosan,átlagosan a méheink,mennyivel gyengébb az
immunrendszerük mint akár 15-20 éve.
A profik kongresszusán beszélgettem Fazekas Józsival.
Tudjátok a Biksi-Fazekas név. Ők igazi régi motorosok.Sok-sok
éve Ők vágták ketté az Nb lépet,csinálták meg Érden a 1/2 Nb-t.
Ők voltak azok,akik úttörői voltak a "méhész műhely" gépekkel
való megtöltésében,a hazai méhpempő termelésben jeleskedtek,stb.
Józsi aki kb 50 éve a méhek között él,édesapja szintén kíváló méhész volt
azt mondja idén egy pár méhcsaláddal pempőt termelt,gyakorlatilag
ezek a családok őszre semmitérővé váltak.15-20-30 éve háromszor ennyi
méhpempő megtermelése után is,kíváló,áttelelő családok maradtak volna.
Komolyabb mennyiségű pempő termelésébe tönkre kell mennie
egy jól felkészített családnak?
Röviden léírva a lényeget,Neki is az a véleménye,hogy sokkal nehezebb
méhészkedni ma,mert a méhek nem olyan vitálisak,életképesek
mint régebben.
Koós Péter barátom is több éve kongatja a vészharangot,hogy baj van.
Találkozót szervezett pár éve már a tanyájára,az ország legjobb méhészeit,
méhészeti kutatóit meghívva,hogy tanácskozzunk mert nagyon nagy
méhegészségügyi problémàk vannak,méhekkel valami nem százas.
Sorolhatnám a "régi motorosok" neveit az ország minden pontjáról
akik ismertebbek,akik nem "dugják a fejüket a kaptárba" mint struc
a homokba,akik látnak is,akiknek ugyanez a véleményük.
Barátaim pld.Beck Matyi Baranya megye több mint 40 éve kiváló méhész,
Buskó László Nyírség,akinek már a felmenői is méhészek voltak,aki
szintén igen csak jó szakember,Raffai Antal az ország egyik legjobb
anyanevelője mind hasonló véleménnyel vannak.
Buchinger György aki ma az országban egyike azoknak aki legjobban
ismeri aki legtöbbet tud a méhekről nemes egyszerűséggel csak annyit
mondott amikor erről beszélgettünk.
"MITŐL MÁSTÓL LENNE MINT A VEGYSZEREKTŐL!!!!"

Mi azért tudtunk meg maradni,mert több családot tartunk és
összerakjuk őket a hordásokra,amelyik kicsit gyengébb mint az átlag
likvidáljuk,ha az elvártnál gyengébb a telephely összerakjuk.
Duplex pároztatokat képzünk a jó időszakra,akácra,mert ekkor és
szerencsés esetben akác után egy jó darabig nem virágzik semmi a
mezőgazdasági területeken.Virágzik a piros szárú gyűrűs som(gyűrűcske)
a gyalog akác,ezernyi vadvirág ,így tudnak fejlődni.
Ezekben a "duplex" pároztatokban lévő családokat összerakjuk,
kukorica-napraforgó előtt éppen olyan erősségüre,amit úgy
gondolunk,hogy jó lesz,jó erősre.
Szabjuk varrjuk őket.
A mi vidékünkön ahol a méheink tartjuk,kötött talajok vannak.
A neokkal csávázott mezőgazdasági növények,nagyon nagy kárt
tesznek méheinkben.
A kukorica-napraforgó időszaka alatt összeesnek a nagy családok,
a kis,szaporított családocskák semmire sem mennek,gyakorlatilag
semmivé válnak .
A technológiánkat ezért kellett így alakítani.
Akác után a termelő családok anyáinak cseréjekor
a fészket 10 nagy fiasra tesszük.
A mézes kereteket kipergetjük ,a kisebb fiasokkal új családokat
képzünk.Három-négy-öt duplex helyén a kijáró méheket ráröpítjük
az új egységre.
Az anyák zárkába kerülnek egyből kirágósra állítva.
A mai technológiánknak is ez a lényege.
Ezen a vidéken repcén is tönkre mentek és mennek a méhek.
A neoval csávázott repcén a méhek elmásznak és a nosema
megadja a kegyelem döfést,a neot hanyagoló utóbbi két évben
jellemzően klórpirifosszal kezelt repcén is eltűntek a kijáró méheink.
Így aztán már repce előtt is összerakjuk őket és ekkor készítjük
el a már említett pároztatokat .
Sokkal,sokkal,sokkal több munkával,több eszközzel tudunk eredményt
elérni,gazdaságossá tenni a méhészetünket,mint az új típusú vegyszerek
előtt!!!!!!!!!!
Azt még fontosnak tartom leírni,hogy az utóbbi két évben a  "neo mentes"
kukorica-napraforgó időszakot jobban átvészelték a méhek mint az előtti
években a neoval csávázáskor.
Véleményem szerint most hogy a politikusok "göndör módon" szükséghelyzetre
hivatkozva gyakorlatilag visszaengedték a neokat,lesz újra "nemulass"
Újra nehezebb lesz betelelni.
A nagy családok újra gyengébbek,a tartalékok semmit érők lesznek.

NEM KELLENE TILTAKOZNUNK???

Nem kellene a méhegészségügyi munkacsoportot összehívni???
Nem kellene az összes hatósággal,kormányzattal tudatosítani,
hogy marha nagy a baj???
Nem kellene kártérítést követelnünk a kiesett veszteségeink
okozása miatt???
Nem kellene a Greenpeacel komolyabb kapcsolatot ápolni az
egyesületeinknek,ha már Ők zászlójukra tűzték a méhek pusztulásának
megállítását és közösen dolgozni,-ahogy Anyám mondja- harcolni egy "tisztább"
jövő érdekében???

SZÉP ÚJ VILÁG!
ELŐRE ELVTÁRSAK A TERMÉSZET PUSZTÍTÁS KIES ÚTJÁN.

CSÁ.

Ui:Bocsánat hosszú lett.

A bajokról szerintem mindenki tud. Két probléma van ezzel. Nem a sajátja, így neki abból semmilyen kára nem származik ha a méhészeknél hullanak a méhek, meg egyébként is elenyésző kis ágazat ez a többihez képest, amik "fontosabbak". A másik szorosan kapcsolódik ehhez, bizonyos körökben és szakmákban nagyon nagy pénzek forognak a mi ágazatunkéhoz képest, így azt fogják védeni foggal körömmel. Mert minden gazdaságban az a néhány hektár mínusz is összességében nagyobb költség, és az még külön jó is ha ehhez sok vegyszer is kell, mert valakiknek az is hatalmas bevételt jelent. Valamint ők úgy látják hogy a méhészetből közvetlenül a méhészen és a kereskedőn kívül más nem profitál.

Biztos vagyok benne hogy ha különböző mértékben is, de amiket leírtál azok minden egyes méhészetben problémák. Ezért is szoktam jót röhögni az olyan beírásokon amikor javasolják az anyák drasztikus korlátozását, meg az anya nélküli mézeltetést. Könyörgöm, mi lesz abból a családból őszre? Nekem senki ne magyarázza meg hogy az ilyen család az ereje teljében marad, ahhoz már túl régóta méhészkedek. Inkább legyen 20-30%-kal kevesebb mézem, de öröm legyen a kijárókra nézni.

A méhegészségügy helyzete : jó szar !!!!!!! 14 éve nem történik semmi , 14 éve kongatom a vészharangot!!!!!!!!!!!!! Nagyon úgy érzem , hogy a neók visszaengedésével megadták a kegyelemdöfést a méhészeknek !!!!!!! Mindent megtettek azért azok az emberek /akiknek a munkaköri kötelességük lett volna a méhek védelmében eljárni/ , hogy még jobban ellehetetlenítsék a méhészkedést !!!!!!!!!

A méhegészségügyi törvények, nem ennyi méhészhez és méhcsaládhoz íródtak. De, senkinek nem érdeke változtatni rajta, mert minden változtatás, csak drágábbá teszi.
Addig ameddig a méhegészségügyi felelősök szinte társadalmi munkába, főleg lelkesedésből még ellátják, addig megyeget valahogy. De, mindenképpen összeomlás előtt áll, hiszen ezt minden változtatás csak elodázza. Nincs aki finanszírozza, hisz az omme is csak úgy szeretné átvenni, ha pénzt is adnának hozzá. Több pénzt pedig senki nem akar rá költeni. Maximum ez az állapot konzervállódhat még egy kis ideig.
 A méhegészségügyi hálózat hatalmas lékekkel úgy ahogy működik, hallgatólagosan tudomásul véve a nagy méhészetek ellenőrzésének elmaradását.
Egyetlen egy megoldás létezne, mégpedig a méhészek hozzájárulása, esetleg méhcsalád számonként az egészségügyi felelősök díjjazásához.
Ez pedig csak állom, mivel mindenki abból indul ki, hogy az omme tagdíj is csak mint valami kötelező adó, vagy mint valami sáp amit lehúznak a méhészekről, jelenik meg, és azért nem kapnak semmit. Ezért minden más pénzügyi hozzájárulás, csak egy újabb bőr lehúzását jelentené a méhészekről. Ezért ez ügyben semmiféle optimizmust nem táplálok.
.

A termelő méhésznek és a mézkereskedőnek ellentétes érdekei van a jelen mézpiaci helyzetben. Ez a lényeg és nem az, hogy van vagy nincs helikoptere bármelyik mézkereskedőnek.

QUQURIQ !!!

Ma Gödöllőn méhegészség ügyiseknek volt megyei továbbképzés.
76 fő volt jelen a 98-ból.
Nagyon jó előadásokat hallottunk!
Február 18-án (vasárnap) 9-15 óráig méhegészségügyi továbbképzést tartunk a Fővárosi és a Pest megyei méhegészségügyi felelősöknek.

    Dr. Dóczi Krisztina: Gyakorlati tudnivalók a felelősöknek. Kártalnítási anomáliák.
    Dr. Paulusz Petra: Nyúlós és a többiek.
    Dr. Hegedűs Dénes: Varroa és ami kimaradt.
    Dr. Békési László: Integrált védekezés a méhbetegségek ellen, vagy A méhek immunvédekezése.

Egy megdöbbentő adat!
Mézkoszorúból vett 297 mintából 82 fertőzött volt nyúlóssal !!!

Kiskakas

Csak pontosan az adatokkal! Az nem mindegy, hogy mennyire volt fertőzött.

Emberek.
 Tudjátok mi a csoda?
 Az, hogy még így is van, ahogy van.....

Nevezetesen, hogy az ágazat nem omlott még össze a nyúlós költés rothadás, és más betegség miatt.
Másrészt, hogy van még méhlegelő a mezőgazdasági termelők profit éhsége elenére.
Hogy az erdő irtások ellenére van még akácméz.

Csak pontosan az adatokkal! Az nem mindegy, hogy mennyire volt fertőzött.

Én ezt egy nagyon káros hozzászólásnak gondolom. Teljesen mindegy, hogy mennyire. Amelyik családban benne van a spóra, az a betegéggel fertőzött, amelyikben nincs, az nem fertőzött. A jelenlegi rendszer elvileg arról szólt volna, hogy amelyikben van, azt a családot ki kell irtani. Több ok miatt azonban ez nem így van, ezért nagy valószínűséggel már minden méhészetben ott van. Éppen ezért felesleges is, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozik. Tudomásul kell venni, hogy nyúlós:méhész=1:0.

A Makrai dr. cikkét olvastam és beszéltem is vele személyesen, azért bátorkodtam ezt írni. A keretben lévő mézben bármely családnál  lehet 1-2 spóra, amit ki lehet mutatni, de a család nem fertőzöttnek tekinthető. A több spóraszámnál gyengén fertőzött, közepesen fertőzött vagy erősen fertőzött lehet. Ekkor már bármely pillanatban kitörhet a betegség,  láthatóvá válnak számunkra is  a tünetek. Ismerve a német vizsgálatokat, ahol rendszeresen követik a betegség útját, /a spóraszámon keresztül/ tudnak is tenni ellene. A nálunk használatos megsemmisítéses technológia is biztos hatású, csak későn vehető észre. Amikor már nem győzik a méhek a takarítást tűnik fel az álcapusztulás. Azt az egy- két kezdődő beteg sejtet pedig a méheü. felelősök gyakorlott szeme is alig veszi észre. Éspedig azért, mert ha egy óra mulva újra megnézzük, a méhek sokszor teljesen kitakarították a helyét. Ezért írtam, amit írtam.

QUQURIQ !!!

"A keretben lévő mézben bármely családnál  lehet 1-2 spóra, amit ki lehet mutatni, de a család nem fertőzöttnek tekinthető. "
Az a bizonyos spóraszám a 35 ennyi kell a fertőzéshez!
az 5000 sóra teljesen kinyírja a méhcsaládot.

Kiskakas

A Makrai dr. cikkét olvastam és beszéltem is vele személyesen, azért bátorkodtam ezt írni.

Fülemüle!
Nem bántásból írtam, amit írtam. Ha úgy érezted, akkor elnézést. Most én is leírom, hogy miért írtam. A Makkrai dr. említette az ERIC I, illetve ERIC II genotípusokat? Ha nem, akkor meg is van a vélemény különbség oka. Ugyanis , amit ebben a témában le akarok írni, a amelyben Kitin fórumtársunknak elévülhetetlen érdemei vannak, még a témában legnagyobb szaktudással rendelkező  Elke Genersch sem ismert fel. Történetesen, hogy a magas spóraszám az ERIC II esetén azt eredményezi, hogy eltűnik a a fedett sejtek nyúlós elváltozása a méhcsaládban, az alacsony spóraszám pedig azt jelenti, hogy előjön. Amit Te mondasz, az az ERIC I-re igaz. Az persze igaz lehet, hogy ERIC II esetén is van egy nagyon alacsony küszöbszám, amit azonban még senki nem ismer. Mármint a mézben lévő spóra küszöbszámáról beszélek, nem a mesterségesen megfertőzhető álca küszöbszámáról. Ezt majd részletesebben is kifejtem, most nincs időm. Ami nálam mindig kiveri a biztosítékot, az az, hogy elterjedt az a nézet, hogy a nyúlós minden családban benn van, és az immunitás csökkenése miatt alakul ki a betegség. Látom, hogy tisztában vagy ennek hamis voltával, de ez az első hsz-edből nem derült ki.