Etetés

  • 965 válasz
  • 418056 megtekintés
Re:Etetés
« Válasz #810 Dátum: 2020. Február 11. 08:51 »
Tegnap a Bonyhádi Méhészklubon ismét téma volt a korai tavasz, és az aktuális teendők.
Részletesen kifejtettem, hogy a túlzott mértékű korai fiasítás rendkívül káros a méhcsaládokra, aminek több oka is van.
Nem szerencsés "inkubátor" állapotot létrehozni a kaptárban, mert ez nagyon megviseli a méheket.
Gyakorlatilag arról van szó, ha MOST ERŐSEN megszűkítjük, és megtakarjuk a családokat oktalanul kiterjeszti a méhanya a fiasítást, mert becsaptuk.
Mit lehet tenni?
Első, és legfontosabb valamilyen módon a meleg vizes itatás biztosítása.
Erre több megoldás is létezik, párat felsorolok.
Egy jókora trágyakupacba vastag fekete fóliát terítünk, és a lebomló trágya pár fokot emel a fóliába öntött vízen.
A másik megoldás, ha egy hordót elvágunk (lehet műanyag is) és belehelyezünk egy meglehetősen nagy gyertyát.
A levágott részre pontosan (rés nélkül) ráhelyezünk egy vas lábost, vagy méretes üstöt.
A gyertya méretétől függ, hogy hány nap múlva kell cserélni.
Mind a két megoldást méhészeknél láttam, és működik.
Megpróbálok róla fotót is kérni.
Mit ne tegyünk MOST.
Ne szűkítsük még be erősen a családokat, és ne takarjuk be gondosan őket.
A rendkívüli melegnek köszönhetően, és ahogy az időjárás előrejelzést figyelve, egy hét tíz nap múlva ajánlanám a "tuningos" cukorlepény bombákat ráhelyezni a családokra, és akkor már lehet erősebben takarni, és szűkíteni.
Miért pont akkor, miért nem most?
Mert úgy látszik akkor lesz rendszeres kirepülésre alkalmas idő (ami nagyon fontos) és beindulhat a külső virágporhordás.
És véleményem szerint akkor kell eldördüljön a start pisztoly, most még korai.
Március első napjaiban (ahogy Dr.Hegedűs Dénes is javasolja) mehetnek a zacsis szirupok, a pipás itatók-etetők, és a belső itatók-etetők.
Lényeg, hogy a méhcsaládok minél biztonságosabban tudjanak folyadékhoz jutni, mert amikor belobban a fiasítás az életük árán is kimennek a vízért.
Ez a mi felelősségünk, ha nem belül oldjuk meg, haza is térhessenek.
A mostani időjárás extrémnek is mondható, de kapkodással, a korai starttal nagyot lehet hibázni.
Nagyernyei Attila
 

 

Re:Etetés
« Válasz #811 Dátum: 2020. Február 11. 09:59 »
Attila mi a véleményed a tökig feletetett családokról? (Max fél tenyérni üres sejt van az Nb keretben a többi az méz. )Ez is lehet egy módszer a korai fiasítás beindulásának elkerülésére?

Re:Etetés
« Válasz #812 Dátum: 2020. Február 11. 11:00 »
Szerintem igen, de még a márciusi, áprilisi fiasítás korlátozását is tök jól megoldja.

Re:Etetés
« Válasz #813 Dátum: 2020. Február 11. 18:39 »
 Oldirtynak a válaszom.
A tökig feleltetett család véleményem szerint veszélyes is lehet.
Indokom.
Amennyiben egy IGAZI tél lenne, és akkor van tökig feletetve a család, .....ezek szerint nincs üres sejt a méhek számára.
A telelés pedig úgy történik, hogy a méhfürt belsejében a méhek fejjel befelé, belebújnak a sejtekbe.
Őket melegítik a fürt szélén lévő társaik, akik tor-izommunkájuknak köszönhetően hőt termelnek, majd a melegedő társaik egy idő után leváltják őket.
Ilyenkor nem baj ha kicsit sötétebbek a lépek, tehát több generáció kikelt már belőlük, mert a bábing is szigetel.
Tehát ha nincs a méheknek semmi helye a sejtekben, akkor bizony gond lehet.
Éppen Örösi Tanár Úr írt erről, hogy a lépek felső harmadában egy lyukat fúrtak, hogy a léputcák tudjanak egymással kommunikálni, és mivel fent van a meleg, így könnyebben is tudnak a méz után vonulni.
Mivel a te felvetésed éppen a tökig mézes lép, így véleményem szerint ez gondot okozott volna egy tartós mínuszokkal tele télen, mert nem lett volna hova bújniuk.
Tavasszal induláskor viszont nem látok gondot abban ha nagy a mézkoszorú (persze nem tökig mézes) mert ez valóban gátat szabhat a fiasítás kiterjedésének. (Én is így teleltetek.)
Ha ezt a méhész mondjuk március közepén tapasztalja, bizony van rá példa, hogy egy kevésbé mézes lép felkarcolásával kell helyet adni az anyának.
Mint mindenre igaz, erre is, hogy arany középút.
Amikor viszont már megtörtént a generáció váltás, és még mindig erősen mézes lépek vannak a fészekben, az már gond.
Én úgy szoktam jellemezni, hogy az NB fészek lépeken "Hunornyi" felületen legyen a méz teleléskor.
Ahogy terjed a fiasítás ebbe szépen "beleharapnak", amit ellenőrizni is kell.
Ha kevésnek tartjuk akkor karcolás, etetés, ha soknak kivesszük.
Ennyi.
Nagyernyei Attila
 

Re:Etetés
« Válasz #814 Dátum: 2020. Február 12. 08:26 »
Köszönöm a választ Attila.
Azt szeretném még kérdezni,hogy szoktál használni fehérjés lepényt tavasszal? Ha igen akkor milyet?

Re:Etetés
« Válasz #815 Dátum: 2020. Február 12. 08:44 »
Oldirty.
Ezt privátban fogom megírni, mert minden lépésemet figyelik.
Ha itt leírok egy cég nevet, hogy melyiket használom, és ajánlom, holnap a konkurensek beperelnek.
Az ügyvédeké, jogászoké lett a világ.

Nagyernyei Attila

Re:Etetés
« Válasz #816 Dátum: 2020. Február 13. 08:30 »
Üdv. Hasonlóról szól a Méhésznapló 24
Elérkezett a fehérjés lepény ideje?
https://youtu.be/p7W4gQhqRqs

Re:Etetés
« Válasz #817 Dátum: 2020. Február 19. 08:15 »
Üdv, Mindenkinek,

Valaki tudna egy megbízható sörélesztős cukorlepény receptet megosztani.

Előre is köszönöm.

Éles Zoltán

Re:Etetés
« Válasz #818 Dátum: 2020. Február 19. 18:36 »
Szerintem ne vacakolj vele!
A piacon (támogatásra) szuper készítményeket tudsz vásárolni, és nem kell a gyúráson fáradoznod.
Elérhető az ára, kár vele bíbelődni.
Nagyernyei Attila

Re:Etetés
« Válasz #819 Dátum: 2020. Február 19. 18:59 »
Kedves Attila,

Van 2 raklap kristálycukor ezért muszáj lesz gyúrni, nem szeretnék plusz költségeket a szezon elején, de köszönöm a javaslatot.

Éles Zoltán

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Etetés
« Válasz #820 Dátum: 2020. Március 04. 09:57 »
Sziasztok!

Fehérjés lepény készítéséhez étkezési szóját ajánlanak, több helyen is.

Mi a különbség a takarmány minőség és az étkezési minőség között? (feltételezve, hogy gmo-mentes mindkettő, szemcseméret is azonos)

Termesztési technológia, eltérő vegyszerhasználat, termőtalajtól és szezontól függő beltartalmi minőség, … stb?

Köszönöm a válaszotokat!
Attila

Re:Etetés
« Válasz #821 Dátum: 2020. Március 04. 12:39 »
Mi a különbség a takarmány minőség és az étkezési minőség között?

Valószínűleg az ára.

Termesztési technológia, eltérő vegyszerhasználat, termőtalajtól és szezontól függő beltartalmi minőség, … stb?

Agronómus kollégámat idézem szabadon:

"Van egy eléggé feszes gyomirtási technológiája, de egyéb vegyszerezést nem igényel, mert nem kell ez semminek, se rovarnak, se gombának, se embernek, mert ehetetlen.
Egy előnye van: jó elővetemény, hatalmas nitrogénszintet produkál  talajban, nagyon jó búzatermés van utána."

Ebben a szövegben nyilván van némi irónia, mert szavahihető embertől hallottam olyan személyről, aki már evett szójából készült ételt.
Pl.
- szója pörkölt,
- szója fasírt,
- szój' a nővérnek, mert befostam! (Hofi) 

Re:Etetés
« Válasz #822 Dátum: 2020. Március 04. 17:55 »
Az oktatóm a méhésztanfolyamon azt mondta, hogy annyi mindenbe raknak Magyarországon szóját, csoki, töltelékárú és a vége határtalan, hogy képtelen lenne Mo. megtermelni, tehát az, hogy Itthon Magyar származású szojához, vagy szójakészítményhez juss, szinte lehetetlen. A többi gmo, ez tuti!

Re:Etetés
« Válasz #823 Dátum: 2020. Március 05. 07:58 »
Az oktatóm a méhésztanfolyamon azt mondta, hogy annyi mindenbe raknak Magyarországon szóját, csoki, töltelékárú és a vége határtalan, hogy képtelen lenne Mo. megtermelni, tehát az, hogy Itthon Magyar származású szojához, vagy szójakészítményhez juss, szinte lehetetlen. A többi gmo, ez tuti!

Baranyában, Tolnában elég régóta vetik, mi itt Zalában (és a környék jó néhány gazdasága) úgy 7-8 éve kezdtük, azóta termeljük néha több, de inkább kevesebb sikerrel. Több éves átlagban talán kifut nullára,  a vetésforgó és a fentebb említett elővetemény hatás miatt tartjuk termelésben.
A szójabab legnagyobb felvevőpiaca az állattenyésztés, sok tápban ott van, mint fehérjeforrás, bizonyára emberi élelmiszerekbe is belekeverik. Arról fogalmam nincs, hogy mennyi az itthoni igény és mennyi a hazai termelt mennyiség, de amit mi termelünk, az biztosan nem génmódosított.
 

Re:Etetés
« Válasz #824 Dátum: 2020. Március 05. 11:01 »
Az oktatóm a méhésztanfolyamon azt mondta, hogy annyi mindenbe raknak Magyarországon szóját, csoki, töltelékárú és a vége határtalan, hogy képtelen lenne Mo. megtermelni, tehát az, hogy Itthon Magyar származású szojához, vagy szójakészítményhez juss, szinte lehetetlen. A többi gmo, ez tuti!

Kíváncsiságból megkérdeztem egy szakembert, akinek van némi rálátása a szójapiacra.
Szerinte a hazai termelés szinte teljes egészében emberi élelmezésre kerül, az unión belülről származó import szintén.
A tengerentúli import (aminek jelentős része GMO) megy az állati takarmányokba, de szemes formában nem engedik a kontinensre belépni, csakis liszt és dara formájában, elkerülendő a GMO "fertőzést".
Szóval a pár gondolattal fentebbi véleményemet revideálom: az étkezési célú szójaliszt nagy valószínűséggel nem GMO, a takarmányliszt esetében van esély arra, hogy génmódosított a cucc.