Etetés

  • 965 válasz
  • 417835 megtekintés
*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Etetés
« Válasz #645 Dátum: 2018. Március 25. 09:38 »
Jenő!
A tálcás etetőbe, hogyan juttatod be szirupot? Egyik hozzászólásodban ezt írtad "dugó ki, szirup be, dugó vissza" géppel adagolod?
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Etetés
« Válasz #646 Dátum: 2018. Március 25. 11:09 »
P
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 16:31 írta oszkár »

Re:Etetés
« Válasz #647 Dátum: 2018. Március 25. 14:22 »
Jenő!
A tálcás etetőbe, hogyan juttatod be szirupot? Egyik hozzászólásodban ezt írtad "dugó ki, szirup be, dugó vissza" géppel adagolod?

Nekem nincs bádogtetőm. A tető és alatta a fólia, alatta az etetőtálca fedő, ami(k) át van fúrva egy 30-as fúróval. Abba éppen passzol az üdítős flakonok dugója, amely a palackról a menetes résszel együtt van levágva. Az a dugó. Nem kopik el, nem mállik szét, mint pl. a parafa. Egy tölcsérrel kényelmesen be lehet juttatni. Üdítős flakonokba van a szirup, amelyeket zöldséges ládákban viszek ki a méhesbe. Nincs kutatás, mert a dugót csak addig veszem le a flakonokról,-este- amíg beöntöm.  Egyébként akác után egyszer, és a méztér levétel után 2x-3x illetve akinek még kevés, annak egy +-ot szoktam etetni. 5 litert alkalmanként. A keretfedőm hűtőgéptető, farostlemez. Azon egy pár négyzet centiméteres lyuk, rajta keresztül járnak fel.
A kaptárak fóliával és műpadlóval vannak takarva. Tégla hátra, fólia fel soronként. (Lyuk elől van, mindegyik ugyanott sablonnal fúrva.)
Nincs gépesítve az etetés. Majd ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor muszáj lesz, úgy látom versenyt kell tartani a rizssziruppal, mert állítólag szükség van a cukros termékekre. :o Haladni kell a korral ::) Egyenlőre hagyományőrző vagyok ;D
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 25. 14:26 írta kivancsi111 »

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Etetés
« Válasz #648 Dátum: 2018. Március 25. 14:29 »
Köszönöm ;)
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Etetés
« Válasz #649 Dátum: 2018. Március 25. 17:27 »
Köszönöm Oszkár.
Hasonlóan van nálam is a takarás ilyenkor, de van, hogy a méhek belemásznak a zacskóba is.
Most jut eszembe, esetleg a zöld propoliszrácsból vágni a zacskó alá? Az alatt meg ott vannak a vékony faágak. Ezt kipróbálom.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Etetés
« Válasz #650 Dátum: 2018. Március 25. 18:43 »
P
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 16:31 írta oszkár »

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Etetés
« Válasz #651 Dátum: 2018. Március 25. 20:15 »
Az olyan zacskót, amit ők maguk kezdenek meg, nem kell kilukasztani beadáskor, szanaszét rágják. Abba bele is másznak.

Re:Etetés
« Válasz #652 Dátum: 2018. Március 25. 21:33 »
Tavaly jöttem rá, hogy a vastagabb zacskót nem nagyon kezdik meg tavasszal. Ezért ilyenkor vékony uzsonnászacskót használok. Viszont ezt szanaszét szedik, és bele is mennek. Nyár végén viszont megkezdik a vastagabbat is, akkor azt használom. Az tényleg rátapad a keretek tetejére.
A megbökéssel nincs jó tapasztalatom, mert utánna nálam folyatott. Valószínűleg valami nagyon vékony tűvel kellene megbökni a zacskót.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Etetés
« Válasz #653 Dátum: 2018. Március 28. 09:48 »
Sziasztok!

Ha a beszerzett etetőcukor valamilyen mennyiségben tartalmaz nádcukrot, azaz nem tiszta répacukor és ez nincs feltüntetve csomagoláson, annak milyen hátrányai lehetnek?

Köszönöm a válaszokat!
Attila

Re:Etetés
« Válasz #654 Dátum: 2018. Március 31. 16:46 »
Sziasztok!

Ha a beszerzett etetőcukor valamilyen mennyiségben tartalmaz nádcukrot, azaz nem tiszta répacukor és ez nincs feltüntetve csomagoláson, annak milyen hátrányai lehetnek?

Köszönöm a válaszokat!
Attila  A méz pótlására legjobb a nádcukor és a malátacukor. A tiszta szőlőcukor olyan gyorsan megkristályosodik, hogy nem jut el az emésztőbélig. A keményítő dextrinje csak 75%-ban hasznosul, és télre nem jó. Rossz téli eleség a must, és a gyümölcslé is. Az édescirok szörpje egyenesen mérgező a méhekre. Csak a nagyon finom szemű keményítőt tudják megemészteni. A melibiózt és a tejcukrot nem tudják hasznosítani. Beleiből közvetlenül csak a szőlő- és a gyümölcscukor szívódik fel, a többit monoszacharidokra bontják fel az enzimek.

A mézfogyasztás télen kevés. Számottevővé csak a tisztuló repüléstől kezdve válik, majd a fiasítás terjedésével együtt nő. Csak az a család nevel sok munkást, ami bőséget érez. Ha csak annyi az eleségük, hogy éppen túléljenek, akkor már maga a túlélés is veszélybe kerülhet, például a márciusban hirtelen visszatérő tél miatt. Magyarország legtöbb vidékén egészen az akácvirágzásig a hordás nem fedezi a méhcsaládok fogyasztását.   Forrás méhek etetése wikipédia . Még annyit tennék hozzá,hogy a nádcukor nyomjelzőt hagy . Nehogy meg gyanúsítsanak mézhamisítással .
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 31. 16:51 írta Meclood »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Etetés
« Válasz #655 Dátum: 2018. Március 31. 17:43 »
Ha a beszerzett etetőcukor valamilyen mennyiségben tartalmaz nádcukrot, azaz nem tiszta répacukor és ez nincs feltüntetve csomagoláson, annak milyen hátrányai lehetnek?

A répacukor és a nádcukor egyaránt szaharózt tartalmaz, de szén izotóptartalma nem egyforma. A szacharóz diszaharid, tehát két cukormolekula kapcsolódik össze benne. A két cukormolekula közül az egyik a fruktóz (gyümölcscukor), a másik a glukóz (szőlőcukor).

A tiszta répa és nádcukorban a kétféle cukor aránya 1:1, tehát 50%-a glükóz, 50%-a fruktóz. A nektárokban, következésképpen a mézben ez az arány soha nem 1:1. Minél magasabb a fruktóz arány, annál kevésbé hajlamos a méz kristályosodásra és annál édesebb. A németek például pont ezért nem szeretik az akácmézet, túl édesnek tartják.

A nádcukorban a szénizotópok aránya jelentősen eltér a virágos növényekben levő izotóp összetételtől, ezért ha ezt használja a méhész eleségként és többet, mint a napi szükséglet, akkor sajnos a mézbe kerülve kimutathatóvá válik. Ezt a vizsgálatot a mézkereskedők minden felvásárolt tételnél elvégzik és ha 7%-nál nagyobb az eltérés a normálistól, akkor nem fogadják el a mézet.

A répacukorban levő szénizotópok aránya megegyezik a virágos növények nektárjában található izotóp összetétellel, ezért előnyösebb a méhész számára etető eleségként.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Etetés
« Válasz #656 Dátum: 2018. Március 31. 21:51 »
Köszönöm a válaszokat :)
Attila

Re:Etetés
« Válasz #657 Dátum: 2018. Március 31. 23:24 »

Szabad-e a méheket etetni?!
 
Ostoba kérdésnek tűnhet a címben felvetett kérdés, hiszen a jelenkori méhészkedés gazdaságosan alig képzelhető el a méhek etetése nélkül. Mégis több száz méhész teheti fel magának ezt a kérdést napjainkban. Miért is? Azért mert, nem tudja eladni a mézét. Lássuk ennek az igen súlyos és aktuális problémának az okait!
 
Méhészünk, ugyanúgy méhészkedett, mint bármikor a korábbi években, mégis mikor megvizsgáltattuk a mézét, pozitív lett az izotópos cukor tesztre. Ez azt jelenti, hogy méze a hatályos jogszabályok értelmében eladhatatlan. Pedig csak ugyanúgy etette a méheit, mint máskor, úgy, ahogy azt minden szakirodalom ajánlja. De akkor mi történt? Semmi más, mint az, hogy nádcukrot adott a méheinek répacukor helyett. Miért probléma ez, hiszen a nádcukor ugyanolyan kristálycukor, mint a répacukor? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a nádcukor rosszabb esetben már egy-két százalékban is kimutatható a mézből, a répacukor pedig nem. Márpedig, ezt minden méhész tudja, ilyen mennyiségben a leggondosabb méhészeti technológia mellett is bekerülhet az etetett cukor a mézbe.
 
Mégis mitől van, hogy az egyik (nádcukor) csekély mennyiségben kimutatható a mézből, míg a másik (répacukor) nem? Ez azért van, mert a növények egyik csoportja más arányban köti meg a fotoszintézise során a szénatom egyik izotópját a levegőből, mint a növények másik csoportja. A cukorrépa abba a csoportba tartozik, amibe a nektárt adó növények több mint kilencven százaléka, ezeket a növényeket c3-as növényeknek nevezik. A cukornád illetve a kukorica (ebből készül Szabadegyházán az izocukor) pedig a másik csoportba, ezeket c4 es növényeknek nevezik. Az izotópos vizsgálat alapja, hogy rendkívüli (1% alatti) pontossággal meg lehet mérni, mennyi van a mézben c4-es növényekről származó cukorból. Mivel nektárt adó növények között is van kis számban c4 es növény, a vizsgálati tapasztalatok azt mutatták, hogy a természetes mézben maximum 7%-ig előfordulhat c4 növényről származó cukor is (a virágokról behordott nektár is főleg természetes cukrokból áll). Amennyiben 7% vagy annál több c4 es cukrot mérnek a mézben, azt hamisítottnak tekinti a világon mindenki. Ez a vizsgálat az egyik legrégebbi (50 es években fejlesztették ki az USA-ban az izocukros hamisítás ellen) és legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. Akit részletesebben érdekel, az megtalálhatja a vizsgálat módszer leírását a Magyar Élelmiszerkönyv „Méz mintavételi és vizsgálati módszerei” gyűjteményének 9. számú mellékletében.
 
Amennyiben valamelyik méhésztársunk méhei olyan nektárt hordtak be a virágokról, aminek a természetes cukrai 7% közeli mennyiségben tartalmaztak c4 es cukrot és a feletetett nádcukor szirupból akár csak egy százalék belekerült a kipörgetett mézbe, a mézet hamisítottra fogja mérni minden komoly mézlaboratórium. Felteszem a kérdést, ez a méhésztársunk mézhamisító?! Már hogyan lenne az! Normális ember számára ez a kérdésfeltevés is orbitális hülyeség. Pedig az álszent világunkban annak kellene tekinteni. Ezért a mézért, ha közforgalomba kerül, akar meg is hurcolhatják ezt a méhésztársunkat.
 
Ugyanakkor senkit sem érdekel az EU-ban, hogy Kínából évente bejövő hetvenezer tonna "méz" (ami az EU import közel fele) miből van. Pedig nem nehéz kitalálni. Két dolog is elárulja, mi az valójában. Az egyik az ára. Fele annyiba kerül leszállítva, levámolva bármelyik EU országba, mint a magyar vagy az argentin, mexikói, stb. méz. A másik, hogy Kína kb. félmillió tonna "mézet" termel. Majdnem annyit, mint az egész amerikai kontinens és az EU együttvéve, miközben Kína területének háromnegyede sivatagos, vagyis ott mézet nem lehet termelni. Persze a kínai "méz" a laboratóriumokban hibátlan c4 cukorra is.
 
A fentiekben leírtak azt gondolom minden méhészt meggyőztek arról, hogy ne etessen mással, csak répacukorral. Ezzel kapcsolatban az OMME-nak a feladata az, hogy ellenőrizze (segítse) azokat a cukor-kereskedőket, akik ellátják a méhészeket cukorral, hogy azok csak répacukrot hozzanak forgalomba.
 
Tisztában kell lennünk azzal, hogy egyrészt a modern és hatékony méhészeti technológia nem nélkülözheti a méhcsaládok cukorsziruppal történő etetését. Továbbá a méhész legálisan etetheti a méheit, olyannyira, hogy EU-támogatás van rá. Másrészt, a méhcsaládok biológiájából adódóan, a kaptáron belül a különböző eredetű élelemforrások keverednek, ezért a legjobb méhészeti technológia mellett sem kerülhető el, hogy az etetőszirup valamilyen mennyiségben a pergetett mezbe kerüljön. Szerintem ezt fel kell a szakmának vállalni, mert ez az igazság. Azért is megtehetjük, hogy felvállaljuk ezt, mert ezzel a ténnyel együtt is a világ legjobb minőségű mézei között van a magyar. Nehogy már nekünk legyen lelkiismeret furdalásunk azért, mert a világ megváltozott (nem lehet ütőképes méhállományt fenntartani etetés nélkül), ráadásul akkor, amikor irdatlan tömegben önti el Európát az olyan méz, ami sohasem látott méheket!
 
Természetesen ezt a cikket nem azért írtam, hogy arra biztassam a méhészeket, hogy cukoretetéssel termeljenek mézet. Etetett mézet, függetlenül attól, hogy nádcukorról vagy répacukorról van szó, eddig sem, ezután sem vásárolja meg az Aranynektár Kft., hiszen annak az összes paraméterei leromlanak. Azt hiszem köztudott, hogy a felvásárlók közül a mi minősítésünk a legszigorúbb. Viszont minden hezitálás nélkül etessen a méhész, ahogy azt a termeléstechnológia megkívánja, csak figyeljen oda, hogy amivel etet, az ne izocukor vagy nádcukor legyen. Etetni kell, mert sokkal rosszabb következménye van annak, ha a méhcsaládok leromlanak, mert felléphetnek méhbetegségek, mert gyógyszert kell adni a méheknek, ami szintén elkerülhetetlenül bekerül a mézbe.
 
 
Joggal merül fel a kérdés, hol a határ?! Meddig tisztességes és mettől nem a méhek etetése? Ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy amíg a méhészeti technológia kívánja, azzal a céllal, hogy méhészkedés gazdasági eredményt hozzon a méhésznek, hogy a méhcsaládok jó kondícióban legyenek vagy felfejlődjenek, amennyit csak kell. Akkor nem az, amikor az etetés kifejezett célja, hogy a szirupból pörgetett méz legyen. Jogi értelemben nem lehet határt húzni. Maga a méhek etetése legális, bármennyit is ad a méhész a méheinek, ugyanis lehetetlen lenne jogszabályban definiálni, hol a legális mennyiség határa, annyira eltérő viszonyok között ill. eltérő technológiával méhészkedünk. Eltérő lehet még a méhészkedés célja is pl.: anyanevelés, rajok előállítása értékesítési céllal, virágportermelés, lépesméz termelés, bérmegporzás, stb. Azért nem kell félni attól, hogy ez a gyakorlatban is azt jelenti, hogy határtalanul lehet a családokba önteni a szirupot. A pörgetett méz minősége nagyon komoly korlát ebben, akkor is, ha répacukorral etet valaki, mert nagymennyiségű cukor etetés minden mérhető és érzékszervi paraméterét lerontja a méznek. Márpedig senki nem kaphat felmentést az alól, hogy a forgalomba- a fogyasztók asztalára kerülő méz minőségének, annak minden paraméterének meg kell felelni az előírásoknak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy azért rossz a mézem valamelyik paramétere, mert etetnem kellett.
 
 
Takács Ferenc
Aranynektár Kft.
 
 
Ez az írás egy cikk lett volna a Méhészetben. Csak a novemberi számba fért volna be. Tudom, hogy sok méhész mar az idén megvásárolja a következő évi cukrot, fontos lenne, hogy ezt körültekintően tegye meg. Ezért úgy döntöttem, hogy az internetes oldalakon teszem közzé, mert így előbb jut el a méhészekhez az információ.
 
Méhésztársi üdvözlettel,
Takács Ferenc


*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Etetés
« Válasz #658 Dátum: 2018. Május 07. 15:40 »
Sziasztok!

Légfékes etetésnél ("pipás") milyen furatot alkalmaztok a flakon kupakján, hogy meglegyen a kellő serkentő hatása, de ne is fogyjon ki túl hamar (ne spájzoljanak belőle).
Amennyire tudom, a 2x2mm-es furat használható.
Van esetleg más tapasztalatotok ezzel?

Köszönöm a segítséget!

Attila

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Etetés
« Válasz #659 Dátum: 2018. Június 06. 13:11 »
Sziasztok!

Serkentősziruphoz adagolni almaecetet van értelme, jótékony hatása?
Ha igen, milyen mennyiségben?

Virágporpótlóként sziruphoz adagolt inaktivált élesztővel vannak pozitív tapasztalatotok?
Mire kell odafigyelni, milyen a bevált adagolás?

Köszönöm!
Attila