Bocsánat! Ez valóban meddő vita. Úgy gondolom, hogy az anya korlátozását Attila az akác idejére írta. Buchinger Gyuri bácsi (akit sajnos személyesen nem ismertem) híres mondása volt, hogy akác idején a bokorban is jobb helye van a fiasnak, mint a kaptárban. A másik, amiről Attila ír, az a szűk fészek, ami nem egyenlő az anya korlátozásával. Szűken tartott fészekben táblás fiasok lesznek, mert az anya nem petézik minden felé, tekintve, hogy csak 1-2 lép áll rendelkezésére.
Az én technológiám is az, hogy annyira megszűkítem a helyüket, hogy a rendelkezésre álló méhmennyiség szépen takarja a kereteket. Tehát kevésbé terhelem meg a családot a hőfejlesztéssel. Mire kell figyelni? Legyen élelmük, és amikor szorulna meg a család, bővíteni kell, de csak 1-1 léppel. Nyilván, ez munkaigényes. Amit viszont nyerek vele, hogy egy közepes család is termelővé válik akácra, az erős pedig csapolható lesz, amivel vagy a gyengébbeket erősítem, vagy kis családokat készítek. Ami újfent tény, hogy NB fekvő az állományom nagy része. 4 db félkeretes rakodót tartok anyanevelésre.
Ami itt az érdekes kérdés az a hungarocell/hab/poliszrilol kaptár. Ezt használja Illés Sanyi barátom és hajdúszoboszlói barátaim is. Ebben az elérhető, ami fa kaptárban félkeretes rakodóban nem, a kocka fias. Mit értek ez alatt? Abban a fiókban, amiben a fészek van, csak fias lesz. Ezt én nem tapasztaltam, mert nekem fából vannak a fiókjaim. Kacérkodom a gondolattal, hogy veszek 1-2 darab hab kaptárat, mert szemmel láthatóan gyönyörűen fejlődik benne a méh, és kevésbé van kitéve a külső hőingadozásoknak. Később esik szét a fürt, ha pedig már felfűtötték a fészket, nem akad meg a fiasítás ha jön egy hirtelen rossz idő. Ami zavar benne, hogy ha tönkrement, akkor termelem vele a le nem bomló hulladékot. Bevallom, ez erősen visszatart tőle. Az eredményessége azonban tény, akárcsak az akác alatti anyakorlátozásé, és a szűk fészeké.
Békesség!
Bicska