Nekem nincs mikroszkópom,de voltam olyannál akinek van. Évekkel ezelőtt amikor elkezdődött ez a komolyabb mászkálás amit akkor sem értettünk, elkezdtünk vele nézelődni. A mászkálós jelenség minden évben a repcén kezdődött, így először kizárólag a vegyszerekre gyanakodtunk. Aztán évekkel később az volt a fura, hogy a mászkálás megmarad az akácon is, és ami még furcsább volt, hogy a szirupos etetéskor is!
Mondom a cukorban csak nem lehet neo, bár ki tudja. Szóval józan paraszti ésszel, meg a mikroszkóppal arra jutottunk (ami lehet hogy nem így van), hogy a nyári melegben a szirupos etetés (vagy bármilyen hordás) a melegágya az új nozámának, a régi fajtát már nem nagyon találtuk. Azt viszont nem tudom, hogy a spórák önmagukban is elszaporodnának-e ennyire, vagy kell hozzá az, hogy a méhek már tavasszal kapjanak egy komolyabb vegyszerdózist.
A most szotyin mászkáló méhek mintái is kivétel nélkül pozitívak nozémára, ezért is gyanakodnak a hatóságok, és fogják inkább arra, sem mint a vegyszerek hatásának.
Az is biztos, hogy ezen a problémán egyedül az antibiotikum tudna segíteni, ha nem lenne betiltva. Erre jó példa az a néhány méhész aki használja, mert náluk nincs ilyen mértékű mászkálás, és koránt sem esnek össze úgy a családjaik az akác után, magyarul kevésbé fogynak a méheik. Persze, ők a mézük eladhatóságát kockáztatják ezzel a családok épségének javára. Ahogy hallottam, az idén pl. elég sok repceminta lett pozitív az antibiotikumra, amit aztán emiatt nem is vettek meg.
A manapság kapható nonosz, nozesztat, nozevit csak pénzlehúzás, mert a nozéma ellen semmit nem érnek. Ami egyedül ér valamit az az ecetsav, de olyan hígításban az sem ahogy használják, hogy belekevernek 0,5-1%-ot a szirupba. Ennél sokkal töményebben kell adagolni, hogy pontosan hogyan az még rejtély, de az biztos hogy a szirupos etetés nem járható út, hanem csurgatni kell, töményebben , kisebb adagban, mint amikor oxálos csurgatást végez az ember.