Írás közben írt Attila. Így akkor folytassuk itt, bár hozzáteszem, hogy a részleges fiasmentesítés csaj részleges megoldás.
Ata 67 hozzászólására reagálva. Magyarán szelekció történik. Az atka szelektálja a méhészeket. Elég egy icipici hiba, és volt méhes nincs méhes. Majd. Most még el lehet követni nagyobb hibákat is, van eszköz, hogy ki lehessen javítani. A méhészet azért nem fogható semmihez, mert a környezet ekkora mértékű befolyásoló ereje nemigen létezik máshol. Sokszor gondolkodom azon, hogy ötször- tízszer nagyobb környezeti méhállomány összeomlása esetén megvédhető-e a saját méhállomány? A környezet rossz szerválasztása esetén igen lehet a válasz. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hogy én olyan szerrel tudok kezelni, amit mások nem ismernek. A terhelés mértéke sem mindegy. Nagyon hosszú időszakot kell lefedni, tehát extrém nagyságú lesz így a méhcsaládok vegyi terhelése. Arra a következtetésre jutottam, hogy a menekülőút az esztelen szaporítás. Tehát a környezetnek megfelelő nagyságú méhállomány tartása, mert akkor az import atkaterhelés mértéke kisebb egy családra vetítve. Akkor viszont óriási ennek a kockázata, ha ahhoz képest válik túlméretezetté, hogy csak nagyobb időráfordítással lehet megvédeni az atkától az állományt. Tehát a nagyobb állomány nagyság miatt azért fog összeomlani, mert nincs idő pl. a fiasmentes állapot létrehozásához. Tehát a szomszédom pl. hiába csinálja meg egy kisebb állománynál mondjuk júniusban bármelyik módszert (lehet ez akár fias keretek hőkezelése is), ha én nem csinálom meg, és majd szeptemberben elárasztom atkákkal az ő méheit is. Mindkét méhészet belepusztul. Alacsony méhsűrűség esetén van esély, nagy méhsűrűség esetén nincs. Az a kérdés, hogy az optimális állapot vajon képes-e hosszú távon kialakulni, vagy egyszerre omlik össze majd minden? Afelől senkinek ne legyen kétsége, hogy lesz a jövőben egy olyan állapot, amikor az összes atkairtó szer hatékonysága a kívánatos szint alá esik. Felhozhatjuk a lítiumot, de hát fiasmentes állapotban 90 százalék hatékonyság már most sem elég.