Etetés

  • 965 válasz
  • 418030 megtekintés
Re:Etetés
« Válasz #675 Dátum: 2018. Augusztus 02. 12:52 »
....... Évekkel ezelőtt amikor elkezdődött ez a komolyabb mászkálás amit akkor sem értettünk, elkezdtünk vele (mikroszkóp) nézelődni. A mászkálós jelenség minden évben a repcén kezdődött, így először kizárólag a vegyszerekre gyanakodtunk. Aztán évekkel később az volt a fura, hogy a mászkálás megmarad az akácon is, és ami még furcsább volt, hogy a szirupos etetéskor is!
Mondom a cukorban csak nem lehet neo, bár ki tudja. Szóval józan paraszti ésszel, meg a mikroszkóppal arra jutottunk (ami lehet hogy nem így van), hogy a nyári melegben a szirupos etetés (vagy bármilyen hordás) a melegágya az új nozámának, a régi fajtát már nem nagyon találtuk. Azt viszont nem tudom, hogy a spórák önmagukban is elszaporodnának-e ennyire, vagy kell hozzá az, hogy a méhek már tavasszal kapjanak egy komolyabb vegyszerdózist.
A most szotyin mászkáló méhek mintái is kivétel nélkül pozitívak nozémára, ezért is gyanakodnak a hatóságok, és fogják inkább arra, sem mint a vegyszerek hatásának.
Az is biztos, hogy ezen a problémán egyedül az antibiotikum tudna segíteni, ha nem lenne betiltva. Erre jó példa az a néhány méhész aki használja, mert náluk nincs ilyen mértékű mászkálás, és koránt sem esnek össze úgy a családjaik az akác után, magyarul kevésbé fogynak a méheik. Persze, ők a mézük eladhatóságát kockáztatják ezzel a családok épségének javára. Ahogy hallottam, az idén pl. elég sok repceminta lett pozitív az antibiotikumra, amit aztán emiatt nem is vettek meg.
............

Rendkívül összetett kérdéseket vet fel. Mivel megfogadtam, hogy itt nem szakmázok, ha le tudja küzdeni a Ződ fórummal kapcsolatos idegenkedését, akkor ott szívesen válaszolok, mert a kérdésekre egész érthető válaszok (is) vannak.

Csányi Antal évek óta csak kizárólag a neo-csávázószerekre igyekszik rálőcsölni a gondokat. Mostanra igazolódott, hogy nem csak a neo-csávázók, de egy rakás inszekticid, fungicid és egyéb xenobikum is bejátszhat, de a vegyszerhatás csak egy elem, van itt energetikai stressz, táplálkozás, pollen-minőség és genetika is.

Én most itt, ahol jelenleg a terelés szándékával elhintett "kutyadokizással" szeretnék az (ön)érdekképviseleti elnök és sleppje "összecsokizott" fehérneműjét tisztára mosni (és a válaszokra éhes közvéleményt "etetni"), nem mennék bele ebbe a párbeszédbe, de  odaát, ahol nem létkérdés a problémák elmaszatolása, nagyon szívesen válaszolok.

Meglepő, hogy milyen összetett a probléma, s mennyire jogos az a szkepticizmus, amely e hozzászólásból árad.

Ráadásul vannak jelek, hogy jelen esetben esetleg neonikotinoid csávázó- és permetező-szerek is hozzájárulhattak a probléma összeomlás-szerű kiteljesedésében. Sajnos nem lehet csak és kizárólag e vegyi terhelésre fogni a problémát, nem véletlen, hogy az újkori nozéma vizsgálatát is fontosnak vélik a szakmához értők.

Nem bánnám, ha az (ön)érdekképviseleti elnök elsőként leállítaná a szócsövét (No.1.: N.A.), másodjára mélyen és alázattal hallgatna a "mentőakcióról", s nem bombázná a méhészeket ostoba kommünikékkel (lásd odaát Malya Péter okos és megfontolt, a szakmát előrevivő hozzászólását), harmadrészt olyan szakemberek kezébe tenné le a vizsgálatokban való részvétel lehetőségét, akik -vele és a nyalókáival szemben- valamelyest konyítanak is a kérdéshez.

Ráadásul az az ostoba politikai felhang, mellyel ki akarják zárni a vizsgálatokból a méhegészségügyi diagnosztikát, csak árt a jelen probléma felderítésének, a nemzetközi tudományos eredményekre előszeretettel hivatkozó szájkaratésok öngólt lőnek, ha tagadják a méhegészségügyi problémák felderítésének jelentőségét, súlyát és fontosságát a jelen szituációban.

Egyébként még mindig várnám Nagyernyei és Csányi urak nyilatkozatát a repcén tapasztalt gondokra választ adni képes laboratóriumi jegyzőkönyvekkel kapcsolatban is (jó ideje tartoznak a válasszal), s kérném, bontsák ki, milyen hatóanyagokat és azok milyen koncentrációit tartalmazták a szolnoki és velencei jegyzőkönyvek (a Korcsmár -féle mintavételt is beleértve). Kérném, ha lehet, szkenneljék is be a laboratóriumi jegyzőkönyveket, mert már elég régóta várom, hogy visszakérdezhessek: ki a huncut, hazug és pimasz gazember? (E kérdést viszont csak a jegyzőkönyvek másolata képes megválaszolni, mert tartok attól, hogy nem várhatok őszinte választ) Az hazudik-é, aki a hozzászólások nyomán levonja a kérdéssel kapcsolatos konzekvenciát, avagy az, aki a barátjának, harcostársának (és a saját) presztizsének védelmi szándékával kerüli folyamatosan az igazságot? Ideje volna bevallani, ha annak idején a jó elnök nem korrekten, vagy éppen szándékosan félretájékoztatta kedvenc "nyelvészét", szócsövét és szakmapolitikai magyar hangját. Ha meg nem egyeztettek, honnan a magabiztossága a jó kutyás-dokinak?

Szóval odaát elérhető vagyok, s egyúttal bizonyára Neonak is sikerül ismét egy szakmai elvárásainak megfelelő választ idéznünk.

A neonikotinoid csávázószerekkel kapcsolatos laboratóriumi eredmények közreadását pedig -gondolom, nyugodtan hivatkozhatok a széles méhész közvéleményre- repesve várjuk, biztos lesznek válaszok, s bizonyára a méhészeknek is lesz ideje elgondolkodni, milyen illatú mostanság az az "elnök-virág", mely egy évig politikai megfontolásokból elszabotálta a neo-csávázószerek szükséghelyzeti engedélyével kapcsolatos tiltakozást, s valóban eme illatot vágyták-é mikor ezt szakajtották, illetve továbbra es eme illat-árt óhajtják-é szagúgatni...

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #676 Dátum: 2018. Augusztus 02. 15:11 »
Nos. Azt szokták mondani, hogy tévedni emberi dolog. Ha ez igaz akkor lehet hogy ember vagyok, mert én is tévedtem, így utólag be kell látnom. Nem ide kellett volna regisztrálnom hanem a ződre, de hogy ez még olyan sincs mint amaz, az nekem csak később esett le, és most nem kimondottan arra gondoltam, hogy itten csak a régi vezetést szabad köpködni, a mostanit azt nem, még akkor sem ha eme vezetés mégolyan sincs...
Én már nem fogok regisztrálni a ződre, és az itteni megnyilvánulásaimat is előbb utóbb befejezem. De hogy a szakmáról is essen némi szó.
Hogy a mászkálásos dolog mennyire függ össze a repcével és a nozémával az nem csak nekem szúrt szemet az évek során, hanem másoknak is. Azokban az időkben amíg nem volt itt a környéken repce, addig nem volt mászkálás sem. Azóta van. Olyan méhészek pedig akiknek a méhei egy erdő közepén, vagy legalábbis kellően távol vannak a növényvédők áldásos tevékenységétől, azok továbbra sem nagyon ismerik a mászkálás fogalmát, mi több, arról számolnak be, hogy jelenleg olyan jó állapotban vannak a családjaik mint talán még soha.
Tehát amit én a józan paraszti eszemmel kikövetkeztettem (jól vagy rosszul) az csak annyi, hogy a mászkáló méhekben a kívántnál nagyobb mértékben megjelenő cerana elvtársak jó eséllyel a repcén elszenvedett különféle vegyszerek áldásos hatásainak tudhatók be, és a már kialakult nozémás helyzeten egyáltalán nem javít a kánikula, és a behordott vagy beetetett, a méz állagánál hígabb nedű sem.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #677 Dátum: 2018. Augusztus 02. 15:16 »
Azt elfelejtettem, hogy a szakmázást és az esetleges válaszokat nem feltétlenül kell mellőzni, elolvasom én a ződön is ha ottan íródik meg, legfeljebb nem tudok rá reagálni. És talán másokat is érdekelhet, ha már azokat nem érdekli akiket igazán kellene hogy érdekeljen.
Ez is egy oka, hogy a méhész fórumok iránti érdeklődésem erősen kezd konvergálni a nullához.

Re:Etetés
« Válasz #678 Dátum: 2018. Augusztus 02. 20:51 »
Köszönöm az eddigi válaszokat.

Re:Etetés
« Válasz #679 Dátum: 2018. Augusztus 02. 22:32 »
A híg eleség fogalmán már nagyra becsült méhésztárs is megfeneklett.
Mit értünk hív eleségen? Nem 111.
Ha a szirupra gondolunk, akkor az 1/1-es ugrik be mindenkinek, illetve ha tavasszal etetünk, akkor ennek valamivel hígabb változata az itatás miatt. Ennek semmi köze a nozémához. Minél több a fiasításunk a néphez  -tömeghez-  képest, annál nagyobb az esélyünk a baj elkerülésére. A bő legelőn előbb kopnak a méhek, sokkal korábban halnak el, és előbb viszik magukkal a sírba az esetlegesen belükben feldúsuló spórákat. A nagyobb mennyiségű fiasítás kelése pedig azt eredményezi, hogy kevesebb dajkára jut egy utód etetése a jövőben. ( Később meg a rajzást.  ;D ) Ellenkező esetben viszont a nép hosszabb életű lesz, és jobban feldúsulhat a spóratömeg, ezért ...
Namost a napraforgón elszenvedett mérgezés következtében ilyen gyorsan nem tudott a nozéma feldúsulni. Annak idő kell. Tehát etetéssel, de óvatosan, el lehetett kezdeni a családok jó világ érzésének imitálását, amely kiút  a bajból. Nem lesz attól semmi baja a családnak, nyugodtan lehet etetgetni, aki bírja.

A híg élelem, és NEM etetés káros hatásáról akkor beszélünk, amikor a már BETELELT élelemmel van gondunk. Miről is van szó?
Amikor kétes eredetű a telelő élelemnek szánt méz egy része, akkor jobb azt elvenni, és szépen sziruppal visszaetetni. Akkor beszélünk károsan híg élelemről, amikor a rossz elraktározott méz kettéválik. Leggyakrabban a mézharmatok mézei. Durván szemcsés kristályokká, és híg löttyé. A kristályokat kiszórják egy ideig, a híg levet elfogyasztják. A túlfogyasztás miatt, illetve a magas víztartalom következtében  vastagbél gyorsan feltelik, ( a bélfal vizenyős lesz) és nagyobb területen, lazább fürtben telel a család. Több lesz a hővesztesége a fürtnek, és még többet fog fogyasztani, láncreakció. Előbb utóbb néhányan nem bírják. Sokan elhagyják a "fészket", de lesznek akik becsinálnak. Ezt a többiek egy ideig észrevétlenül eltakarítják. Fuj! Ha esetleg némelyik ürülékben spóra is van, az nem sokat ront a helyzeten addig, amíg a fiasítás nem indul be. Alacsony hőmérsékleten a spóra nem csírázik ki. A méh nem fogyaszt ekkor virágport, nem is tudna szaporodni, a bélfal is pang. Viszont az elmúlt években ez az időszak egyre rövidebb, főleg az atka miatt. Alig áll le a szaporodás, már indul is újra.
Tehát ha nincs fias, és mégis becsinálnak a méhek, az hasmenés, és nem nozéma. Ez a téves gondolat onnét ered, hogy a nozémának viszont lehet következménye a hasmenés.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #680 Dátum: 2018. Augusztus 03. 07:29 »
Két külön dologról beszélünk. Amiről írtam az most nem a téli, nem jó minőségű megerjedt eleségről szólt, az egy másik dolog.
Ez a fajta nozémás állapot inkább a nyári melegben jelentkezik, és ahogy megfigyeltük a repce áldásos hatására. Bárki utánajárhat a dolognak akinek mászkálása van repcén, és nem sajnál néhány százezer forintot egy rendes mikroszkópra, vagy összeszedi több alakalommal a mászkálókat és elviszi egy közeli laborba.
Bizony, jelentősen feldúsul bennük a spóraszám, ami aztán az akác után elkezd csökkenni. Viszont, újfent dúsulni kezd ha mondjuk elkezd a méhész etetni, és ennek semmi köze ahhoz hogy mennyi fias van, meg hogy mennyit kakilnak, hiszen nap mint nap ki tudnak menni, nincsenek bezárva. Hasmenéses tünet sincs, hiszen nincs hasmenés, hanem nozéma van, erős mászkálással.
Beszéltem pár éve egy méhésszel aki azt mondta, hogy nála olyan durva volt ez a jelenség, hogy ha nem használna minden évben fumidilt akkor egyszerűen nem tudna termelni, annyira legyengülnének a családjai az akác végére.
Nem azt mondtam hogy nem kell etetni. De kell, nagyon is. És most kell, nem szeptemberben. Én már közel két hete etetek, a téli élelem nagy része már bent van a méztérben. Sajnos aranyvessző nagyon kevés van, inkább csak virágport ad. Viszont az etetés hatására komoly virágporhordás indult meg, az anyák szépen dolgoznak. Most már bőség van a kaptárban, mindenből, csak a népesség kevesebb még mint ilyenkor kellene.
Tehát etetni kell, de akinél erős mászkálás volt repcén, az ne csodálkozzon azon ha az etetés hatására is mászkálás lesz, mert lesz.

Re:Etetés
« Válasz #681 Dátum: 2018. Augusztus 03. 08:20 »
Wr.
A híg szirup miért támogatja a nozémát?
Nem tudtam eldönteni, hogy ez most egy rendes kérdés, vagy csak amolyan ironikus, mert annak megfelelően válaszoltam volna rá. Egyébként ugyanazért mint a híg eleség.

Két külön dologról beszélünk.


A híg élelem, és NEM etetés káros hatásáról akkor beszélünk, amikor a már BETELELT élelemmel van gondunk.

Mintha én is erre figyelmeztettem volna. (Mármint, hogy ÉLELEM-ami bent van, és ELESÉG- amit szirupként adok.)  ;D ;D ;D Tehát a híg szirupos etetésnek semmi noézmát segítő esélye sincs ??? A híg, vagy felhígult eleségnek van, amiről Te írtál. Erre kérdezett rá Mortimer. :P
« Utoljára szerkesztve: 2018. Augusztus 03. 08:27 írta kivancsi111 »

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Etetés
« Válasz #682 Dátum: 2018. Augusztus 03. 09:03 »
Wr! Szerinted miért kell néhány százezer egy mikroszkópra?
Csillogni akarsz vele vagy mi a terved?

Sima egyszerű is megteszi, 400X-os nagyítás a lényeg!
7 és 20000 között már lehet jót kapni.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #683 Dátum: 2018. Augusztus 03. 09:38 »
Látom vágod a témát.  :) A 400x nagyítással nem nagyon fogod a ceranát nézegetni, ahhoz egy kicsit annál több kell. És olyat bizony nem kapsz húszezerért, mert úgy 90 körül kezdődnek, bár azok is csak 1600x-ost tudnak, és 2000x kellene.
A 400x az apis-ra jó, de azt már nem nagyon kell keresgetni amióta van a cerana.

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #684 Dátum: 2018. Augusztus 03. 09:45 »
Idézet
Tehát a híg szirupos etetésnek semmi noézmát segítő esélye sincs
A mikroszkópnak erről más véleménye van, és én inkább hiszek annak, meg annak amit a méhesemben látok.  ;) Sok éve tapasztalom már a saját méhészetemben is, hogy bizony, az etetés hatására is jelentősen dúsul a spóraszám, ezzel együtt van mászkálás. És ez azóta van, amióta van repce. Előtte nem volt. És megszűnik amint végeztem az etetéssel. Így volt ez tavaly is, előtte is, meg így lesz idén is. Jövőre meg... ki tudja.

Re:Etetés
« Válasz #685 Dátum: 2018. Augusztus 03. 11:32 »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Etetés
« Válasz #686 Dátum: 2018. Augusztus 03. 11:38 »
Látom vágod a témát.  :) A 400x nagyítással nem nagyon fogod a ceranát nézegetni, ahhoz egy kicsit annál több kell.... 2000x kellene.
A 400x az apis-ra jó, de azt már nem nagyon kell keresgetni amióta van a cerana.
Tudtommal nincs különbség a két faj spóráinak nagysága között. Mikroszkóppal nehézkes az elkülönítés, ezért szükséges a DNS vizsgálat hozzá (PCR).

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Etetés
« Válasz #687 Dátum: 2018. Augusztus 03. 12:43 »
A 6000Ft-os teszkóssal valóban nem megy az elkülönítés, azért kell a komolyabb meg a nagyobb nagyítás. Méretben valóban alig, inkább a formában van különbség.
Mint azt már írtam volt, nekem semmilyen sincs, sem drága sem occó.

Re:Etetés
« Válasz #688 Dátum: 2018. Augusztus 03. 14:11 »
Nos, aki azt mondta, hogy a 100 000-200 000 Ft-os fénymikroszkóppal morfológiailag el lehet különíteni a két Nosema fajt, az nem mondott igazat (az sem, aki 20 000 Ft körüli áron ígéri a házi megoldást). A néhány százszoros-ezerszeres nagyítás nem alkalmas a megkülönböztetésre, de nincs is annak jelentősége, itthon nagy valószínűséggel a N. cerenae-vel találkozik a spóraszámláló. Nem osztom azt a véleményt, mely pár tízezer forintos berendezésekkel faji szinten identifikálni lehet a Nosema-kat, az a legjobb szándék ellenére is költségesebb mutatvány, már egy Bürker-kamra ára sem filléres, alapáron meghaladja a 20- 30 000 Ft-os értékhatárt és a fénymikroszkóp a 400-szoros nagyítás mellett a spórák jelenlétét képes lehet kimutatni, ám arra biztosan alkalmatlan, hogy a fajok elkülönítéséhez segítséget nyújtson....

A Nosema kimutatása maradjon meg az állat-egészségügyi diagnosztikának, ne vegye el a méhész a kenyerüket! Böcsületes mintát kell produkálni, de látom, a buta gőg erősebb, mint a tisztánlátás szándéka.

Azt sem igazán szeretném, ha Csányi Antal osztaná ez ügyben az észt, s azt is ideje lenne belátni, hogy Nagyernyei Attila egykori - levitézlett és már akkor is alkalmatlan, szaktanácsot adni szándékozó, de arra képtelen- "szaktanácstalan" mondja már meg, miről szól a történet. Nekik most a "mélyhallgatás" a leginkább követendő magatartásformájuk, a szakkérdésekhez jobb, ha szakemberek szólnak hozzá, nem brossi-nyalóka szakmapolitikusok, akik oly kevesek a szakmai kérdésekhez, mint a hajnali harmatos gerlefing a tornádó-generáláshoz.

Talán először az elhazudott és titkolt, repcén bekövetkezett mérgezéses tüneteket elemző laboratóriumi jegyzőkönyveket kellenék előhúzniuk, de ahhoz meg nem csak a böcsületes szakmaiságuk, hanem a tisztességes bátorságuk is kevés.

Vagy a gazdájuk nem ilyen irányú instrukciókat adott?




Re:Etetés
« Válasz #689 Dátum: 2018. Augusztus 03. 15:08 »
Kedves Demeter!

Jobban tennéd,ha piszkálásom helyett egy lélekkurkászt
keresnél magadnak.
Úgy tűnik,egyre nagyobb szükséged van rá.
Küzdjön Véled aki akar,én már meguntam.

Csányi Antal