Kaptártípusok összehasonlítása

  • 990 válasz
  • 560459 megtekintés
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #855 Dátum: 2020. Április 10. 20:34 »
Véleményeket szeretnék kérni, hogy ki szerint jobbak a rakodó kaptárak, mint a fekvők és miért? Illetve érdekelne még, hogy ki milyen keretméretet használ rakodó kaptárban, illetve itt is az, hogy miért?

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #856 Dátum: 2020. Április 11. 06:58 »
Imre Nagy ez ismét egy háborút jelent, ha nem kulturáltan zajlanak le a vélemények ütköztetése.
Emiatt minden hozzászólót arra kérek, ne a másik rendszert szidalmazza, hanem arra világítson rá, szerinte az övé miért jobb, természetesen a kritika belefér.....csak nem mások fikázásával.
Nagyon fontosnak tartom az elején leszögezni, hogy a kezelt méhészet nagysága szinte eldönti, ki milyen típust használ.
Több száz, vagy több ezer méhcsalád kezelésére szinte csak a rakodó kaptárak jöhetnek számításba.
Ezeket a "kinek melyik jó" dolgokat egy virtuális serpenyőbe kell tennünk, és eldönteni, hogy merre tovább.
A fekvő kaptár kezelése sokkal egyszerűbb, a vándoroltatásának egyszerűsége (mivel nincs pántolás) pedig összemérhetetlen a rakodóval.
A pergetésnél azonnal készre lehet rendezni  a családokat, míg a rakodónál a szöktetés, a fiókok levétele, pergetés, majd fiókok feltétele egy óriási fizikai munka.
Viszont nagy hordásnál a rakodónak óriási előnye az, hogy a mézterek felrakásával újabb lehetőséget kap a család a gyűjtésre.
Ez fekvőnél korlátokba ütközik, és csak belepergetéssel, a már sűrűbb mézet tartalmazó keretek "kicsórásával" lehet elérni.
A rakodónál a szezon végén a keretekkel teli fiókok molyoktól való megvédése, sokszor nagyobb meló ,mint az atka elleni védekezés!
A végére hagytam, ami talán egy kézigránát bedobásának is megfelel.
A rakodó rendszerben használt keretméret határa a Hunor!....esetleg a KB kert!
Rakodó kaptárról akkor beszélhetünk, ha minimum 3 fiók van "üzemben".
A "turmix" az-az a nem egyenlő lépes kaptárakkal csak gond van, mivel automata rajzást generálnak.
Az NB keret rakodóban(?) fészeknek óriási, mivel rengeteg mézet felemészt, ami véleményem szerint luxus.
Egy NB fészkű rakodóban(?) akác végére egy fél termésnyi méz marad, amelyet kivenni akácként nem lehet, vegyesnek meg kár.
Minden kaptártípusban lehet eredményesen dolgozni, csak jó technológiát kell hozzá alkalmazni!
Fekvőt is lehet korszerűen kezelni, nagy teljesítményt sok munkával elérni benne, és rakodónak hitt rendszerben is lehet óriásit dolgozni, ha nem rátermett a használója.
Egy biztos, kimagasló eredményt a méhekkel csak rengeteg munkával lehet elérni!
Az átlagos eredmény eléréséhez nem kell nagy szakértelem, és jóval kevesebb munka is elegendő.
Imre Nagy felhívására annak a tükrében válaszoljatok, hogy a hozzászólásokban törekedjetek a profizmusra, ez pedig a teljesítményt takarja.
Azt, hogy lazán csuklóból rádobok egy fiókot, meg ha kinövik a fészket "lefejlesztek", enne kitárgyalása senkit nem érdekel.
Hogy lehet maximális teljesítményt elérni egy adott legelőn? az igen....ez érdekli a méhészeket.
Nagyernyei Attila


Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #857 Dátum: 2020. Április 11. 07:04 »
Pontosan 57 oldal olvasható itt vissza az "én kaptáram a jó, a tiéd szar" témakörben, időnként becsületsértésig fajult vitákban.
Minden -évszázadokon keresztül kialakult - rendszer működik, a lényeg, hogy a területi adottságaidhoz leginkább megfelelőt válaszd, ehhez pedig a közeledben dolgozó rutinos méhészek tudnak legtöbb segítséget nyújtani. Az ő tanácsaik alapján válassz rendszert, aztán tanuld meg használni, mert önmagától egyik sem fog termelni.

Közben látom, hogy Attila is írt, mindegy, azért elküldöm.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #858 Dátum: 2020. Április 11. 09:16 »
Véleményeket szeretnék kérni, hogy ki szerint jobbak a rakodó kaptárak, mint a fekvők és miért? Illetve érdekelne még, hogy ki milyen keretméretet használ rakodó kaptárban, illetve itt is az, hogy miért?
Ha visszaolvasol leírtam hogy a 3x9-es hunor (8mm OSB+2cm XPS), azt is leírtam miért. Persze rendre akadnak mindig akik megmagyarázzák az ellenkezőjét, de a gyakorlat a lényeg, nem a sok üres beszéd. Egyszerű dolgot mondok, bárki emberfia kipróbálhatja, még ész sem kell hozzá.  :D Fogod az általában még elterjedt típusokat (félkeretes rakodó, NB fekvő) meg ugye a hunoromat, és beállítasz mindegyikből mondjuk 3 családot. Utána tavasszal, mindhárom kaptártípussal pontosan ugyanazt csinálod, azaz semmit (a kötelező tavaszi futó vizsgálatot leszámítva). Majd belenézel ilyenkor újra, és első látásra el fogod tudni dönteni hogy melyikkel kell tovább folytatni.  ;)
Mondom. Ősszel beteleltem (ami ugye nem igaz, mert ilyen munkafolyamatom sincs, szotyi után leveszem a 3. fiókot, feletetem őket és ennyi, nem rakosgatok keretet sehova, nem forgatok fiókot). Március elején-közepén ahogy az időjárás engedte, megcsináltam a gyors futó vizsgálatot, azaz megnéztem van-e pete, mennyi a kaja, meg mekkora a népesség (ez 2-3 perc/család). Az átlagtól eltérő (túl gyenge vagy túl erős) népességűeket felírom. Innentől egyedül arra figyelek, hogy az itató vize folyamatosan langyos legyen, valamint rendszeresen viszek bele egy kevés probiotikumot (imádják).
Aztán, most ezekben a melegekben újra kaptárat nyitottam (másodszor!!!), de ilyenkor csak az erőseket és a gyengéket nézem meg, a többit felesleges! Most is azért volt muszáj, mert általában kiegyenlítettebb a népesség, az idén sajnos több volt a gyenge családom mint általában.
Hogy mit láttam a jobbaknál? Az alsó fiókban 3, a felsőben 5 keret táblás, kiterjedt fias! Nyilván nem léctől lécig, na de nem is ilyen kéttenyérnyi meg mit tudom én mekkora. Van 6 család amiknél bepetézett anyabölcsőt találtam!!! Mindezt úgy, hogy nem lett 5 keretre szűkítgetve, és nem is 2 családból csináltam egyet ősszel, hanem sima, mezei, 7 léputcán kitelelt családok ezek! Mondhat itt nekem bárki bármit, ezt se a fekvő, se a félkeretes rakodókaptár nem tudja!!! Azokban ha ilyen fejlődést akarsz, akkor neked kell beavatkozni a természetes fejlődésbe, gyakran, és kemény munkával! Hozzáteszem, nálam ilyen sincs soha hogy lepényezgetés meg serkentgetés. Azért nincs, mert felesleges munka! Semmivel sem fejlődnek tőle jobban, kipróbáltam!
Amikor a másik oldal ilyenkor érvek hiányában azzal jön, hogy "de hát nekik ez öröm, meg szeretik csinálni" olyankor jókat szoktam nevetni. Igen, valóban öröm a méhészet. Fiatalon!!! Meg 20 családdal!!! De ahogy idősödik az ember, nem csak egyre kevesebbet bír, hanem egyre inkább megy is el a kedve az egésztől, így ami valaha öröm volt, az mára már korántsem az, és leginkább már csak a bevételről, és az ahhoz szükséges munkaórák számáról szól. A szaporodó gondokról már nem is beszélve, ami 30 évvel ezelőtt valljuk be nem volt, mára meg lassan már a családok életben tartása is művészet, küzdeni kell a mézpiaci gondokkal, az atkával, a mérgekkel, a túlterhelt legelőkkel, a hanyag szomszéd méhésszel, aki október közepén áll neki a téli élelem feletetésének, és akihez szépen elkezdenek ilyenkor húzni a családjaid...
És ilyenkor néha az van (a valamikori öröm helyett), hogy kimegyek, és már a legelső menekülőtér levételekor az a gondolatom támad, hogy mi a jó büdös francnak csinálom is én ezt?
Hidd el, mondjon bárki bármit, nagyon nagyon nem mindegy, hogy mennyi az a munka amit ilyen körülmények mellett neked kell elvégezni a méhek helyett, és mennyi az, amit elvégeznek ők maguktól, kvázi helyetted. És akkor nem említettem még a mézelvételt, ami szintén jóval egyszerűbb és problémamentesebb mint mondjuk egy fekvőben.
Egyébként pedig, olyan hogy tökéletes kaptár nincs, egyfajta robokaptár lehetne az, aminél csak beprogramozod hogy melyik keretet hova tegye át és megcsinálná önmaga.  :D

És mivel most különösen figyelmes voltam, senkit és semmit nem fikáztam, kéretik az írásomat eképpen kezelni!

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #859 Dátum: 2020. Április 11. 09:20 »
köszönöm a segítséget.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #860 Dátum: 2020. Április 11. 09:45 »
Rakodóval egyedül vándorlok egy molnárkocsi és egy rámpa segítségével. Nem pántolok, és szellőzőt sem kell nyitni, alulról a rostaszöveten szellőzik. Csak a kijárókat kell zárni.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #861 Dátum: 2020. Április 11. 13:39 »
Wr!

Az első “tetsziket” megkaptad tőlem.
Tényleg nagyon tetszik előző írásod.
Nagyon örülök,hogy tudtál személyeskedés és gúnyolódás mentesen írni.
Mindig tetszett a technológiád.
Valószínűleg ez az egyik vagy a legjobb ami Magyarországon a hatékony méhészkedést segítheti.
Szívesen csinálnék valami hasonlót.
Viszont a nagy méhészet szerves részét képzi az egységesítés.A méhek elsősorban a vegyszerezések és a beszedett atkák(migráncsok) miatt mindig szórtak,ugye ez nem rajtunk múlik.Ezeket kapjuk szeretet embertársaink jóvoltából. A kollégáinkkal a fiassal történő egységesítéshez kell a szűkítés.
Ha nem csinálom meg ezt a műveletet a gyengébbekkel,akkor nem lesznek egységesen,minden családban szép nagy fiasok,akkor a méhészeink nem csinálják meg jól az egységesítést.Képtelenek fias és fiast közt különbséget tenni.
Ha ez nem lenne nyilván a szűkítésnek nincs jelentős előnye,kivétel a nagyon gyengéknél.

Tudom nem vagyok a kedvenceid közül való,remélem azért ezt az írásom nem akaszt ki.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2020. Április 11. 13:43 írta Csányi Antal »

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #862 Dátum: 2020. Április 11. 15:15 »
Köszönöm, fel is írom majd a kéménybe korommal, bár aki értette amit írok attól megkaptam eddig is. Részben értem amit írsz részben meg nem. Nagy állománynál olyan hogy egységesítés (már ha az erő kiegyenlítéséről beszélünk) képtelenség, mert az rengeteg munka. A szakirodalom szerint sem jó ötlet, sokkal jobb az egyesítés. Tehát amelyik picivel jobb vagy gyengébb az átlagnál az nincs bántva, amelyik meg annyira gyenge hogy önerejéből képtelen lenne feljönni akácra, azt egyesítik egy ugyanolyannal.
Nyilván lehet precízkedni, és azon igyekezni hogy minden család egyforma erősségű legyen, de erre én mindig is képtelen voltam, ez nekem akkora tökölődés hogy bele sem kezdek.

Nálam nincs olyan hogy kedvenc meg nem kedvenc, kizárólag az olyan írásokra szoktam reagálni amik nekem nem férnek bele egy korszerű méhészkedés elveibe. Nyilván ember is ahány annyiféle, a fanatikus megszállottól a léhűtőig, az egyik folyton a méheit piszkálja, a másik meg csak a termést megy ki learatni.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #863 Dátum: 2020. Április 11. 22:24 »
Véleményeket szeretnék kérni, hogy ki szerint jobbak a rakodó kaptárak, mint a fekvők és miért? Illetve érdekelne még, hogy ki milyen keretméretet használ rakodó kaptárban, illetve itt is az, hogy miért?
Ha visszaolvasol leírtam hogy a 3x9-es hunor (8mm OSB+2cm XPS), azt is leírtam miért.

-Éppen építek egy 3x8-ast, kipróbálom milyen!
Sima deszka, nem szigetelt, de akkor tán' jobb lett volna 9-es?!

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #864 Dátum: 2020. Április 12. 19:06 »
Mannapov professzor szekszárdi előadásában megemlítette, hogy a páratlan lépes kaptárak sokkal jobbak.
Arra hivatkozott, hogy a természetes rajok a szabadban mindig páratlan lépet építenek.
Nagyernyei Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #865 Dátum: 2020. Április 12. 22:08 »
wr!
Azt szeretném kérdezni, hogy építtető keretet használsz -e?
üdv.: lali

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #866 Dátum: 2020. Április 12. 23:31 »
Szia wr!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a petés bölcsőjű családokat hogy kezeled a továbbiakban?
Említetted, hogy találtál ilyeneket.

Köszi a választ!
Attila

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #867 Dátum: 2020. Április 13. 07:48 »
Véleményeket szeretnék kérni, hogy ki szerint jobbak a rakodó kaptárak, mint a fekvők és miért? Illetve érdekelne még, hogy ki milyen keretméretet használ rakodó kaptárban, illetve itt is az, hogy miért?
Ha visszaolvasol leírtam hogy a 3x9-es hunor (8mm OSB+2cm XPS), azt is leírtam miért.

-Éppen építek egy 3x8-ast, kipróbálom milyen!
Sima deszka, nem szigetelt, de akkor tán' jobb lett volna 9-es?!
Jó a 3x8-as. Nekem azért nem jó, mert kicsi akácon (17,55 NB-nek felel meg a lépfelülete). Meg annak a fióknak 31,5 centi a belmérete, ahhoz elég stabil és precízen vízszintbe rakott állványzat kell hogy stabil maradjon. Ott nem történhet olyan hogy megsüllyed a tartó mert megfúrta a vakond.
A kiváló márciusi fejlődésnek csak az egyik része a kevés keretszám, a másik része, hogy a lehető leglassabban menjen el a kaptárból a belső meleg. A fából készült fióknál sajnos elmegy. Azért megy el, mert a fa vetemedik, szellőzik mindenhol, sarkoknál, 2 fiók közt, fiók és a menekülő közt, és a menekülő és a tető közt is. Ha meg kifőzöd a fiókot olajban, akkor a fának azt a kevés szigetelőképességét is lerontod.
Annak idején amikor az OSB-t szabattam, direkt felhívtam a srácok figyelmét az elvárásokra. Ne a kedvük szerint szabdalják a lapokat, mert nem bútor lesz belőle hogy 1mm nem számít, itt igenis fél mm is számít. Egy méret egy fogás a gépen, nincs is 2-3 tizednél nagyobb eltérés a lapok méretében. Plusz ugye a 2 centi nikecell, az ugyanúgy ott van a menekülőn és a tetőn is.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #868 Dátum: 2020. Április 13. 07:53 »
wr!
Azt szeretném kérdezni, hogy építtető keretet használsz -e?
Kellene de nem szoktam. Azért nem, mert az később csak útban van, plusz mire betenném már kelnek a herék.  :) Mindig hagyok bent ősszel 1-2 olyan keretet amit már elrontottak, és mondjuk úgy néz ki hogy 1/4-e herés. Az sem baj ha középen van, mert először úgyis csak munkásfias kerül bele, aztán ahogy terjed ki a fiasítás úgy az anya bepetézi azt is.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #869 Dátum: 2020. Április 13. 08:05 »
Szia wr!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a petés bölcsőjű családokat hogy kezeled a továbbiakban?
Említetted, hogy találtál ilyeneket.

Köszi a választ!
Attila
Mivel most nem akartam még kölyökcsaládokat csinálni, átmenetileg azt csináltam velük hogy elvettem tőlük egy kelés előtt álló fias keretet, a petés bölcsőket leszedtem, és megkapták a nyakukba a 3. fiókot. Szükség volt rá, mert ezek az átlagtól népesebbek többet is hordanak, van náluk 2 keret már már tele ami teljesen friss hordás gyümölcsből, alul meg 2 keret léctől lécig virágpor. Emiatt már a 2 fiókon is megszorultak, annak ellenére is, hogy a népességnek még egyébként bőven elég lenne a 2 fiók.
Ezért nem kell, és nem is szabad ebben a kaptárban olyan beavatkozásokat csinálni ami mondjuk egy fekvőben meg feltétlenül szükséges. Ha szűkítenék, és próbálnám a fiasítást mesterségesen növelni, kiterjeszteni, akkor a repce végére az összes család a fán lenne.

Ezeket most 1 hét múlva újra meg kell néznem, hogy lesznek-e náluk ismét petés bölcsők. Kezd sárgulni a repcetábla, de sok jót nem nézek ki belőle, iszonyú száraz a talaj, szinte semmi nem fejlődik, még a gaz sem. Az udvaron a fű nem hogy nem nő, hanem kezd száradni, normális esetben ilyenkorra már kétszer kell nyírni.