Mortimer!
Nem állítom feltétlenül azt, hogy nekem van igazam a rajzó hajlamot illetően. 30 évvel ezelőtt megvettem egy öreg bogaras embertől a méhészetét. Neki nagyon sok 40 keretes NB kaptára volt. Nem rajzottak benne a méhek. Még olyan is volt, hogy akác után szépen maguktól leálltak. Én"persze" átraktam fél NB fiókokba a családokat. A négy fiók gyakorlatilag fiassal lett teli. Nem volt elég fiókom, azt gondoltam, kikel a fias, és hordanak a helyére akácot. De az akác az áttelepítés után szinte azonnal megjött (23 nappal a nagyon késői rügypattanás után). Nem volt helye a nektárnak. De nem húztak bölcsőt. Egyébként ezek nagyon sárga méhek voltak. El is tűntek a méhészetemből, és amikor ún. kárpáti méheket hoztam a Zsidei segítségével a méhészetembe, akkor jelentek meg nálam a rajok. Kis méhcsaládok, robbanásszerű fejlődéssel. Ezért én soha nem mernék nem osztott fészekkel méhészkedni. Az előbb utóbb megszorul a fészekben, és beindítja a rajzást. Fél NB-vel üzemszerűen megoldható a rajzásgátlás. Vakon, keret kihúzása nélkül.
Jenő szokta mondani, hogy kétféle méhész van. Aki vesz, és aki elad. Van-e harmadik út? Igen van, ez az anya korlátozása. Az azonban krajnainál szerintem törvényszerű rajzás. Azért gondolom még, hogy az a járható út, amikor kihasználjuk a benne rejlő potenciált, mert lesz negyedik út is. Ez az atka. Vagy azért, mert maga az atka végzi el a gyérítést, vagy azért, mert az ellene való védekezés teszi ezt meg. Olyan atkairtók használata, ami viszi a méhet is. De ha egyik sem, akkor az atka által terjesztett fiasítást megölő vírusok. Vagyis az atka fogja beoltani azt a vírust, amelyik megöli az álcát, ezért elpusztul az atka szaporulata is. Ebből azt akarom kihozni, hogy a méhész feladata az, hogy biztosítson minden feltételt, ami a gyors tavaszi fejlődéshez kell. Lesznek még dolgok, amelyek ezzel szemben hatnak, nem nekünk kell mesterségesen fékezni az anyákat. Sokkal inkább a hatékony rajzásgátlási módszereket kell alkalmazni, már ameddig ez szükséges.