Etetés

"Vannak laposak, amelyek bármely kaptártípus  menekülő térben is elférnek, ilyen például Dr.Fendrik Péter által kitalált műanyag etetőrendszer"

Mivel én is hasonló, de egyszerűbb etetőtepsit használok, szintén könnyen feltölthető a rostaszöveten keresztül, nállam is a fészek tetején van, és szintén egy feljáró résen keresztül tudnak közlekedni a méhek.Ezeréves talalmány, gondolom ennek a továbbfejlesztett úri változata. Ezért utánna olvastam hogy miben különbözik. Az az miért lehet nappal is feltölteni. Arra hivatkozik, hogy csak lassú adagolást biztosít a szirupból hogy csak több nap alatt hordhassák el. Szóval akkor, ér ez egyáltalán valamit vagy csak parasztvakítás? Adagol-e annyit hogy valóban serkentést, jelentsen, illetve hogyan alkalmas ez így jelentősebb mennyiségű telelőélelem feletetésére?

Másik észrevételem az  hogy, bár igaz hogy változik az időjárásunk de a méhészek egy része  is új "szokást" vett fel. Nem hagynak a méheknek télen sem egy fikarcnyi nyugtot sem. Még december közepén is arról olvasni hogy sorozatban vizsgálja a méheket hogy van-e fiasítás. Január elején, meg már a gyúrt cukorlepényekel tömi a kaptárt.
Az ilyen felesleges zavarások, mindíg stresszel járnak a méhek számára, amely köztudottan jelentős Nosema spóraszám emelkedéssel járhat. Továbbá az ilyen zavarások az élelem fogyasztást is növeleik. A másik hogy mennyi élelemmel telelték be a családokat? Én még mindíg tartom magam a klasszikus tanításhoz, október közepétől-végétől, február végéig, vagy március elejéig még apám kedvéért sem bontanék kaptárt.
  Biztos hogy megvolt a telelőléputcánkénti 2 Kg minimum NB keretre számítva. Tapasztalatom szerint ha már ennyi megvan, márciusban még nem szabad hogy baj legyen az élelemmel.
Ahol panaszkodnak most a nép erőteljes csappanására, ott valóban a kint ledermedt méhek hiánya okozza? Érdemes a kaptár fenekére is nézni, mert ha ott rendkívül sok az elpusztult méh akkor teljesen más ok is fent állhat. Tavaly is hasonló volt a helyzet, bár picit később a gyümölcs virágzás idején dermedt meg sok méh a fák alatt. Szerencsére nem jelentett igazi problémát.

Robotur!
Véleményem szerint jól fogod meg a dolgokat, viszont egy kicsit az élelemhiányra, és annak pótlására koncentrálsz.
Természetesen egyet értek veled azzal, hogy ilyenkor még nem igen léphetne fel élelemhiány.
Szeretnék egy példával szolgálni, és azért, hogy hiteles legyek nevet is írok mellé.
Valamikor vagy 25 éve vásároltam tavasszal Sáy Józsitól Hunor méhcsaládokat.
Erről már itt egyszer a Méhészklubon írtam.
Akkor Baranya megye déli részén, a most felkapott Dráva mentén teleltem.
Nekem abban az évban a méhek vásárlásakor a méhészetemben átlag 3 keret fiasítás volt!
Sáynál akkor kezdtek el petézni az anyák.
Nálam etetni kellett, mert vészesen fogyott az élelem, volt amikor a mikádónkra ráfagyott a hó úgy etettünk!
Sáy méheinek annyi méze volt ekkor, hogy ki kellett vennem a fészekből lépeket, mert az anyák nem tudtak megindulni. (Akácra ezek lettek sokkal jobbak, mindet fejnem kellett!)
De nem ez a lényeg!
Írogatunk okosságokat az etetésről, de a saját példámon kiindulva, egyik helyen doszta kaja, szinte sok, a másik helyen meg etetni kellett!
Azért kösse fel a gatyáját aki az EMLÉKEZTŐT írja a Méhészetbe!
Hihetetlen nagy különbségek vannak országunkon belül a méhcsaládok fejlődésében!
Szaktanácsadóként ezt minden jelentésemben külön fejezet volt, és a fenológia is!
Most síri csend, más a feladatuk a szakiknak, de ezt hagyjuk.
Tehát előző írásom nem csupán az élelem pótlásról szól, amikor ezt írom:
"Nem csak élelemhez, hanem a létfontosságú vízhez is hozzájutnak, úgy, hogy egy centist sem kell repülniük."
Véleményem szerint ez minden tájegységre igaz, az élemet meg ki-ki maga döntse el, mennyit kell pótolni.
Az etető-itató sűrűséggel az élelem mennyisége szabályozható.
Ahol gond van sűrítsük, ahol nincs, ott szinte elegendő az édes víz.
Nagyernyei Attila

A dolgát rendesen végző méhész még semmit sem csinált az idén a méheivel. Tudom vannak vadászok, akik már a medve talpát - téli álmából kizökkentve - a barlangban rugdalják, mert vadászni szeretnének. Amelyik medve egészséges, az túléli, de nem tesz jót neki. Még legalább 8-10 napig délen sem szabad piszkálni a családokat.

Kivancsi111!
Akkor a véleményed szerint mindenki rendetlen aki belső itatót használ?
Szerinted a Zöld Fórumon és itt nálunk írogató profik mind rendetlenek?
Láthatod, hogy mekkora különbségek vannak mondjuk Salgótarjánban, és a Dráva mentén.
Nagyon hamar mondasz véleményt, szerintem azért mindenki nem rendetlen, aki átnézte az állományt, esetleg leszűkített.
A példa személtetése miatt mondok még egy dolgot.
Ugorjuk Vajszlóra. (A méhész nevét most nem írnám, előadónk is volt onnan több vajszlói méhész, ezért kihagyom.)
1.500 családja volt akkor Lajos bácsinak.
Ő nem bíbelődik a szűkítéssel, mert fizikai képtelenség.
Akác után ismét találkoztam Lajos bácsival, és kérdezi na milyen lett gyerek?
Mondtam neki egy szép számot, és azt, hogy akác előtt erősen szűkítettem, végig serkentettem.
Ő sokkal szerényebb eredményről számolt be, de ez az állomány nagyságából is adódik.
Serkentés, (belső itatás) szűkítés, véleményem szerint már most kötelező, pláne ebben a pocsék időben.
Az akácon való sikeres pergetésnek ez az alapja.
Persze akinek amúgy is bombák lesznek a méhei, hogy semmit nem csinál, őket csak irigyelni tudjuk, és "kíváncsiak" vagyunk mekkorát fog pergetni.
Üdv:Attila

Attila!

Elismerem és tudom hogy van különbség az országrészek időjárásában. Sőt nyilván előrébb van a déldunántúl, hiszen általában az akác is ott kezdi a leghamarabb. Nállunk még ekkor, javában a repcét tolják a méhek a kaptárba szerencsés esetben még a saját telephellyemen.
Most nállunk, ha nem baltázta el valaki őrültmódon kivételesen nagyon könnyű telelése is lehetett. Ahogyan azt tapasztalom, a sajátnál és a környékbeli méhészek sem panaszkodnak.
Csak érdekeségként említem, hogy a nyárvégén egy exrtém mértékben vaddá vált családot szerettem volna anyásítani. Az ilyen esetben ismert módszer segítségével, először leröptettem az öreg morcos méheket, majd így cseréltem anyát. Bár elfogadták, de az új anya éppen csak rövid ideig tevékenykedhett nálluk, talán ha egy hétig, mert pótbölcsőket kezdtek húzni. Ekkora már benne jártunk a szeptemberben, így mivel tényleg brutálisan vadak voltak. Elhatároztam hogy a sorsukra hagyom őket, és csak azt figyelem hogy mikor kell bezárnom a kijárójukat. Ezt a családot be sem etettem, nem is szűkítettem. Sőt még téli takarást sem kaptak. Természetesen ők sem maradtak ki az atkairtásból, de szirupot jóformán nem is kaptak, csak a gyógyszeresből. Ma is vígan vannak, nem kellet a kijárójuk becsukni, még ezeknek sem. Nem vagyok az a fajta akki beöltözik a méhekhez, mint Neil Armstrong a holdraszálláshoz, mert bírom rendesen a szúrásokat, akár több tucatjával is. Na de amit ezek műveltek, még sűrű fösttel sem jutottam a második keret kiemelésénél tovább  , és futás volt a vége.
Az állományom egyébként  ahogyan az a nagykövben írva van, és mint ahogyan azt már 20 éve teszem, rendesen beteleltem, így ezeknél nem is volt semmi gondom.
Igen az itatás optimalizálása érdekében még van mit tennem. Némileg talán hasznos a télvégén, az hogy az OSB kaptárjaim nem "szelelnek" van páralecsapódás.

Megoszlanak a vélemények a tavaszi itatás/serkentés szükségessége dolgában.
Én is használok belső itatót, amibe 25%-os cukortartalmú szirupot teszek. Legtöbbször 1/1-es sűrűségű szirupot javasolnak, de én csak itatni szeretnék, élelem van.) Tavaly etetőtálcát használtam a fészek fölött. Le volt takarva hungarocellel (március közepétől kezdtem a serkentést). Szépen elhordták kezdettől fogva, mert a hungarocell megtartotta a fészek melegét.
Most vettem etetővályút, ez is remekül működik. A takarófólián, és a hungarocellen is átvezettem egy 30 mm-es gégecsövet, azon keresztül a családok zavarása nélkül be tudom önteni a szirupot. Azt is látom, elfogyott-e a szirup.
Kipróbálok egy adagolós etetővályús rendszert is:
- Az etetővályút lezártam egy rétegelt lemezzel.
- Ebben középen van egy luk, ahol bevezettem egy 30 mm-es gégecsövet egészen a vályú aljáig.
- A vályú felém eső végén van egy másik luk gégecsővel, ahol beöntöm a szirupot. (Ez a cső átjön a takarófólián, és a hungarocellen.)
- A családok elvileg adagolva kapják a szirupot. Úgy látom, hogy az erős család kb. 3-4 nap alatt a csövön keresztül elhordja az 1 liter szirupot. A gyenge család, vagy amelyik lejjebb van (3 fiókon teleltetek) ezen a módon (most) nem viszi el a szirupot. Ott felnyitottam a vályú lezárását, és nyitottan, úszóval használom. Úgy már elhordják.
Az is lehet, hogy az itatás megkezdésekor nyitott állapotban célszerű betenni nekik a vályút, és miután rákaptak, kellően feljött a család, akkor lehet az "adagolós" módszerre váltani. Ezt még ki kell tapasztalnom.
Az "adagolós" módszert a Méhész újság 2015 decemberi számának 14. oldalán láttam. Van róla egy kép. Ezt a módszert próbáltam alkalmazni az etetővályún. Mivel most kezdtem, még csak ennyi tapasztalattal szolgálhatok, amit leírtam.

Dr Hegedűs Dénes javasolja a belső itatást (ha jól emlékszem március elejétől). Olvastam Tsanyi írását, ahol azt mondja: egyik tavaszon az állomány felénél be tudta üzemelni a belső itatást, a másik felénél időjárási problémák miatt nem. Akácra számottevő volt a különbség a családok népességét tekintve.
Mások, szintén "öreg motorosok" megkérdőjelezik a tavaszi belső itatás/serkentés szükségességét.
Én megpróbálom, mert "fiatal motoros" vagyok..., legalábbis a méhészetben. Egy csekély befektetéssel, és munkával jobb körülményeket teremthetek a családok tavaszi fejlődéséhez.

Nem csak akácra számottevő a külömbség, hanem már repcére is.

Megoszlanak a vélemények a tavaszi itatás/serkentés szükségessége dolgában.

A tavaszi serkentés szükségessége nem kérdés, mert a közepes családokból is termelőket lehet összehozni vele. Viszont majd akkor kell megkezdeni, amikor tavasz lesz. Ez úgy 8-10 nap múlva talán eljön. Nem most. Még nincs rendszeres virágporhordás.

Küldök neked is Ata67 egy képet, amit a környékeden méhészkedő havertól kaptam (Nagyernyei Attilának már elküldtem). Na azokat hova szűkítenéd.

Voltam vasárnap egy méhészetben egy csókával  , de lehet dolmányos is  , ahol már etettek, a méhek hangjából azonnal rájöttem a kocsiból kiszállás után. Na azok a családok soha nem lesznek önállóan termelők akácra sem. Ja a méhész ott is profi...

 

Nem vagyok az a fajta akki beöltözik a méhekhez, mint Neil Armstrong a holdraszálláshoz, mert bírom rendesen a szúrásokat, akár több tucatjával is. Na de amit ezek műveltek, még sűrű fösttel sem jutottam a második keret kiemelésénél tovább  , és futás volt a vége.

Robotur!
Megfogadtam, az idén felszámolom azokat a családokat, akik a futást nálam is kiharcolják!
Nagyon rossz úgy méhészkedni, hogy tudod mi lesz a vége, ha a "haramia" családhoz érsz
Az állományomban 10-"harapós" család van, nem könnyű velük!
Azt mondják az idősebb méhészek, hogy ezek a családok jobban-többet gyűjtenek. Számottevő mennyisége nem vettem észre.

Feltettem múltkor egy kérdést: Mennyi családot kezelsz?
Köszönöm, hogy privátban válaszoltál

Én is  is csak rövid ideig, amíg nincs lehetőségem az anyát lecserélni addig tűröm a vadorzó családot. Szerencsére csak ritkán  fordul elő, mikor az egyébként szelíd család vaddá változik. Nyilván az anyánál, vadat örökítö hímivarsejtek kerülnek sorra.
Egyébként szelídnek mondhatók a méheim, csak méhészkalapot használok. Volt hogy még az is lemaradt, és  csak kb a 7. 8. családnál jöttem rá.

A vad és mézes tulajdonság, szerintem csak véletlen találkozhat. Persze lehetnek mézesebbek, ha nem meri a gazda tőlük elszedni.

Attila!
Többször tettél említést a zacskós etetésről. Lennél szives és megosztanád velünk a tapasztalataidat?
Amúgy én is alkalmazom, de én csak élelempótlásra. Kenyeres zacskóba mikor mennyi kell, 2 liter simán belemegy, ráborítom a felsőkeretléckre és döfök rá egy lyukat, majd várom a csodát. Még ilyenkor is max. 2 nap és oda. Azért kenyeres zacskóba mert a olyan nagy ha elterül szinte fedi a fészek tetejét.

Kamikaze!
Ezt írtam:
".. és másfél deci zsákos nektár,.."
Én a cukros zsákra utaltam!
Amit a keretek tetejére szoktak tenni azt másnál láttam, én nem használom, de nagyon jónak tartom.
Ki sem szúrják a vékony (kiflis zacskót) a méhek pedig szépen kiszívogatják.
Ragyogó, mert a fészek melege nem engedi lehűlni, nincs ledermedés, belefulladás.
Nagyernyei Attila

Én alkalmazom a zacskós etetést!
Csak előnyét látom a dolognak!
Attila már leírta a lényegét!
Még annyit hozzátennék,hogy nincs örömrepülés,és nincs rablás sem a zacskós etetésnél!

Ludas Matyi!
Nincs olyan, hogy eldurran a szirupos zacskó?  Pláne a fészek fölött?
Attila!
Te a keret etetőbe mennyi és milyen sűrű szirupot adsz ilyenkor?
Köszi: Ata 67

Keveset!
2 naponta 1,5-2 decit.
Általában 1/1-es a szirup, de inkább vékonyabb.
Ecet az a recept része.
Ez egy kis serkentés, és nem mennek ki vízért annyian.
Nincs kaja gondom, nem azért kapnak.
Nagyernyei Attila