Véleményeket szeretnék kérni, hogy ki szerint jobbak a rakodó kaptárak, mint a fekvők és miért? Illetve érdekelne még, hogy ki milyen keretméretet használ rakodó kaptárban, illetve itt is az, hogy miért?
Ha visszaolvasol leírtam hogy a 3x9-es hunor (8mm OSB+2cm XPS), azt is leírtam miért. Persze rendre akadnak mindig akik megmagyarázzák az ellenkezőjét, de a gyakorlat a lényeg, nem a sok üres beszéd. Egyszerű dolgot mondok, bárki emberfia kipróbálhatja, még ész sem kell hozzá.
Fogod az általában még elterjedt típusokat (félkeretes rakodó, NB fekvő) meg ugye a hunoromat, és beállítasz mindegyikből mondjuk 3 családot. Utána tavasszal, mindhárom kaptártípussal
pontosan ugyanazt csinálod, azaz semmit (a kötelező tavaszi futó vizsgálatot leszámítva). Majd belenézel ilyenkor újra, és első látásra el fogod tudni dönteni hogy melyikkel kell tovább folytatni.
Mondom. Ősszel beteleltem (ami ugye nem igaz, mert ilyen munkafolyamatom sincs, szotyi után leveszem a 3. fiókot, feletetem őket és ennyi, nem rakosgatok keretet sehova, nem forgatok fiókot). Március elején-közepén ahogy az időjárás engedte, megcsináltam a gyors futó vizsgálatot, azaz megnéztem van-e pete, mennyi a kaja, meg mekkora a népesség (ez 2-3 perc/család). Az átlagtól eltérő (túl gyenge vagy túl erős) népességűeket felírom. Innentől egyedül arra figyelek, hogy az itató vize folyamatosan langyos legyen, valamint rendszeresen viszek bele egy kevés probiotikumot (imádják).
Aztán, most ezekben a melegekben újra kaptárat nyitottam (másodszor!!!), de ilyenkor csak az erőseket és a gyengéket nézem meg, a többit felesleges! Most is azért volt muszáj, mert általában kiegyenlítettebb a népesség, az idén sajnos több volt a gyenge családom mint általában.
Hogy mit láttam a jobbaknál? Az alsó fiókban 3, a felsőben 5 keret
táblás, kiterjedt fias! Nyilván nem léctől lécig, na de nem is ilyen kéttenyérnyi meg mit tudom én mekkora. Van 6 család amiknél bepetézett anyabölcsőt találtam!!! Mindezt úgy, hogy nem lett 5 keretre szűkítgetve, és nem is 2 családból csináltam egyet ősszel, hanem sima, mezei, 7 léputcán kitelelt családok ezek! Mondhat itt nekem bárki bármit, ezt se a fekvő, se a félkeretes rakodókaptár nem tudja!!! Azokban ha ilyen fejlődést akarsz, akkor neked kell beavatkozni a természetes fejlődésbe, gyakran, és kemény munkával! Hozzáteszem, nálam ilyen sincs soha hogy lepényezgetés meg serkentgetés. Azért nincs, mert felesleges munka! Semmivel sem fejlődnek tőle jobban, kipróbáltam!
Amikor a másik oldal ilyenkor érvek hiányában azzal jön, hogy "de hát nekik ez öröm, meg szeretik csinálni" olyankor jókat szoktam nevetni. Igen, valóban öröm a méhészet. Fiatalon!!! Meg 20 családdal!!! De ahogy idősödik az ember, nem csak egyre kevesebbet bír, hanem egyre inkább megy is el a kedve az egésztől, így ami valaha öröm volt, az mára már korántsem az, és leginkább már csak a bevételről, és az ahhoz szükséges munkaórák számáról szól. A szaporodó gondokról már nem is beszélve, ami 30 évvel ezelőtt valljuk be nem volt, mára meg lassan már a családok életben tartása is művészet, küzdeni kell a mézpiaci gondokkal, az atkával, a mérgekkel, a túlterhelt legelőkkel, a hanyag szomszéd méhésszel, aki október közepén áll neki a téli élelem feletetésének, és akihez szépen elkezdenek ilyenkor húzni a családjaid...
És ilyenkor néha az van (a valamikori öröm helyett), hogy kimegyek, és már a legelső menekülőtér levételekor az a gondolatom támad, hogy mi a jó büdös francnak csinálom is én ezt?
Hidd el, mondjon bárki bármit, nagyon nagyon nem mindegy, hogy mennyi az a munka amit ilyen körülmények mellett neked kell elvégezni a méhek helyett, és mennyi az, amit elvégeznek ők maguktól, kvázi helyetted. És akkor nem említettem még a mézelvételt, ami szintén jóval egyszerűbb és problémamentesebb mint mondjuk egy fekvőben.
Egyébként pedig, olyan hogy tökéletes kaptár nincs, egyfajta robokaptár lehetne az, aminél csak beprogramozod hogy melyik keretet hova tegye át és megcsinálná önmaga.
És mivel most különösen figyelmes voltam, senkit és semmit nem fikáztam, kéretik az írásomat eképpen kezelni!