Attila!
Ez a mászkálás örök téma. Én azt nem vitatom, hogy sok oka lehet a mászkálásnak, ami alapvetően a röpképtelenség miatt van. Ugye azt kimutatták, hogy a méh a fizika szabályai szerint nem is "tudhatna" repülni, olyan rossz a szárnyának a szerkezete. Szóval, ha a legkisebb zavar támad, akkor az könnyen röpképtelenséghez vezethet. A röpképtelenség miatti mászkálás első megfigyeléseit már akkor leírták, amikor pl. a neonikotinoidok még buja gondolatokban sem szerepeltek, nemhogy tömeges szerhasználat formájában. Akkor megfigyelték, hogy ez a K szárnyforma miatt van. A K szárnyforma azt jelenti, hogy az elülső és hátulsó szárnypár nincs összekötve, ezért eláll egymástól. Ezt a légcsőatkás méheknél találták meg. Más valaki azonban szignifikáns összefüggést talált a BQCV vírus és a K szárnyforma között. Az nem zárható ki, hogy a légcsőatka esetleg a BQCV vírus terjesztésében játszik szerepet. Amikor a virológiai vizsgálatokkal a mászkáló méheknél 83 százalékos BQCV-s fertőzöttséget találtak, akkor esetleg nem feltétlenül a 40 %-os Spiroplasmára kellett volna fogni a mászkálást. Főleg úgy, hogy amerikai vizsgálatok szerint a májusi vész okaként meghatározott Spiroplasma egész évben azonos előfordulási gyakorisággal található meg a méhcsaládokban. Akkor miért csak tavasszal okoz mászkálást?
De mint írtam, többféle oka is lehet a mászkálásnak. Szoktam nézegeteni a mászkáló méhek szárnyait. A tipikus K szárnyformát azonban csak kb. 10 %-ban találom meg. Tehát lehet más oka is. Te sokszor hivatkoztál már a pempőre. Ugyan ígéreted ellenére nem tetted fel azt a bizonyos cikket, ami ezt bizonyítaná, de Bíró Sanyi nekem utána elküldte. Azonban az a cikk arról szólt, hogy a méhanyák a neonikotinoiddal etetett dajkacsaládokból származó anyák több mint a fele (53 %), vagy elpusztult, vagy alkalmatlan volt a tenyésztésre. Ti akkoriban tapasztaltatok ilyent? Mármint anyapusztulásokat? Hiszen a legtöbb pempőt az anya kapja. Felnőtt korában is. Én akkor is azt állítottam, és most is azt mondom, hogy a neok kártételét ilyen etetési kísérletekkel lehetett volna bizonyítani. Én azt állítom, hogy ettől eltűnnek a méhek, mert "gyenge" méreg, és sokszor kell kirepülni, ahhoz, hogy kialakuljon a hatás. Azért néptelenedik el a méhcsalád, mert egy "erős" méreg a hírvivő méhet azelőtt elpusztítja, hogy az átadná az információt a méhcsaládnak. Akkoriban is mondtam, hogy acetamiprid esetén nem tapasztaltam elnéptelenedést, de tiaklopridnál igen. Az acetamiprides repcemézek mit bizonyítanak? Azt, hogy nem néptelenednek el a családok, hanem van méz a családban. Ahol nincs gyűjtő méh, ott méz sincs. Ha a pempőben lévő peszticidek okozzák a mászkálást, akkor miért nem pusztul el már álca korában? Miért csak az a méh lesz röpképtelen, amelyik peszticides pempővel táplálkozik, amelyik behozza a peszticidet, az pedig továbbra is tud repülni? Ha nem tudna repülni, akkor nem hozná be, tehát peszticides pempő sem lenne. Hát pontosan ezért javasoltam akkoriban azt, hogy fiasítás nélküli családokkal etetve kellene bizonyítani az elnéptelenedést. Ugyanis én továbbra is azt mondom, hogy azzal, hogy elpusztul a gyűjtő méh, a családot megvédi a méregtől. A nagyon erős méreg már megöli a hírvivőt, ezért a méhcsalád ki sem megy, a kevésbé erős megöli a mézet és virágport hozó méhet, ezért megvédi a fiasítást. A legesleggyengébb esetleg nem öli meg a virágport és mézet hozó méhet (acetamiprid?), ezzel nem védi meg a fiasítást. De ha a fiasítást nem védi meg, akkor hogyan marad életben a család? Nekem itt van a logikai buktatója a pempőelméletnek. Amit pont a Bíró Sanyi cikke is bizonyít. Ha a fiasítással rendelkező családdal etetjük (!) a peszticidet , tehát kizárjuk a védelmi mechanizmust , akkor először anyapusztulásnak kellene lennie, majd nyitott fias pusztulásnak, és ezután jön a mászkálás. Azok mászkálnak, amelyek csak nagyon kevés méreggel lettek táplálva. De ha nincs anya, ami lerakná a petét, akkor hogyan? A kumafosznál egyszerű a válasz. A peszticid a viaszból jön. Ami a kültakaróról került be oda, nem a táplálékon keresztül. A CHM miatt. Perizin esetén az anya nem kap olyan mennyiségű pempőt, ami elpusztítaná.
Abban már többször megegyeztünk, hogy a fiatal méhek mászkálnak, nem a gyűjtők. Repcén nincs a homlokukon csillag. Ha a peszticid okozza a mászkálást, akkor miért nem lesz röpképtelen először a fején csillagot viselő méh? Láttam már ilyeneket is mászkálni. Azok azonban nem jutottak be a kaptárba. Nekem ebből a láncolatból nagyon hiányzik az anya és a nyitott fias pusztulása.