Csak szegény Kovács Péter barátod sajnálom mivel nem rendeltetés szerűen használta geddekkast és nem prémium terméket termelt .
Tisztelt Varga Károly!
Kíváncsivá tett, azzal, hogy "szegény Kovács Péter miképpen használhatta nem rendeltetésszerűen a geddekast". Netán Nerium oleandert, vagy Pelargoniumot ültetett bele, vagy esetleg átfejlesztette madárodúvá? Tetőre -így felszabva- gondolom, már nemigen lehetett alkalmas... Egyik külföldi blogon azt hiszem, talán macskaklotyóként vélték a leghasználhatóbbnak...
Geddekas úr utóbbi, méhmérgezési elterelő hadmozdulata természetesen a baranyai rajbefogási fiaskó körülményeinek részletezését elhárító "csuja-csel", de ez a betegsége még aránylag friss, nem oly régen még egészen másként vélekedett a Méhész Fórumon a hazai méhpusztulások , mérgezések nagyságrendjéről, jelentőségéről. (Csuja akkor ott a Margita344 művésznéven vendégszerepelt):
Hozzászólás Elküldve: 2012.12.04. 12:40
"Magyarországon a méhpusztulások aránya kicsi a nyugati országokban tapasztalhatóhoz képest. Az USA-ban tapasztalhatóhoz képest pedig értékelhetetlenül kicsi. A magyar méhállomány éves pusztulásának mértéke nem kockázati tényező sem az országos éves méztermelés, sem a megporzás tekintetében, Nyugat Európában és USA-ban viszont nagyon jelentős kockázati tényező. Ennek ellenére érdemes kutatni az okokat, de a habverésnek nincs értelme."
Persze közben megtalálta Csuja a habverés értelmét, ma már a legnagyobb, sőt talán kizárólagos kockázati tényező a méhpusztulásokban a neonikotonoid csávázószerekben manifesztálódik... Azóta megvilágosodott.
Azért nem ártana kicsit visszatérnünk a Csuja úr szakkutatónk geddekasos életének kezdeti lépéseihez, mert az "újszülötteknek" még lehet, hogy új ez az átütő jelentőségű, valódi biodinamikus, prémiumterméket előállító méhészkedési forma. Fölösleges hosszasan kommentálnom, inkább idézem Csuja úr saját blogbejegyzését, hogy miképp élte meg a geddekasos méhészkedés kezdeti szakaszának botladozásait, a rajbefogás nehézségeit:
"Rosszindulattól a méhészek sem mentesek
Nem volt még olyan újítás és felfedezés a Földön, aminek mindenki örült volna. A rakodókas nem vadonatúj dolog, hanem a mai rakodókaptárak ősének egy korszerűsített változata. Mégis nagy felháborodás van körülötte. Mi az oka ennek? Tudatlanság, irígység, rosszindulat, lejárató szándék, félelem keveredik a megjegyzésekben, ami eddig hozzám eddig eljutott.
A megszokottól nagyon eltérőt nehezen fogadják el az emberek. Amikor megjelentek az első keretes kaptárok Magyarországon, azokat is ellenérzéssel fogadták a kasos méhészek. A keretes méhészek között évtizedekig tartó sértéseket osztogató vita folyt a keretméreteken. Én erre számítottam, de a mai közhangulat sokkal zaklatottabb, sokkal szélsőségesebb, ezért a rosszindulat minden változata megnyilvánult ellenem a múlt évben. Tőkeszegényen kezdtem el a méhészet felállítását és több rossz döntéseket hoztam, ezért most csak üres rakodókasaim vannak, mintaszerűen működő rakodókasos méhállományom még nincs. Így aztán a bagolyhuhogás és varjúkárogás ellenében nem tudok érvelni.
De hogyan is zajlott a 2009-es évem?
Januárban úgy tűnt, hogy jól fog indulni, hiszen a rakodókasok elkészítéséhez szükséges összegeket elő tudtam teremteni. El is indult a gyártás, de hamar jelentősen megnőttek a gyártási költségek. A rakodókasok majdnem egy hónappal később készültek el, mint ahogy terveztem. Nem is készült el hozzá minden és ezeket pénz hiányában ideiglenes megoldásokkal pótoltuk.
A rakodókasokat keretes méhcsaládokkal csak léprombolással vagy átfejlesztéssel lehet benépesíteni, ezért inkább ősi módszert, rajbefogást választottam. Sajnos 2009 egy kivételes év volt, alig rajoztak a méhek. Magyarországon átlagban 100 - 200 000 méhraj száll ki és pusztul el. Egy-két mintaszerűen dolgozó méhészen kívül a többség a kirepülő méhrajoknak alig 1-2 %-át fogja be. Egyrészt figyelmet se fordítanak rá, másrészt fáradtságos munkának tekintik, harmadrészt többnyire öreg anyás rajokról van szó, tehát nem nagy érték. A be nem fogott rajok 99 %-át aztán egy-két hónap alatt az eső elmossa. 2010-ben az olyan méhállományok, ahonnan a méhcsaládok 30-%-a is megrajzott más években, a múlt évben 1-2 %-ot se érte el a méhrajok száma.
2008-ban kipróbáltam a rajbefogó feromon kapszullát. Akkor a szakirodalmi adatoknak megfelelő arányban sikeresen tudtam vele rajokat befogni, tehát okom volt rá, hogy bízzak benne. Ennek alapján 2010-ben a rakodókasokat 20-as csoportokba helyeztük ki rajbefogó feromonokkal együtt. Vártunk türelemmel a nyári napfordulóig, de a rajzás hiánya miatt a kihelyezett 500 rakodókas egyetlen rajt tudott csak befogni.
Nézzük a rosszindulat megnyilvánulási formáit
A hazugságok és rágalmak egész tárházát össze lehet gyűjteni a következő internetes fórumon. Sajnos ezen az idézett fórumon egyetlen önmérsékletet mutató ember szólalt meg, a többiek csak és kizárólag rosszindulattal, cinikusan, rágalmazóan írtak eddig. Pl. most egy B-hive becenevű méhész egy lopott rakodókas gyűrű fotóját tette el a fórumra és senki sem kifogásolta, hogy honnan szerezte vagy a gyűrűt vagy a fotót.
Hazugságok terjesztése:
• Egyik hazugság: a feromonos rajbefogás bűn, mert az elcsalja a méhcsaládot a tulajdonosától.
• Válasz: Ha ez igaz lenne, akkor most 500 méhcsaládom lenne, 500 üres rakodókas helyett. A méhrajok kirepülés után jó ideig egy kaptár közeli bokron-fán ülnek le és felkészülnek a hosszabb útra. A gondos méhész ekkor fogja be a rajokat. Azt követően viszont már nulla az esélye van a méhésznek a saját rajának a befogásra, mert azok bizony követhetetlen módon 1-2, sőt akár 3-5 km-re is elrepülnek. De emlékszem rá, hogy fiatal koromba szomorúan néztem akácon a kirepülő rajt, mert olyan magasra szállt és pihent le, hogy esélyünk nem volt a befogásra.
• Másik hazugság: a rajbefogás bűn.
• Válasz: A Polgári Törvénykönyv szerint jogosan kerül a tulajdonába a befogónak a befogott méhraj.
• Harmadik hazugság: a rajbefogás súlyos mégegészségügyi veszélyt jelent.
• Válasz: A nyári napforduló előtti méhrajokkal a méhcsalád egészségesebbik része távozik a kaptárból, tehát a befogott raj egészségesebb, mint az a méhcsalád ahonnan származik.
• Negyedik hazugság: Az üres, műlépes és feromonnal felszerelt rakodókas súlyos közegészségügyi veszélyt hordoz, ezért el kell pusztítani.
• Válasz: Szigorúan sterilizált műlépek lettek kirakva. A rakodókasokban előzetesen méhcsalád soha nem volt, tehát megbúvó méhbetegség se lehet benne. Viszont mihelyt betelepszik egy méhraj, azonnal a méhcsaládokra jellemző módon védi a saját egészségét és a lakását, tehát semmivel se jelent több veszélyt a környezetre, mint bármely más méhlakás.
• Ötödik hazugság: A feromonos rajbefogás azért erkölcstelen, mert a feromon hatására a kirepülő rajok hamarabb elhagyják a méhész telephelyét, mint egyébként tették volna és így a méhésznek nincs ideje befogni a kirepülő rajokat.
• Válasz: A rajzás elindulása előtt jó néhány nappal keresik méhek a megfelelő odút. Több helyet is kinéznek maguknak, de végül az anya dönt az útvonalról és a helyről. Egyik biztos körülménye a rajzásnak, hogy az anya legalább 600 méterrel távolabbi helyen szeret odut találni, mint ahonnan kirepült. (persze biztos lesz aki ismer ellenpéldákat, de ezek ritka esetek) Másik biztos körülmény, hogy a raj a kaptárból kiszálltakor mindenképpen a kaptár közelében lepihen, erőt gyűjt és csak utána megy tovább. A feromonok kutatásával foglalkozó szakemberek és a gyártó SEM említette, hogy a feromonos rajbefogók felállításának hatására a rajok kevesebbet pihennének és gyorsabban hagynák el eredeti lakhelyüket, eredeti gazdájukat.
Rágalmazás
Az egész országban nagyon sok méhlopás volt a múlt évben, éppen így azon a környéken is, ahol az én rakodókasaim ki lettek helyezve. Egy sorozatlopás kapcsán természetesen megszületett a zseniális ötlet egy helyi méhegészségügyi felelős agyában, hogy csak és kizárólag a rakodókasos méhész lehetett a tolvaj. Ebben a helyzetben még azt is mondhatom, óriási szerencsém van abban, hogy nem sikerült a rajbefogás. Ha sikerült volna, és a kasokban ott lettek volna az új méhcsaládok, akkor sokkal nehezebb lett volna védekeznem a vádaskodás és a rosszindulatú butaság ellen.
Károkozás:
Volt ahol csak egyszerűen loptak a rakodókasokból. Volt ahol az egészet, volt akinek csak a tető kellett, volt aki a feromonokat lopta ki stb. De sajnos volt két telephely ahol agresszív durva rombolás is történt. A rombolást végzők személyét ismerem is. Az összes károkozás nagysága kb 20 %-os.
Mit tervezek a 2010-es évre?
Túl sok pénzt, munkát és időt áldoztam a rakodókasos méhészkedésre, ezért folytatnom kell. Remélem ez az év sok rajjal és bőséges mézterméssel kárpótol az eddigi kudarcokért. "
Tisztelt Varga Károly!
Netán ez a történet lenne a "nem rendeltetésszerű" használattal kapcsolatos, és szegény Kovács Péter hátán rongálták volna meg a rakodókasok 20 %-át?
Akinek lenne további gyöngyszeme, vidám anekdotája a mi barátunk geddekasos munkásságáról, szeretettel várjuk, mert megérdemli a publicitást áldozatos kutatómunkája...
Üdv: A