Kaptártípusok összehasonlítása

  • 990 válasz
  • 560543 megtekintés
*

Berci

  • ***
  • 244
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #765 Dátum: 2018. Július 10. 16:38 »
Mindenkinél eljön az az idő amikor 3 óráig tart egy együttlét...1 óra felkészülés, 1 óra próbálkozás és egy óra magyarázkodás...bocsánat az off-ért! :)

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #766 Dátum: 2018. Augusztus 22. 08:55 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 03. 21:48 írta kivancsi111 »

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #767 Dátum: 2018. Szeptember 01. 05:59 »
Tehát a Hír-les rovatban neo írására itt válaszolnék.
Ezt írta ott, ahol a téma a méhcsaládok fiastíásmentessé tétele, a hatékony atkavédekezés miatt.
"Akácon, esetleg utána kell majd." (Mármint az anyákat korlátozni.)
Látjátok!
Már majdnem ott tartotok amit részben én is csinálok, és Dr.Hegedűs Dénes évtizedes módszere.
Ha az anyákat akác előtt zárkázzátok, vagy bölcsővel mézeltettek egyszerre több célt is elérhettek.
Minimum 50%-al nagyobb termés, esetleg új anya, és megszakíthatjuk az atkák populációját.
Sajnos amit többen leírtok így sem tudjuk teljesen lenullázni a parazitát, mert a "kollégák" nem ekkor védekeznek.
Anno az OMME-nak volt egy ilyen kezdeményezése, folyamatosan meghirdették a honlapon, hogy mikor védekezzünk EGY IDŐBEN.
Nagyon jó ötletnek tartottam, de meghiúsult.
Még nem nőtt fel a feladathoz a méhésztársadalom, még nincs olyan nagy baj.
Pedig az atkát nem kéne félvállról venni, mert sokan sírtak már miatta.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #768 Dátum: 2018. Szeptember 01. 06:04 »
Írás közben írt Attila. Így akkor folytassuk itt, bár hozzáteszem, hogy a részleges fiasmentesítés csaj részleges megoldás.
Ata 67 hozzászólására reagálva. Magyarán szelekció történik. Az atka szelektálja a méhészeket. Elég egy icipici hiba, és volt méhes nincs méhes. Majd. Most még el lehet követni nagyobb hibákat is, van eszköz, hogy ki lehessen javítani. A méhészet azért nem fogható semmihez, mert a környezet ekkora mértékű befolyásoló ereje nemigen létezik máshol. Sokszor gondolkodom azon, hogy ötször- tízszer nagyobb környezeti méhállomány összeomlása esetén megvédhető-e a saját méhállomány? A környezet rossz szerválasztása esetén igen lehet a válasz. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hogy én olyan szerrel tudok kezelni, amit mások nem ismernek. A terhelés mértéke sem mindegy. Nagyon hosszú időszakot kell lefedni, tehát extrém nagyságú lesz így a méhcsaládok vegyi terhelése. Arra a következtetésre jutottam, hogy a menekülőút az esztelen szaporítás. Tehát a környezetnek megfelelő nagyságú méhállomány tartása, mert akkor az import atkaterhelés mértéke kisebb egy családra vetítve. Akkor viszont óriási ennek a kockázata, ha ahhoz képest válik túlméretezetté, hogy csak nagyobb időráfordítással lehet megvédeni az atkától az állományt. Tehát a nagyobb állomány nagyság miatt azért fog összeomlani, mert nincs idő pl. a fiasmentes állapot létrehozásához. Tehát a szomszédom pl. hiába csinálja meg egy kisebb állománynál mondjuk júniusban bármelyik módszert (lehet ez akár fias keretek hőkezelése is), ha én nem csinálom meg, és majd szeptemberben elárasztom atkákkal az ő méheit is. Mindkét méhészet belepusztul. Alacsony méhsűrűség esetén van esély, nagy méhsűrűség esetén nincs. Az a kérdés, hogy az optimális állapot vajon képes-e hosszú távon kialakulni, vagy egyszerre omlik össze majd minden? Afelől senkinek ne legyen kétsége, hogy lesz a jövőben egy olyan állapot, amikor az összes atkairtó szer hatékonysága a kívánatos szint alá esik. Felhozhatjuk a lítiumot, de hát fiasmentes állapotban 90 százalék hatékonyság már most sem elég.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #769 Dátum: 2018. Szeptember 01. 08:42 »
Valóban a gondatlan szomszédok jelentik az egyik legnagyobb bajt a méhészetünkre. Hiába csökkentjük le állandóan az atkalétszámot, ha vannak betelepülő atkás méhek. Néha egy egész atkás család települ be méhészetünkbe. A másik problémát megfigyelésem szerint az jelenti, hogy a növény védőszertől legyengült méhek sokkal fogékonyabbak az atkára és más méhbetegségekre. Sokkal gyengébben takarítanak. A vírusok és baktériumok gyorsabban eltudnak szaporodni. Nincs meg a család természetes védettsége. Viszont napraforgó után kezelni kell atkára, így az atkaölő szer még inkább gyengítő tényezőként hat. Vagyis a családok dupla terhelést kapnak. Nem véletlenül írtam az elhagyott méhészetekről. Ezek nagyon veszélyesek, felderítésük a mi érdekünk is. Nem beszélve az elhagyott épületek, fa oduk, omladozó falak közt befészkelt családokról. Állandó gócpontok. A méhészetet nem lehet extenzív módon kezelni. Vagy teljes odaadással, megadva a szükségest minden családnak méhészkedhetünk, vagy sehogy.  Itt középút nincs!

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #770 Dátum: 2018. Szeptember 01. 09:07 »
A legyengült, atkás családok a kutató, majd rabló méhekkel szemben is alig védekeznek, a végén teljesen feladják. Úgy viselkednek, mintha csak a kivégzést várnák.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #771 Dátum: 2018. Szeptember 01. 09:29 »
Lehet, hogy tényleg gyámoltalannak tünnek, de szerintem ez sokszor "összebarátkozás". Szép lassan áthúzódnak a másik család fészkébe, mert ott nem éreznek olyan atkanyomást. Szerintem ezért látszik úgy, hogy elfogynak a méhek a kaptárból. Egy részük valóban elhullik, de másik részük áthúzódik.

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #772 Dátum: 2018. Szeptember 01. 19:54 »
Csak ismételni tudom önmagam. valaha volt 1 szer, és huszadrész atka. Most van 20 szer, és 20szor annyi atka.
Hozzátenném. ha az ember úgy belemerül a támogatott szerek tanulmányozásába , alig talál hatékony szert. Ha pedig van ilyen, akkor már cukrot nem kell venni, mert ez kimeríti az egész gyógyszer-cukor keretet.
 Ezért mindenki elkezdte otthon kotyvasztani a szereket, a valamikori Antivar után.
Hozzátenném. A Varidol még sokáig kapható volt, ami ugyan az ami az antivar volt.
Hozzátenném, meddig fogjuk még a Német gyógyszer gyártók seggét nyalni, és csak
 és kizárólag az ő érdekeiket, és nem a Magyar méhész érdekeit nézni?
Hozzátenném. A támogatások mára már inkább hátrányára vannak aMagyar méhészeti ágazatra mint hasznára.
Hozzátenném, az omméval ugyan ez a helyzet.
Hozzátenném, lassan de biztosan ide jutunk az idióta unióval is.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #773 Dátum: 2018. Szeptember 02. 07:53 »
Látjátok!
Itt van egy olyan szemlélet amely teljesen ellentétes a Magyar Méhészeti Nemzeti Program céljával.
Mikor ezt írja Vivaldi, akkor nincs miről beszélni:
"Hozzátenném. ha az ember úgy belemerül a támogatott szerek tanulmányozásába , alig talál hatékony szert. Ha pedig van ilyen, akkor már cukrot nem kell venni, mert ez kimeríti az egész gyógyszer-cukor keretet."
A program a gyógyszer vételi árának támogatásáról szól!!!!
Nem cukorról.
Az egy nagy szerencsének tudható be, hogy nem szakemberek ülnek a programot bírálók soraiban, mert a cukor úgy került be, mint gyógyszer "vivőanyag".
Pl. a Perizin csorgatásához.
Aki azért veszi igénybe a támogatást, hogy így kapjon "ingyen cukrot", a gyógyszert meg kidobja...vagy (de ezt tudjuk).
 Lehet érdekes amit gondolok a támogatásról, de én senkinek nem adnék semmit.
De a gazdáknak sem!
Azért van piacgazdaság, hogy versenyezzünk.
Aztán aki bírja csinálja, a többiek lemaradnak.
A támogatásnak az az üzenete, hogy nem gond milyen szakember vagy majd segítenek rajtad is.
Ez egy külsőleg gerjesztett szakmai elbutuláshoz vezet.
Többen írták amivel egyet értek, ezt a csiribiri 1.5 milliárdot úgy ahogy van kutatásra költeném.
Akkor olyan tökölődés sem lehetne, hogy a NÉBIH kiadja a szükséghelyzeti engedélyeket, amiben felhívja a méhészek figyelmét, hogy nagy baj lehet ha ezekre a táblákra pakolsz, mert csúnya, gyilkos rovarölő szer van benne.
Aztán amikor baj lesz, széttárja a karját, hogy nem tudom mi történt.
Van hatékony atkairtó készítmény a programban.
Drága?
Mi a drága?
A legdrágább ha elpusztulnak a méhek.
Nagyernyei Attila


*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #774 Dátum: 2018. Szeptember 02. 10:58 »
"
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:46 írta oszkár »

*

Berci

  • ***
  • 244
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #775 Dátum: 2018. Szeptember 02. 11:51 »
Lehet  továbbgondolni.

...feleslegessé válik az OMME(?) ... ::)

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #776 Dátum: 2018. Szeptember 02. 12:19 »
 :)

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #777 Dátum: 2018. Szeptember 02. 13:24 »
Ezért van a mezőgazdaságban támogatás. Na meg a bizonytalan időjárás miatt.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Agrárolló

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #778 Dátum: 2018. Szeptember 02. 14:18 »
A legjobb az lenne ha senki nem kapna, semennyit. Most viszont az van, hogy a gazda kap jó sokat (mint írod bizonytalan időjárás stb.) mi meg alamizsnát. És azt is mire? Ha ő kap a bizonytalan időjárás miatt, akkor nekünk ugyanúgy kellene kapnunk a bizonytalan életben maradás miatt! Nem a tízszeres, százszoros áron kínált hatóanyagot meg a cukrot kellene támogatni, hanem a lemérgezett állomány visszaállítását!
Ha nincs a család elnéptelenedését, tönkremenetelét okozó vegyszermennyiség, akkor a méhész önerőből, szinte "fillérekből" meg tudja oldani a családjai szükséges etetését, és az atka elleni védekezését úgyszintén. De azzal nem tud mit kezdeni, ha már repcén fogy a kijáró népesség, napraforgón meg közel az összes eltűnik!

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #779 Dátum: 2018. Szeptember 02. 20:16 »
Na er

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:57 írta oszkár »